Az ügy részleteinek ismeretében azonban a kép már árnyaltabbá válik. Az ugyan tény, hogy akár több ezer munkahely is létrejöhet a bánya megnyitását követõen, de a projekt megvalósítása ellen szóló érvek fölött ismét nagyvonalúan elsiklott az igazgató. Lassan ugyanis már közhelyszámba megy, hogy a nemesfém-kitermelés megkezdéséhez el kell tüntetni a térképrõl egy évezredes települést, hogy a helyén óriási zagytározót hozzanak létre, és az egyik legveszélyesebb technológiát felhasználva, ciános eljárással nyerjék ki az aranyat és az ezüstöt. Ez pedig állandó veszélyforrást jelent a környezetre. Emlékezetes: hét évvel ezelõtt az ugyanilyen technológiát használó nagybányai vállalatnál bekövetkezett üzemi baleset nyomán az egész Tisza élõvilága veszélybe került. Ezért érthetõ a környezetvédõk, illetve a magyar kormány aggodalma, és ezért visszataszítóak Hill nyilatkozatai, amelyekben a legszélsõségesebb román nacionalisták retorikáját használva megpróbálja etnikai síkra terelni az ügyet, mondván: a felfüggesztési eljárás csupán a magyarok románellenes összeesküvésének része. Holott errõl természetesen szó sincs. A mérleg egyik serpenyõjében ezer munkahely, 300 tonna arany, valamint a Gabriel Resources nyeresége található, amelybõl az államkasszába jutó rész igencsak csekély, a másikban a menthetetlenül elpusztuló kulturális és természeti értékek és a milliókat fenyegetõ, állandó mérgezésveszély. Lehet választani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.
