Mindehhez tizenhét évnek kellett eltelnie a rendszerváltás után, tudjuk azonban, hogy a kilencvenes évek elején hatalomra került politikai vezetés jórészt maga is a korábbi rendszer terméke – ha nem épp fenntartója – volt. Az 1989 el?tti elit többi képvisel?je is sikerrel mentette át magát a különféle hatalmi struktúrákba, így e lépés megtétele enyhén szólva nem volt könny?.
Az is nyilvánvaló, hogy e kezdeményezést további lépéseknek kell követniük. A jogszabály ugyanis – bár alapvet?en jó – nem rendezi megnyugtatóan valamennyi áldozat helyzetét. A rendszer m?ködtet?i ugyanis gyakorta köztörvényes ügyek mögé „bújtatták” a politikai ítéleteket, ezek feltárása és semmissé nyilvánítása pedig pontosabban körvonalazott jogi hátteret igényel.
A múlt megismeréséhez a kommunizmus áldozatait rehabilitáló jogszabály mellett az is szükséges, hogy a kommunista rendszer feltárására hivatott többi mechanizmus is hatékonyan m?ködjön. A jóvátételt ki kell hogy egészítse a rendszer fenntartóinak azonosítása, még ha a felel?sségre vonás tizenhét év távlatából talán már nem is aktuális. Ezért biztosítani kell a szekusdossziékat átvilágító testület zavartalan m?ködését is, hogy senki – legyen szó politikai pártról vagy akár az ortodox klérusról – ne kísérelje meg befolyásolni vagy megfélemlíteni a tagokat.
Mindez persze nem teszi jóvá a kommunizmus b?neit – de a velük való szembenézéshez mindenképpen alapot teremt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.
