A korrupt politikai osztály elleni harc zászlóviv?jének szerepében tetszelg? elnök következetes kiállása a választási rendszer megváltoztatása mellett azzal az eredménnyel járt, hogy a parlamenti pártoknak foglalkozniuk kell az ezt rögzít? törvénnyel, miután az ?t szinte feltétel nélkül támogató polgárok meggy?z?désévé vált: az ország egyik legfontosabb gondja jelenleg az, milyen módon kerülnek a törvényhozásba a választott képvisel?k.
Holott a téma valójában meglehet?sen marginális, különös tekintettel arra, hogy az európai uniós csatlakozás nyomán számos éget?bb problémával szembesült az ország – elég az uniós pénzforrások lehívásával, a mez?gazdasági támogatások felhasználásával kapcsolatos lemaradásra gondolnunk.
Mindezek azonban elvont témának számítanak a választók szemében. Azzal már lényegesen könnyebb megfogni ?ket, hogy elvileg közelebb kerülnek a törvényhozási folyamathoz, ha a minden baj forrásának tekintett, „arctalan” listás rendszert felváltja az egyéni választókerületes szisztéma. Mert – úgymond – a közvetlenül választott képvisel?k jobban elszámoltathatók.
Az elnöki populizmus újabb megnyilvánulása, a parlamentnek adott ultimátum, illetve a referendummal való fenyeget?zés ugyanakkor vélhet?en csupán arra szolgál, hogy az európai parlamenti voksolással egy id?ben kiírandó népszavazás örve alatt B?sescu is kampányolhasson egyet, így segítve az államf?i jelszavakat szolgaian azonnal átvev? Demokrata Pártot.
A kabinet az elnöki zsarolást a választási törvény felel?sségvállalással való elfogadtatásának ötletével próbálja kijátszani, ami szintén nem tekinthet? üdvös megoldásnak. Mindennek nyomán valószín?, hogy a küzdelemnek nincs vége, és a kampányid?szakot, s?t a jöv? évi parlamenti választásokig terjed? id?t jórészt továbbra is az érdemi témák mell?zése és a népszer?nek t?n?, de kevés gyakorlati értékkel bíró kérdések körüli vita – a gumicsont-politika – tölti ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.
