Pataky István
2020. június 11., 08:01
2020. június 11., 08:01
Egy kép többet mond ezer szónál – így a bölcselet. Vannak viszont olyan történelmi pillanatok, amikor szavakra van szükség. Néhány jókor elmondott, világos államférfiúi mondat üzenetértéke túlmutat százoldalnyi stratégián.
Idézzünk szó szerint Igor Matovič szlovák miniszterelnök június 2-án elhangzott, a felvidéki magyaroknak szóló „trianoni” beszédéből: „a mai szlovákiai városok a magyar királyoktól kaptak privilégiumokat, a földesuraktól szabadságot, és fejlődhettek egyfajta helyi demokrácia keretén belül. Legyen hát merszünk kimondani, hogy a magyar történelem a mi közös történelmünk. Hogy a magyar királyok a mi közös királyaink voltak. (…)
Építsük együtt Szlovákiát közösen. Építsük az együttműködést a V4-eken belül, építsük a közös Európánkat. Találjuk meg a legideálisabb formáját annak realizálására, amit a kormányprogram a nemzetiségek számára tartalmaz. És ha úgy érzik, hogy nem kapnak elég figyelmet, ha a történelmi eseményeknél, vagy a sérelmek tekintetében kimondatlan témák vannak, akkor üljünk le, vegyük át őket, és keressük a lehetséges megoldást és kölcsönös megértést. (…)
A trianoni szerződés aláírásának századik évfordulóján a kezemet nyújtom a közös cselekvéshez közös dolgaink megoldása érdekében. (…) Őszintén szeretném, hogy Dél-Szlovákiában az édesanyák mindenféle félelem nélkül taníthassák gyermekeiket az anyanyelvükre. Hogy egyúttal szeretettel azt is javasolják gyermekeiknek, hogy szlovákul is megtanuljanak, így megtudják, hogy Szlovákia az ő hazájuk is, mely nem másodrangú polgárkért tekint rájuk”.
Néhány nappal később Orbán Viktor miniszterelnök a trianoni békediktátum centenáriuma kapcsán a sátoraljaújhelyi emlékműavatáskor fogalmazott meg világos üzenetet a közép-európai országok együttműködési kényszeréről, lehetőségéről és a nemzet határtalanságáról. „Azzal a Szlovákiával, Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával, amely büszke nemzeti mivoltára, örömmel építjük a közös jövőt. A történelem megadta az esélyt, talán az utolsót, hogy a közép-európai népek új korszakot nyissanak, a nyugatról és keletről fenyegető veszéllyel szemben megvédjék magukat, és együtt emelkedjenek föl. Az elmúlt tíz évben bebizonyítottuk a szomszédainknak, ha a magyar nemzetrészek életereje összeadódik, az nemcsak nekünk jó, hanem nekik is. Csak az államnak van határa, a nemzetnek nincs” – fogalmazott egyebek mellett Orbán Viktor.
A trianoni döntés századik évfordulójának apropóján hangos sebnyalogatás, gyűlölködő kirohanások, hangulatkeltés helyett a magyar és a szlovák miniszterelnök az erős, de egymást tisztelő nemzetekről, a térségbeli együttműködésről beszélt. Hogy ezekből értett-e valamit a bukaresti vezetés? Aligha. Klaus Iohannis világában egy egészen más régióképet tákoltak össze. Az államelnöki hivatalban kidolgozott, a Legfelsőbb Védelmi Tanács által pedig elfogadott új, 2020-2024-es román védelmi stratégiában attól rettegnek, hogy „egyes országok” dominanciára törekednek a közép-európai térségben. Iohanniséknál veszélyesnek számítanak továbbá „az illiberálisnak nevezett törekvések”, amelyek állítólag terjedhetnek Közép-Európában.
Miközben a térség országai összefogva, de saját jól felfogott érdekeiket érvényesítve nyitnak új történelmi fejezetet, addig Bukarest fél, és az önizolációt választja.
Rostás Szabolcs
A körülmények úgy hozták, hogy a világ nagyon sok országában rendeztek választásokat ebben az évben.
Balogh Levente
Ha a kétségbeesett vagdalkozással ötvözött szánalmas vergődés olimpiai sportág lenne, a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) Nicolae Ciucă elnökkel az élen komoly éremesélyekkel indulhatna.
Balogh Levente
Igencsak elrugaszkodik a valóság talajától, aki az EU-csatlakozásról szóló moldovai népszavazás eredményét úgy magyarázza, hogy azzal az ország végleg demonstrálta elköteleződését a nyugati integráció mellett, jókora csapást mérve ezzel a Putyin-rezsimre.
Makkay József
A román média keményen ostorozza a szerinte orosz befolyás alá került moldovai köztársaságbeli Gagauz Autonóm Tartomány szavazási eredményét. A gagauzok vajon miért nem szeretik a nagyromán jelöltet, és vele együtt az Európai Uniót?
Balogh Levente
A végén még az a szégyen éri a romániai lakosságot, hogy magyar és/vagy orosz áram és földgáz jön majd a falból.
Balogh Levente
Bár a román politikumban kétségkívül erős a konkurencia, Nicolae Ciucă liberális pártelnöktől senki sem veheti el az első helyet a hét legszánalmasabb és legröhejesebb kijelentéséért zajló versenyben.
Balogh Levente
Súlyos, de szükséges döntés volt: Izrael végül bevállalta a kétfrontos háborút az ország népét, államiságát fenyegető terrorszervezetekkel szemben.
2 hozzászólás