Balogh Levente
2022. november 19., 19:22
2022. november 19., 19:22
Katarban nincs értékelhető színvonalú labdarúgás, a sportnak nincsenek is igazán hagyományai az országban, és az időjárási viszonyok sem kedvezők az intenzív sporttevékenység számára. Vagyis gyakorlatilag semmi sem indokolja, hogy labdarúgó-világbajnokságot rendezhessen.
Mindezek ellenére, mivel a 21. században élünk, természetesen Katar rendezheti a 2022-es labdarúgó-világbajnokságot. A nyári forró, sivatagi időjárás miatt most, november végén, illetve december elején. Ami alapvetően senkinek sem jó: sem a játékosoknak, sem a szurkolóknak. Hiszen előbbieknek a kényszerűen megszakított bajnokságok után alig marad idejük pihenni, majd a válogatottal készülni a megmérettetésre, ebben pedig masszívan benne van annak a veszélye, hogy a csapatok nem tudják majd a maximális teljesítményt nyújtani, a túlterhelt játékosok pedig megsérülnek.
A szurkolók öröme sem lehet felhőtlen, elvégre az ilyen nagy viadalokat nem véletlenül rendezték eddig nyáron. Egyrészt azért, mert a játék őshazájának számító Európában ekkorra esnek a szabadságolások, így az embereknek több idejük van meccseket nézni, illetve akár elutazni a mérkőzések helyszínére, másrészt az időjárás is kedvez a tömeges szabadtéri meccsnézéseknek, arról nem is beszélve, hogy a vendéglátóhelyek teraszai is kellemesebb helyszínnek bizonyulnak a belső tereknél. És akkor még arról nem is beszéltünk, hogy a nyár a sörgyártók számára is kedvezőbb, hiszen a 30 fok közeli vagy afölötti hőmérsékletben lényegesen több nedűt fogyasztanak a szurkolók, mint télvíz idején.
És hogy akkor mégis kinek jó ez az időpont? Nos, „csak” a rendezés jogát a kis emírségnek adó Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) illetékeseinek. Na és persze a teljhatalmat gyakorló katari emír családjának, illetve az ottani cégeknek. A FIFA illetékesei persze szép szólamokba csomagolják, hogy miért is kell – a labdarúgást népszerűsítendő – ilyen, enyhén szólva is egzotikus helyszíneken vb-t rendezni.
Tény, ami tény, a brit fennhatóság alól 1971-ben felszabadult Katar tényleg meglehetősen egzotikus ország: féldiktatórikus, az iszlám jogot, a saríát jogrendszere egyik alapjának tekintő államról van szó, ahol a híradások szerint a stadionépítések során a külföldi vendégmunkásokat jóformán rabszolgaként kezelték. Ahol az emír és családtagjai birtokolják a kulcspozíciókat, ahol a nyugati értelemben vett emberi jogok és szólásszabadság ismeretlen fogalmak, és ahol a hatóságok éppen eltiltották a sörcsapokat a stadionok közeléből, nehogy az igazhívő szurkolókat kísértésbe vigyék. Igaz, van egy jókora előnye is: kőolaj- és földgázkészleteinek köszönhetően dúsgazdag országról van szó. Ami minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy megkapta a rendezés jogát.
Kiálthatunk korrupciót – és vélhetően nem is teljesen alaptalanul –, de az a helyzet: a tény, hogy nem csupán felvetődhetett a döntés, miszerint Katarnak ítéljék egy világbajnokság rendezési jogát, hanem meg is történt, nem csupán annak a jele, hogy a világ futballvezetőinek egy része nem utasítja vissza a jó szívvel kínált apró ajándékokat, hanem a globális gazdasági és politikai befolyás terén az elmúlt évtizedekben bekövetkezett hangsúlyeltolódásé is. Ugyanis jórészt mi, illetve a magát a demokratikus értékek letéteményesének és hirdetőjének tekintő Nyugat fosszilisüzemanyag-igényei tették olyan hatalommá a kis öböl menti országot, hogy simán képes megrendezni a legnagyobb világesemények egyikét. Hogy olyan infrastruktúrával és szociális ellátórendszerrel rendelkezik, amely még számos közép-európai ország számára is csak vágyálom, és hogy (igaz, a hírek szerint nem kevés emberélet árán) világszínvonalú stadionokat épített, amelyeket aztán a torna után részben visszabontva – vagy egy esetben plázává és sportkórházzá alakítva – hasznosít majd tovább, az elbontott részeket pedig nála szegényebb sorsú országok sportinfrastruktúrájának fejlesztésére ajánlja fel.
Nem árt hozzászokni, hogy a klasszikusan értelmezett nyugati világ mellé – jórészt éppen neki köszönhetően – nem csupán felzárkózik a harmadik világbelinek nevezett országok egy része, de sok tekintetben – mint a gazdasági fejlődés, sőt az innováció – meg is előzi.
És számíthatunk arra, hogy a következő egy-két évtizedben újabb és újabb „egzotikus” országok jelentkeznek majd be foci-vb rendezésére. Ha pedig a katari világbajnokság anyagilag sikeresnek bizonyul, a FIFA illetékesei nehezen mondanak majd nemet, elvégre az ottani cégek által befizetett szponzorpénz mindig jól jön.
Persze egyáltalán nem kizárt, hogy a szokatlan, téli időpontban megrendezett katari vb minden idők egyik legizgalmasabb és leglátványosabb tornája lesz. De azért remélhetőleg megmarad egyszeri élménynek.
Balogh Levente
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
Balogh Levente
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Makkay József
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Balogh Levente
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Makkay József
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Kiss Judit
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Balogh Levente
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
szóljon hozzá!