Balogh Levente

Balogh Levente

Provokációkon innen, mellébeszélésen túl

2020. május 29., 09:102020. május 29., 09:10

2020. május 29., 09:172020. május 29., 09:17

Bár az elhangzottak alapján Szijjártó Péter magyar és Bogdan Aurescu román külügyminiszter eheti bukaresti találkozóját nem csupán a koronavírus-járvány nyomán bevezetett óvintézkedések miatt jellemezte hűvös távolságtartás, kijelenthető: nagy szükség volt arra, hogy a két ország illetékesei végre közvetlenül is leüljenek egymással átbeszélni a vitás ügyeket.

És a román külügyminiszter igencsak érthetetlen méltatlankodása ellenére – miszerint ő nagyon szerette volna, hogy a találkozóra inkább június 4-e, a trianoni diktátum századik évfordulója után kerüljön sor – nagyon is jó, hogy már több mint egy héttel a gyászos esemény centenáriuma előtt sikerült megtartani. Hiszen ez alkalmat adott arra a magyar félnek, hogy még a románok által ünneppé nyilvánított nap előtt világossá tegye: igenis azon van, hogy a vitás ügyeket megpróbálja minél gyorsabban párbeszéd útján rendezni. Másrészt azt, hogy megköveteli a magyaroknak kijáró tiszteletet, valamint azt, hogy elismerjék, jogukban áll nem felhőtlen örömmel megemlékezni saját történelmük egyik legsötétebb napjáról.

Éppen ennek fényében tekinthető igencsak visszásnak Bogdan Aurescu kijelentése, aki arról beszélt: Románia abban érdekelt, hogy kilépjünk a provokációk és szembenállás logikájából. Mindez önmagában szép és pozitív üzenet, az előzmények ismeretében azonban ugyancsak cinikus. Elvégre éppen Románia az, amely az elmúlt hónapokban provokálja Magyarországot és a magyarokat, kezdve a budapesti román nagykövet Magyarország lejáratására irányuló kísérletével, Klaus Iohannis magyarellenes uszításán át az azt követő parlamenti nagyüzemig, amely során egyrészt ünneppé nyilvánították június 4-ét, másrészt sorra szavazzák le a magyar közösség jogait szavatolni hivatott törvénytervezeteket.

Persze tudjuk, hogy a román illetékesek szemében minden provokáció, ami emlékezteti őket és a világot arra, hogy Erdélyben őshonos magyar közösség él, amelyet Bukarest folyamatosan igyekszik ellehetetleníteni, felszámolni, de hát engedtessék meg, hogy az ebbéli „érzékenységüket” ne feltétlenül vegyük figyelembe.

Amúgy az Aurescu által elmondottak alapján egyértelmű, hogy a jelenlegi bukaresti kormány szemét a leginkább a Budapest által beindított erdélyi gazdaságfejlesztési program szúrja. A román fél a fake news műfajában tobzódva azt sugallja, hogy a jelenlegi gyakorlat etnikai alapon diszkriminál a román állampolgárok között, ami természetesen nem igaz. Aurescu azt is sérelmezi, hogy nincs írásos megállapodás a programról, amelynek – szerinte – amellett, hogy nem lehet diszkriminatív, és nem vonatkozhat kizárólag egy régióra, vagy egy etnikai közösség által lakott területre, tiszteletben kell tartania az EU-s és román verseny- és támogatási szabályokat is.

Nos, a gyakorlat mindezt eddig is tiszteletben tartotta – nem csupán a Székelyföldnek szólt, hiszen Közép-Erdélyben is zajlik, és felkészül a Partium, emellett románok is kaptak támogatást, ráadásul az EU-ban bevett gyakorlat, hogy egyes államok civil szervezeteken keresztül nyújtanak támogatást egy másik országnak, és a pénzüket annak adják oda, akinek akarják.

Persze mindez csupán mellébeszélés: Bukarest legnagyobb baja a programmal az, hogy az keresztbe tesz az erdélyi magyarság eltüntetésére vonatkozó terveinek, hiszen segíti a közösség gazdasági erősödését. És nem csupán a magyarokét, hanem a pályázó románokét is, ami – legalábbis Bukarest szerint – azt a veszélyt hordozza magában, hogy a gonosz magyarok rémképével bódított román emberekben fölmerül: talán mégsem olyan gonoszak ezek a magyarok, ha ők képesek fejlesztési pénzeket csorgatni Erdélybe, miközben Bukarest alig. Így most kíváncsian várjuk, milyen feltételeket kíván Bukarest támasztani a program folytatásához.

A legnagyobb kérdés az, valóban az önpusztításig belerágta-e magát a magyarellenesség a román politikum – illetve a mögöttük álló titkosszolgálati háttérintézmények – illetékeseibe. És tényleg hajlandóak-e lemondani a program révén a román államkasszába befolyó többmilliárdos bevételről csak azért, hogy megpróbáljanak keresztbe tenni annak, hogy az erdélyi és partiumi magyar közösség – és velük együtt az ott élő románok – ismét megerősödhessen. A jelenlegi, szinte őrjöngésig fokozott magyarellenes hangulatban még ez sem kizárható. Bár persze lehet, hogy csak azt szeretnék: a támogatás elosztásában a román állam bizonyos, legendásan tisztességes intézményei is részt vehessenek, hogy lefölözhessék a megfelelő mértékű sápot.

Magyar részről minden esetre a tárgyalásokra való teljes nyitottság hangsúlyozása a legfontosabb. Már persze a nemzetközi és az EU-s gyakorlattal is teljes mértékben összhangban levő program folytatása melletti határozott kiállás mellett.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Elsöpör az AUR-hullám?

Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.

Gazda Árpád

Gazda Árpád

Huszárok a sós vízben

1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Parajd, a működésképtelen Románia és az újratervezés

Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.

Balogh Levente

Balogh Levente

Georgescu megy, de a „dzsordzseszkizmus” marad

Vége a fél éve tartó elnökválasztási mizériának, a legnagyobb mumus, Călin Georgescu bejelentette a visszavonulását a politikától, miután Nicușor Dan nyerte a megismételt elnökválasztást – úgy tűnhet, Romániában helyreállt a rend.

Balogh Levente

Balogh Levente

Nicușor Dan, Románia és a magyarok

Miközben Nicușor Dan választási győzelme kedvező fejlemény a magyarok számára, hiszen sikerült elkerülni, hogy az országnak szélsőjobboldali, magyargyűlölő elnöke legyen, azért olyan sok okunk még sincs az önfeledt ünneplésre.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Ha a hála nem politikai kategória, a bosszú se legyen az

Románia leginkább ahhoz a katonához hasonlít, akire a csatában rálőttek, de szerencséjére a füle mellett elsüvített a puskagolyó – tömören így foglalható össze az államfőválasztás végeredményének legfőbb következtetése.

Balogh Levente

Balogh Levente

A katasztrófa és a „kisebbik rossz”

Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.