Balogh Levente

Balogh Levente

Nem bízom benne, tehát rá szavazok

2024. május 31., 11:33

2024. május 31., 11:33

A romániai polgárok alapvetően egy félvak macskát se bíznának rá a politikusaikra, de valamiért mégis leszavaznak rájuk – legalábbis ez szűrhető le a legfrissebb közvélemény-kutatásokból.

Amelyek már csak azért is érdekesek, mert kevesebb mint két héttel az európai parlamenti és az önkormányzati választások előtt tették közzé őket, tehát jóformán már a célegyenesben mérték le a közhangulatot.

Persze tudjuk, hogy a szavazatok megszámlálása utáni eredmény nem mindig egyezik meg a felmérésekével, de azért utóbbiak rávilágítanak a trendekre.

Nevezetesen arra, hogy a romániai politikai osztály jeles képviselői igencsak leszerepeltek.

Hiszen

abban a rangsorban, amely azt rögzíti, kiben bíznak a leginkább az emberek, olyan személyek láthatók az első három helyen, akik jelenleg nincsenek benne a román politika élvonalában.

És valószínűleg éppen ezért lettek dobogósok.

Az első helyen Mircea Geoană, a NATO idén leköszönő főtitkár-helyettese áll, a másodikon Emil Boc kolozsvári polgármester, a harmadikon pedig Victor Ponta volt szociáldemokrata párti miniszterelnök.

Vagyis olyan arcok, akik nagyjából nyolc-tíz, vagy még annál is több éve voltak részei a romániai politikai fősodornak, ma viszont éppen a „kívülállóságuknak” köszönhetően bíznak bennük nagyobb arányban az emberek, mint az aktuális politikai vezetőkben.

Mindeközben a jelenlegi miniszterelnök, Marcel Ciolacu, elődje és koalíciós társa, Nicolae Ciucă és a többi parlamenti párt vezére a bányabéka hátsó fertálya alól pislog kifelé.

Azért megjegyzendő, hogy

Geoană első helyezése sem annyira saját érdem, hanem elsősorban az intézményé, ahol jelenleg tevékenykedik, hiszen a NATO még mindig azon nemzetközi szervezetek közé tartozik, amely Romániában az egyik legnagyobb mértékű közbizalomnak örvend.

Geoană szerencséje az, hogy az emberek már nem emlékeznek arra, hogy egykoron a PSD elnöke volt, és ebben a minőségben érte el azt a bravúrt, hogy egy elnökválasztás estéjén – a közvélemény-kutatások adatai nyomán – még megválasztott államfőként ünnepeltette magát, hogy aztán hétfőn reggel, a szavazatok megszámlálását követően kiderüljön: kikapott Traian Băsescutól.

Most amolyan előkelő idegenként lebegteti, hogy elindulna függetlenként az államfői tisztségért – és nem elsősorban az ő érdeme, hogy ha valóban harcba szállna, a felmérések alapján jó eséllyel meg is nyerné legalább az első fordulót, hanem azon aktuális politikai osztályé, amelynek képviselői sem kormányon, sem ellenzékben nem képesek semmilyen hiteles, a jelenlegi háborús, inflációs viszonyok közepette vonzónak ható jövőképet felvázolni.

Emil Boc kapcsán sem az egykori miniszterelnöki botrányai emlékezetesek ma már, illetve az, hogy az ő kormánya volt az első a rendszerváltást követően, amelyet bizalmatlansági indítvánnyal megbuktattak,

hanem az a reputáció, hogy Kolozsvár az ő polgármesteri mandátumai alatt vált a régió egyik legfejlettebbként számon tartott, IT-központtá avanzsáló városává.

Hogy mennyire indokolt a Bocot körülvevő hype, azt persze elsősorban a hiányos közlekedési infrastruktúra miatt naponta órákat a dugókban töltő kolozsvári polgárok tudnák megmondani, de tény, hogy a város jó híre és az, hogy Boc sokak szemében jó városgazdaként tűik fel – amit persze a liberális párti propaganda is igyekszik táplálni – sokban hozzájárul a második helyéhez.

Victor Ponta jelenléte a harmadik helyen már némileg furcsább, hiszen dicstelenül kellett távoznia a Colectiv-tragédia után fellángolt tüntetéshullám nyomán, de a jelek szerint a mostani viszonyokhoz képest az eltelt idő még az ő tevékenységének emlékét is megszépítette. És minden bizonnyal ehhez kapcsolódik az is, hogy ő számít a legismertebb politikusnak, miközben ez utóbbi kategóriában Diana Şoşoacă második helye a botránypolitizálás romániai sikerének a jele.

Azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy Geoană, Boc és Ponta részéről nem volt szükség kiemelkedő teljesítményre ahhoz, hogy ők rendelkezzenek a legmagasabb bizalmi indexszel:

az élen álló Geoană számára ehhez már 37 százalék is elég volt – hol van az a Iohannis első államfővé választását követő 70 százalék körüli értéktől…

Vagyis az emberek azért azzal is tisztában vannak, hogy ő sem 24 karátos, de a messiásvárás is befigyel: abban bíznak, hogy a fényességes Nyugatról hazatérve a NATO második számú vezetőjeként szerzett tapasztalatai és kapcsolatai valamilyen formában az ország – és így az ő életük – számára is hozhatnak valami pozitívumot.

Ugyanakkor megfigyelhető egy furcsa kettősség is a polgárok hozzáállásában.

Hiszen

miközben az látszik, hogy nem bíznak a politikusokban, azért leszavaznak rájuk:

a válaszadók több mint 60 százaléka mondta azt, hogy részt vesz a június 9-i választáson, és miközben a PSD és a PNL vezetőiben nem igazán bíznak, azért mégiscsak megnyeretnék velük az EP-választást.

Igaz, az a trend továbbra is érvényes, hogy a PSD és a PNL közös EP-listája kevesebb szavazatot kapna, mint az önkormányzati választáson önállóan induló két párt külön-külön, de ettől függetlenül még relatív többséget szerezne – és

ha most lennének a parlamenti választások is, az AUR-os riogatókampány nyomán támogatottságát 6 százalék közelébe tornászó RMDSZ-szel máris alakíthatnák az új koalíciót.

A jelenség mögött vélhetően az áll, hogy főleg a PSD – de azért a PNL is – meglehetősen stabil, hűséges szavazóbázissal rendelkezik, amelyet helyi szinten a polgármesterek és az önkormányzati képviselők képesek hatékonyan mozgósítani.

Így aztán hiába nem bíznak különösebben a pártok vezető politikusaiban, sokan megszokásból, illetve a pártok helyi képviselőinek köszönhetően akkor is hűségesen leszavaznak a megszokott pártlogóra.

Ami szomorú,

hiszen tulajdonképpen felmenti a mindenkori kormányzatot a felelősség alól. Elvégre azt szűrhetik le belőle, hogy a megszokás, a beágyazottság, a közvetlenül a választások előtti kampányosztogatás, a fedezet nélküli bér- és nyugdíjemelések kiváltják a valós teljesítményt és a tényleges kormányzóképesség hiányát.

És a jelek szerint nem is tévednének akkorát.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezt olvasta?

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Politikai csatlós-e a választópolgár?

A körülmények úgy hozták, hogy a világ nagyon sok országában rendeztek választásokat ebben az évben.

Balogh Levente

Balogh Levente

Csak a PNL menthet meg a PSD, az AUR, Orbán és a gonosz földönkívüliek összeesküvésétől!

Ha a kétségbeesett vagdalkozással ötvözött szánalmas vergődés olimpiai sportág lenne, a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) Nicolae Ciucă elnökkel az élen komoly éremesélyekkel indulhatna.

Balogh Levente

Balogh Levente

Lehet Moldovának orosz vagy román helyett európai jövője?

Igencsak elrugaszkodik a valóság talajától, aki az EU-csatlakozásról szóló moldovai népszavazás eredményét úgy magyarázza, hogy azzal az ország végleg demonstrálta elköteleződését a nyugati integráció mellett, jókora csapást mérve ezzel a Putyin-rezsimre.

Makkay József

Makkay József

A román elnyomástól félnek Moldova nemzeti kisebbségei

A román média keményen ostorozza a szerinte orosz befolyás alá került moldovai köztársaságbeli Gagauz Autonóm Tartomány szavazási eredményét. A gagauzok vajon miért nem szeretik a nagyromán jelöltet, és vele együtt az Európai Uniót?

Balogh Levente

Balogh Levente

Vigyázat, románok, jön a veszélyes magyar áram és gáz!

A végén még az a szégyen éri a romániai lakosságot, hogy magyar és/vagy orosz áram és földgáz jön majd a falból.

Balogh Levente

Balogh Levente

A PNL politikai lufija

Bár a román politikumban kétségkívül erős a konkurencia, Nicolae Ciucă liberális pártelnöktől senki sem veheti el az első helyet a hét legszánalmasabb és legröhejesebb kijelentéséért zajló versenyben.

Balogh Levente

Balogh Levente

Izrael Irán ellen

Súlyos, de szükséges döntés volt: Izrael végül bevállalta a kétfrontos háborút az ország népét, államiságát fenyegető terrorszervezetekkel szemben.