Piszkos munka – naponta többször kell kotorni a szennyvízvezetéket
Fotó: Aradi Víz- és Csatornázási Vállalat
Havonta több tucat tonna hulladékot – főleg nedves törlőkendőket és textíliákat – szednek ki az aradi vízművek munkásai a szennyvízfővezetékekből, és a dugulás nemcsak kellemetlenséget, hanem gyakran költséges javítást is okozhat. A víz- és csatornázási vállalat vezetősége szerint a lakosság egy részének a felelőtlensége is hozzájárul a szennyvízlefolyók elakadásához, mert a napi vécéhasználat során több tonna „oda nem illő” dolog is bejut a kanalizálási rendszerbe.
2025. május 23., 21:402025. május 23., 21:40
Az aradi ivóvízvezeték-hálózat kiépítésének a kezdete közel 130 évre nyúlik vissza, a mai csatornarendszer nagy része pedig 1968 óta működik, amikor is megépült az új derítőállomás. Bár 2014-től kezdődően több szakaszban is történtek vezetékcserék, elmondható, hogy a csövek felett eljárt az idő, továbbá gyökérbenövések, talajsüppedések, súlyterhelések jelentenek problémát. A legfőbb gondot azonban a szennyvízvezetékbe kerülő háztartási hulladékok és használt textíliák jelentik, amelyekből havonta tonnaszám keletkezik.
ezek ugyanis nem bomlanak le a vízben, sőt más anyagok is rájuk tapadnak, végeredményben pedig óriási gomolyagot képeznek, amik eltömítik a vezetékeket. Gheorghe Vasile Borha vezérigazgató azt nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek, hogy naponta többször is – volt már olyan, hogy 20 alkalommal – kell beavatkozniuk a munkásaiknak városszerte, és vannak olyan pontok, ahol egy nap akár háromszor is „bevetésen” vannak.
Az egyik ilyen kritikus pont a Kórház téri (Intim) körforgalom, ahol több fővezeték is találkozik, és ahol naponta többször látni a csatornázási vállalat furgonját, amivel a kikotort szennyeződést szállítják el.
„Amellett, hogy pluszmunkát okoznak és kellemetlenséget jelentenek, gyakran költséges javításra is szükség van. Előfordul, hogy a magasnyomású duguláselhárító sem segít, és ki kell vágni, majd helyettesíteni egy darabot a vezetékből, vagy a szivattyúk dugulnak el, és kiégnek a motorok, amiket szintén cserélni kell” – magyarázta az igazgató.
A duguláselhárítás során olykor a legmeglepőbb dolgok kerülnek elő: betéteket, fülpiszkálókat, fehérneműket, ingeket is találtak már a csövekben, de gyerekjáték és háztartási hulladék is előkerült már – a vízművek vezetősége kéri lakosságot, hogy ezeket ne dobják a vécécsészékbe.
Románia állandó lakosságának 59,2 százaléka lakott 2022-ben szennyvízelvezető csatornahálózatra csatlakoztatott lakásban – derült ki az országos statisztikai intézet (INS) hétfőn közzétett kimutatásából.
A vasárnapi mérések szerint tovább nőtt a Kis-Küküllő vizének sótartalma Balázsfalvánál, de a Nagy-Küküllő mihálcfalvi és a Maros gyulafehérvári szakaszán is a megengedettnél magasabb értékeket mértek.
Olyan hírek láttak napvilágot a román nyelvű sajtóban, miszerint a kolozsvári Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság akadályozta volna meg a Korond-patak elterelését. Imecs Zoltán elnök a Krónikának elmondta, a civil szervezetet csak véleményezésre kérték fel.
Egyedülálló módszert próbál ki a Brassó megyei Barcarozsnyó önkormányzata, hogy távolt tartsa a medvéket a településtől. Brassó megyében ugyanis nagyon gyakori a nagyvad felbukkanása a lakott településeken és a települések közelében.
Továbbra is aggasztóan magas a sókoncentráció mind a Korond-patak és a Kis-Küküllő, mind a Nagy-Küküllő és a Maros vizében – nyilatkozta szombaton Parajdon Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Mága Zoltán magyarországi hegedűművész 24 tonna segélyt adományozott szombaton a háromszéki Nagyborosnyón élő árvízkárosult családoknak.
Nagyon rossz jövőképre kell felkészülni a Kis-Küküllő mentén szakértők szerint, mivel nem lehet eltüntetni a vizekbe, altalajba bejutott brutális sómennyiséget a természetből.
Igényelhetővé vált az úgynevezett „de minimis” kártérítés a Parajdon bejegyzett, vagy ott munkapontot működtető vendéglátóipari és idegenforgalmi vállalkozások számára.
A süllyedések továbbra is veszélyeztetik a parajdi sóbánya struktúráját, de az eddigi beavatkozásokkal sikerült csökkenteni a hirtelen beomlás kockázatát – közölte a gazdasági miniszter.
Romániában elkészült egy átgondolt sportstratégia – mégsem történt semmi. Mert a sport még mindig nem számít igazán – hangsúlyozta Călin Hințea professzor a kolozsvári Sports Festival színpadán, hozzátéve, hogy a sport nem stadionokkal kezdődik.
A katasztrófa sújtotta Parajdot támogatja idén a TIFF, amelynek 24. kiadását ünnepélyesen megnyitották Kolozsváron.
szóljon hozzá!