Balogh Levente

Balogh Levente

Magyar voksok, magyar esélyek

2020. szeptember 25., 20:382020. szeptember 25., 20:38

Ha jó három hónapos késéssel is, de végre elérkeztünk az önkormányzati választásokhoz, amelyek alapvetően befolyásolhatják az országos, de a magyar pártok közötti erőviszonyokat is. Aligha kétséges, hogy a mostani önkormányzati voksolás egyben a december eleji parlamenti választás főpróbája, amely előre vetíti annak várható eredményét is.

A jelenlegi állás szerint a kisebbségben kormányzó nemzeti liberálisok győzelméhez kevés kétség férhet, legfeljebb annak mértékéhez, ami abból a szempontból lesz fontos, hány koalíciós partnert kell majd keresnie. Az ellenzék legnagyobb pártjának számító szociáldemokraták rossz szereplése ugyancsak bizonyosnak tűnik, az elmúlt években túl sok botrány fűződött a nevükhöz ahhoz, hogy most megúszhassák. Igaz, elkötelezett regáti szavazótáborukra számíthatnak, bár a mostani járványkörülmények közepette kérdéses, milyen mértékben lesznek majd hajlandóak urnákhoz járulni a szimpatizánsaik gerincét adó, zömmel idős emberek.

Emiatt amúgy az összes párt aggódhat: egyrészt a fertőzésveszély, másrészt a voksolási folyamatot lassító, kényelmetlen egészségügyi és biztonsági előírások miatt sokan dönthetnek úgy, hogy inkább otthon maradnak. Ez az eltökélt szavazótáborral rendelkező, kisebb pártoknak kedvezhet.

A mostani választás annak is főpróbája lehet, hogyan vélekednek a választópolgárok a jobbközép oldal elvileg rivális, gyakorlatilag azonban máris közös koalíciós kormányzásra készülő két ereje, a nemzeti liberálisok és az USR–PLUS-szövetség együttműködéséről. A liberálisok ugyanis saját jelölt híján Bukarestben beálltak a főpolgármesteri tisztségért az USR–PLUS jelöltjeként induló Nicușor Dan mögé. Aki, ha győz, akkor az egyrészt jelentős fegyvertényt jelent a jobbközép erő számára, hiszen még jobban demoralizálná a főváros irányítását elveszítő szociáldemokratákat, másrészt pedig a Dant kiállító USR–PLUS ázsióját – és ezzel az esetleges koalíciós tárgyalások előtti étvágyát – is növelheti. Ha viszont a PSD a jobbközép összefogás ellenére is meg tudná tartani Bukarestet, az országos szinten is reményt adhatna neki, hogy sikerül legalább megtartania a pozícióit.

Számunkra persze a legnagyobb jelentőséggel az erdélyi, partiumi és bánsági önkormányzatok vezetéséért zajló verseny bír, azon belül is az, hogyan szerepelnek a magyar pártok. A legtöbb támogatóval rendelkező RMDSZ-szel szemben immár Erdélyi Magyar Szövetség néven egységbe tömörülve indul az EMNP és az MPP, ami számos helyen szorosabbá teheti a magyar–magyar versenyt, és erősítheti az RMDSZ-szel szemben álló erőket. Így van ez még akkor is, ha a budapesti nemzetpolitikát irányító vezetők – részben vélhetően a riválisok átütő sikerének hiányára, illetve személyes szimpátiára visszavezethető okokból – explicite az RMDSZ mellett álltak ki.

Az EMNP és az MPP hűséges szavazótáborában ez csak még inkább növelheti az eltökéltséget, illetve magában hordozza a veszélyt, hogy a magyar kormánypártokkal szembeni ellenszenvet szül.

Közismert, hogy a tömbmagyar Székelyföldön a magyar–magyar versenynek abból a szempontból nincs tétje, hogy bárki győz, mindenképpen magyarok lesznek az elöljárók. A „frontvárosnak” számító Marosvásárhelyen viszont minden voks számíthat – és most úgy tűnik, az összes magyar párt által támogatott magyar jelöltnek sikerülhet húsz év után ismét „visszahódítania” a várost, hacsak a magyarok voksaira is ácsingózó román pártok nem zavarnak be. Szatmárnémetiben is sikerülhet magyar kézben tartani a polgármesteri tisztséget, miután az RMDSZ magyar ellenfelei lemondtak a jelöltállításról.

A Székelyföldön kívül figyelemre méltó magyar–magyar összecsapás így Bihar megyében, illetve Nagyváradon várható. Utóbbi helyszínen a hosszú évek óta ellenzékben kínlódó RMDSZ-nek azzal kell szembesülnie, hogy a város román vezetésével jó viszonyt ápoló néppárti ellenfele olyan, a szimbolikus térfoglalás, de a konkrétumok – például a magyar nyelvű feliratok – szintjén is megnyilvánuló eredményeket tudott elérni a magyar közösség javára, amilyeneket az RMDSZ még akkor sem tudott felmutatni, amikor alpolgármesterrel és jóval nagyobb közgyűlési frakcióval rendelkezett.

Visszatérve a magyar voksokra pályázó román pártokra: azt már megtapasztalhattuk, hogy kampány idején képesek magyar nyelvű plakátokkal, Facebook-üzenetekkel is korteskedni, de azonkívül gyakorlatilag semmilyen téren nem vállalják fel a magyarügyeket. Így a rájuk adott magyar voksok továbbra is elpazarolt szavazatnak tekinthetők. Vagyis aki szavaz, inkább magyar pártra voksoljon. Hogy melyikre, azt nem Nagyváradról vagy Kolozsvárról szeretnénk megmondani. Mindenki próbáljon átlátni a propagandán, és mérlegelje, hogy a saját településén melyik a hitelesebb magyar párt, kik a megbízhatóbb jelöltek. Majd ennek függvényében nyomja a pecsétet a megfelelőnek vélt helyre.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Elsöpör az AUR-hullám?

Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.

Gazda Árpád

Gazda Árpád

Huszárok a sós vízben

1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Parajd, a működésképtelen Románia és az újratervezés

Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.

Balogh Levente

Balogh Levente

Georgescu megy, de a „dzsordzseszkizmus” marad

Vége a fél éve tartó elnökválasztási mizériának, a legnagyobb mumus, Călin Georgescu bejelentette a visszavonulását a politikától, miután Nicușor Dan nyerte a megismételt elnökválasztást – úgy tűnhet, Romániában helyreállt a rend.

Balogh Levente

Balogh Levente

Nicușor Dan, Románia és a magyarok

Miközben Nicușor Dan választási győzelme kedvező fejlemény a magyarok számára, hiszen sikerült elkerülni, hogy az országnak szélsőjobboldali, magyargyűlölő elnöke legyen, azért olyan sok okunk még sincs az önfeledt ünneplésre.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Ha a hála nem politikai kategória, a bosszú se legyen az

Románia leginkább ahhoz a katonához hasonlít, akire a csatában rálőttek, de szerencséjére a füle mellett elsüvített a puskagolyó – tömören így foglalható össze az államfőválasztás végeredményének legfőbb következtetése.

Balogh Levente

Balogh Levente

A katasztrófa és a „kisebbik rossz”

Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.