Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Kiegyezésre kényszerítve

2020. december 14., 18:332020. december 14., 18:33

Nem tudni, mire alapozta derűlátását a román liberálisok egyik vezető politikusa, amikor közösségi oldalán posztolt bejegyzésében azt merte jósolni, hogy a 2021-es évet „a politikai nyugalom, a reformok, a párbeszéd” jellemzi majd Romániában. A hétvégén lezajlott koalíciós egyeztetések, mindenekelőtt ezek kudarca ugyanis éppen hogy ennek az ellenkezőjét vetíti előre: minden lesz itt, csak harmonikus koalíciós együttműködés, stabil kormányzás nem.

Természetesen hiú ábránd arra gondolni, hogy a három jobbközép politikai alakulatnak (amelyik az USR és a PLUS közötti, kiegyensúlyozottnak ugyancsak nem nevezhető viszony ismeretében tulajdonképpen négy) néhány nap alatt sikerül közös nevezőre jutnia a parlamenti és kormányzati funkciók elosztásáról, a kormányprogramról, egyáltalán a koalíció zökkenőmentes működéséről. A hétvégén lezajlott két tárgyalási forduló sikertelensége azonban arra enged következtetni, hogy egyáltalán nem ígérkezik sétagaloppnak a következő négyéves kormányzati-parlamenti ciklus Romániában, a felek – és annak vezetői – ugyanis foggal-körömmel ragaszkodnak pártpolitikai érdekeikhez.

Markánsan kiviláglik, hogy a liberális párt (PNL) várakozáson aluli választási eredménye miatt a miniszterelnöki posztról lemondatott Ludovic Orban (ne legyünk naivak, nem magától, hanem államfői ösztökélésre lépett egyet hátra) számára a házelnöki pozíció jelentené a nagyobb arcvesztés nélküli politikai kudarcot. Pártja ugyanígy azt igyekszik éreztetni leendő partnereivel, hogy ő az úr a körvonalazódó koalícióban, aki minden területen magának vindikálja a fajsúlyos területeket: a parlament vezetőségében, szakbizottságaiban, a minisztériumok, dekoncentrált intézmények szintjén.

Eközben az USR–PLUS is igyekszik erőből politizálni, egyenrangú félként feltüntetve magát a PNL-lel. A jobbközépnek nevezett, ideológiailag azonban nagyon vegyes pártnak tekinthető pártszövetség vezetői közül Dan Barna szorított helyzetben van, sokan ugyanis neki tulajdonítják a gyenge választási teljesítményt, nem véletlenül szemelte ki ő is magának a képviselőház elnöki posztját.

Miközben nyilvánvaló ellentétek húzódnak az USR és a PLUS között is, az is egyértelmű, hogy a pártszövetség és a PNL között – a 2024-es választások távlatában – állandó a versenyhelyzet, a konkurenciaharc. Az RMDSZ eközben igyekszik a lehető legtöbbet kihozni a két nagyobbik párt súrlódásai jellemezte koalíciós tárgyalásokból, mindenekelőtt azt tartva szem előtt, hogy hat év ellenzékiség „böjtje” után itt az ideje kivennie a részét a hatalom jelentette előnyökből. A szövetség vélhetően megcélzott magának pozíciókat néhány „pénzes” minisztériumban, amelyeknek köszönhetően jelentős forrásokat csatornázhat az erdélyi önkormányzatoknak; ugyanakkor ha okos, bejelentkezik a többiek számára nem túlságosan kapós oktatási tárcáért, és megpróbálja saját hatáskörben megoldani a kisebbségi oktatás évtizedek óta meglévő problémáit.

És akkor még nem is beszéltünk ezeknek a pártoknak a sok esetben homlokegyenest eltérő programjának összefésülése előtt tornyosuló nehézségekről. Például arról, hogy milyen közös nevezőre jutnak a parlamentben kétszer megszavazott, a kormányfőnek felterjesztett Florin Cîțu pénzügyminiszter által viszont hevesen elutasított 40 százalékos nyugdíjemelés, a PNL és az USR–PLUS által szorgalmazott, ámde az RMDSZ által ellenzett kétfordulós polgármester-választás, a járványügyi intézkedések (az iskolák zárva tartását például az RMDSZ ellenzi) vagy egyáltalán a gazdasági válságból történő kilábalás kapcsán. A hatalom, a konc fölötti marakodáshoz képest ezek mindenképp lényeges kérdések, márpedig ha a leendő koalíció nem ezekre összpontosítja energiáját a következő években, akkor ugyanúgy végeérhetetlen politikai cirkuszok fogják jellemezni az uralkodását, mint például az 1996 és 2000 között fungált, jobb sorsra érdemes román Demokrata Konvenciót (CDR).

Viszont akárcsak két évtizeddel ezelőtt, úgy most sincs igazán más választásuk a hatalomra készülő alakulatoknak, mint az együttműködés. A PNL és de facto vezetője, az államelnök számára öngyilkossággal érne fel a PSD-vel való lepaktálás, az USR–PLUS-nak immár fel kell vállalnia a kormányzás felelősségét, az RMDSZ számára pedig ugyancsak nincs visszaút, az ellenzéknek fenntartott padsorokat ugyanis a politikai ellenállásra berendezkedő szociáldemokratákkal és a vad nacionalista AUR-ral kellene megosztania, ami nem túl fényes jövőt vetítene előre. Marad tehát a kiegyezés, a megállapodás nehéz, ámde elkerülhetetlen kényszere.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Elsöpör az AUR-hullám?

Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.

Gazda Árpád

Gazda Árpád

Huszárok a sós vízben

1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Parajd, a működésképtelen Románia és az újratervezés

Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.

Balogh Levente

Balogh Levente

Georgescu megy, de a „dzsordzseszkizmus” marad

Vége a fél éve tartó elnökválasztási mizériának, a legnagyobb mumus, Călin Georgescu bejelentette a visszavonulását a politikától, miután Nicușor Dan nyerte a megismételt elnökválasztást – úgy tűnhet, Romániában helyreállt a rend.

Balogh Levente

Balogh Levente

Nicușor Dan, Románia és a magyarok

Miközben Nicușor Dan választási győzelme kedvező fejlemény a magyarok számára, hiszen sikerült elkerülni, hogy az országnak szélsőjobboldali, magyargyűlölő elnöke legyen, azért olyan sok okunk még sincs az önfeledt ünneplésre.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Ha a hála nem politikai kategória, a bosszú se legyen az

Románia leginkább ahhoz a katonához hasonlít, akire a csatában rálőttek, de szerencséjére a füle mellett elsüvített a puskagolyó – tömören így foglalható össze az államfőválasztás végeredményének legfőbb következtetése.

Balogh Levente

Balogh Levente

A katasztrófa és a „kisebbik rossz”

Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.