Balogh Levente

Balogh Levente

Elszalasztott feszültségoldás

2020. július 17., 09:312020. július 17., 09:31

Kiváló alkalmat szalasztott el a bukaresti alkotmánybíróság arra, hogy megpróbálja csökkenteni az elmúlt hónapokban ismét egyre fokozódó magyar–román feszültséget, amikor elutasította Klaus Iohannis államfő alkotmányossági kifogását a trianoni diktátum aláírásának évfordulóját román ünnepé nyilvánító törvény ellen.

Mint ismert, a jogszabályt Titus Corlățean volt szociáldemokrata külügyminiszter és Şerban Nicolae szenátor dolgozta ki, reakcióként arra, hogy a magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás évévé nyilvánította a diktátum aláírásának centenáriumát, 2020-at. A jogszabály értelmében ezentúl Romániában június 4-én a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanak, és országszerte kitűzik a nemzeti lobogót.

A törvény ellen Klaus Iohannis államfő arra hivatkozva emelt alkotmányossági kifogást, hogy az sérti a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét, valamint a diszkrimináció tilalmát és a polgárok jogegyenlőségét garantáló előírást, és inkább politikai nyilatkozat, mintsem egy jogokat és kötelezettségeket meghatározó jogszabály. A jogszabály alkotmánybírósági megtámadása csupán némileg csökkenti Iohannis felelősségét annak elfogadásában, hiszen ahhoz közvetve maga is hozzájárult az Erdély magyaroknak való eladásáról szóló hírhedt, április végi nyilatkozatával. Ugyanis azzal olyan magyarellenes hullámot gerjesztett a román politikumban, hogy az kedvezett a jogszabály leporolásának és mihamarabbi megszavazásának.

A gesztussal egyrészt a nyugati partnereknek sugallhatta azt, hogy a magyarellenes uszítás „véletlen”, egyszeri „kisiklás” volt. Másrészt viszont amolyan „mosom kezeimet” jellegű lépés is, hiszen az alkotmánybíróság döntése után már nem igazán találhat okot a törvény kihirdetésének elutasítására, elvégre azt a taláros testület – még ha csak minimális szavazattöbbséggel is – az alaptörvénnyel összhangban levőnek találta.

Ami rendkívül sajnálatos, hiszen olyan jogszabályról van szó, amely egyértelműen az ország több mint 1,2 millió állampolgára ellen irányul. Semmilyen egyéb célja nincs, mint hogy a magyarok még a jelenleginél is rosszabbul érezzék magukat a szülőföldjük fölött az uralmat száz évvel ezelőtt átvett Romániában. Amely nemhogy nem képes baráti gesztusokat tenni irányukba, elismerve, hogy ami a románoknak nyereség, az a magyarok számára súlyos veszteség, de egyenesen olyan kisstílű, hamisítatlanul balkáni megoldáshoz folyamodik, hogy nyilvános hejehuját ül a magyar közösség számára gyászos emlékű napon.

Ez a jogszabály a kirekesztés jelképe, amely egyértelműen igazolja, hogy a hivatalos Románia másodrendűként kezeli azon adófizető polgárait, akik történetesen magyar nemzetiségűek. A törvény persze nem csupán az erdélyi, partiumi és bánsági magyar közösség számára sértő, hanem Magyarországgal szemben is. Célja egyértelműen a provokáció, hiszen a románok valójában még szimbolikusan sem nyernek vele semmit. Olyan, minősíthetetlen gesztus, amely kizárólag arra alkalmas, hogy tovább mélyítse az amúgy sem sekély ellentéteket a magyarok és a románok között.

Hogy a Corlățean-félék is felfogják: azzal egyenértékű, mintha a magyar Országgyűlés megszavazná, hogy mostantól hivatalos ünnepnapként üljük meg a dél-erdélyi magyar és szász közösség kiirtásában elévülhetetlen érdemeket szerző, a mai fogalmak szerint emberiesség elleni bűncselekményeket elkövető, de a románok által nemrég törvényben is „a nemzet hősévé és vértanújává” nyilvánított lázadóvezérek, Horea, Cloșca és Crișan kivégzésének évfordulóját.

Magyar részről természetesen még az általuk elkövetett magyarellenes atrocitások ellenére sem merülne föl józanul gondolkodó ember fejében ilyesmi. Elvégre a magyar fél által a románok irányába is megfogalmazott üzenet szerint a másik fél történelmi eseményekkel kapcsolatos álláspontját tiszteletben tartva, de ugyanezt a magunk olvasatával szemben is megkövetelve, a szándékos provokáción és a sérelempolitikán túllépve a valódi, érdemi párbeszéd és az együttműködés lehet a térség népei megmaradásának és jólétének az útja.

A Trianon-törvény viszont ezt a legkevésbé sem mozdítja elő.

De ha másra nem is jó, ez a jogszabály is újabb bizonyíték arra: a közeledés elsősorban nem rajtunk, magyarokon múlik.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Elsöpör az AUR-hullám?

Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.

Gazda Árpád

Gazda Árpád

Huszárok a sós vízben

1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Parajd, a működésképtelen Románia és az újratervezés

Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.

Balogh Levente

Balogh Levente

Georgescu megy, de a „dzsordzseszkizmus” marad

Vége a fél éve tartó elnökválasztási mizériának, a legnagyobb mumus, Călin Georgescu bejelentette a visszavonulását a politikától, miután Nicușor Dan nyerte a megismételt elnökválasztást – úgy tűnhet, Romániában helyreállt a rend.

Balogh Levente

Balogh Levente

Nicușor Dan, Románia és a magyarok

Miközben Nicușor Dan választási győzelme kedvező fejlemény a magyarok számára, hiszen sikerült elkerülni, hogy az országnak szélsőjobboldali, magyargyűlölő elnöke legyen, azért olyan sok okunk még sincs az önfeledt ünneplésre.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Ha a hála nem politikai kategória, a bosszú se legyen az

Románia leginkább ahhoz a katonához hasonlít, akire a csatában rálőttek, de szerencséjére a füle mellett elsüvített a puskagolyó – tömören így foglalható össze az államfőválasztás végeredményének legfőbb következtetése.

Balogh Levente

Balogh Levente

A katasztrófa és a „kisebbik rossz”

Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.