A román polip

Persze sokat lehet nyafogni, és keresni a megannyi hátsó szándékot (elsősorban politikait), hogy kinek állt érdekében kiszivárogtatni a Cătălin Voicu szenátor módszereit, ügyes-bajos dolgait sorjázó jegyzőkönyveket. Joggal bocsátkozhatnánk eszmefuttatásokba arról, mennyire káros a hazai sajtó által alkalmazott, a gyanúsítottból rögtön bűnöst fabrikáló előítélkezés, a nyilvános médialincselés, és hogy milyen jól jött mindez a gazdasági válság és a társadalmi elégedetlenségek bénító fojtogatása közepette fuldokló hatalom számára.

Rostás Szabolcs

2010. március 25., 10:502010. március 25., 10:50

Attól azonban a tények még tények maradnak, és kíméletlenül szembesítenek a valósággal, mégpedig azzal, hogy a szociáldemokrata honatya által működtetett politikai-gazdasági-igazságügyi bűnszervezet tulajdonképpen a posztkommunista romániai társadalom lenyomata kicsiben. Voicu a Nicolae Ceauşescu irányította kommunista rezsim hűséges katonájaként már a rendszerváltás idején, majd az azt követő években kitűnően ráérzett arra, kihez kell odasündörögni információkért, szakmai és politikai előmenetelért. A hadsereg tisztjeként bekerült a forradalmi események sűrűjébe, Ion Iliescu felkarolja, és megbízza a főügyészség védelmének megszervezésével, majd pedig a kormányőrséghez kerül.

Ez idő alatt magas beosztású tisztviselőkről – rendőrökről, ügyészekről, bírákról, politikusokról –, valamint az államapparátus szamárlétráján csak később feljebb jutott emberekről szerez bizalmas adatokat, és mindez máris elég ahhoz, hogy kiengedje az olasz maffiáéhoz hasonlatos hálózat polipszerű csápjait. Voicu maffiája részben az egykori kommunista apparatcsikok és szekusok precízen kiépített sejtjeire épül, és zsarolás, megvesztegetés, befolyással való üzérkedés útján gyarapítja hatalmát a politikában, az üzleti világban és az igazságügyben. Ennek a kijárópolitikának az íratlan szabálya, hogy az „övéikre”, a bennfentesekre nem érvényesek a törvények, minden egyes állami hivatalhoz, igazságügyi és rendészeti szervhez van bejárásuk, így csak egyetlen telefonhívásba kerül visszaszerezni egy elkobzott jogosítványt, leállítani egy bűnvádi eljárást vagy bíróságon „levajazni” egy vádlott felmentését. A román igazságszolgáltatás nagy erőpróbája most az, hogy képes lesz-e felszámolni teljes egészében a hálózatot, és leszámol-e a Voicu mögött, illetve fölött álló politikai keresztapákkal.