Makkay József
2020. július 20., 08:382020. július 20., 08:38
Az emberek kapkodják a fejüket, amikor minden délben az elmúlt huszonnégy óra pozitív koronavírusteszt-eredményeit teszi közzé a szakhatóság. Az adatok önmagukban riasztóak, hiszen európai viszonylatban is kiemelkedő az új fertőzöttek száma.
A hivatalos statisztikák szerint az utóbbi tíz nap tesztjeinek 4–4,75 százaléka lett pozitív: a vizsgált időszak első felében az arány négy százalék körüli volt, az elmúlt pár napban pedig az öt százalékhoz közeledett. Kiderült azonban, hogy ezek az összesítések felemásra sikeredtek, mert a magánklinikák – amelyek számára egyre jobb üzletté válik a koronavírusteszt – csupán a pozitív eredményeket kötelesek továbbítani a hatóságok felé. Azt, hogy összesen hány embert teszteltek, már nem kerül bele az országos összesítésbe.
A riasztó adatok okán a román állampolgárok számára egyre több országban kötelezővé váló koronavírusteszt miatt az utóbbi egy hétben nagyságrenddel többen jelentkeznek szűrésre, mint egy-két héttel korábban. Az ő esetükben azonban csak a pozitív eredményekről tudunk. Egészségügyi szakemberek szerint ez azt jelenti, hogy a statisztika sajátságos romániai módra van meghamisítva. Magyarán, ha minden szűrés eredményét összpontosítanák, akkor a megbetegedési arány a jelenlegi 4,4–4,7 százalékról lecsökkenne a 2-3 százalék közötti európai átlagra.
Nehéz tehát belelátni a román statisztikák hátterébe. Ismerve azonban az ország politikai elitjét és az azt kiszolgáló funkcionáriusi gárdát, nehezen hihető el, hogy Romániában bármilyen területen tisztességes nyilvántartás létezne, ami alapján megbízható statisztikák készülhetnének. Főleg nem egy választási évben, amikor a két politikai tábor között élet-halál harc folyik azért, hogy a következő négy évre ki tegye rá a kezét a hatalomra, és főleg kiknek a zsebébe vándoroljon az ország helyreállítása címén hosszú lejáratú hitelként felvételre kerülő eurómilliárdok egy része.
Hamarosan kiderül, melyik párt mennyit nyert a pandémia oldalvizein, az viszont már most látszik, hogy mind a liberálisok, mind a szociáldemokraták a legaljasabb módon meglovagolják az emberek és a gazdaság kiszolgáltatottságát. Erről szólt az ország lakosságával szemben elrendelt megszorítások semmibevétele, amikor a Klaus Iohannis által közvetített német–román államközi egyezség alapján több ezer idénymunkást szállítottak repülőkbe zsúfolva spárgaszedésre Németországba. Ezt követte a székelyudvarhelyi egykori szekus fiának, Ludovic Orban miniszterelnöknek a botránya, amikor az országos tiltások ellenére kollégáival közösen hivatalában ünnepelt, amit később Rareș Bogdan EP-képviselő egy jóval népesebb baráti társaságban ismételt meg. Mindezt akkor, amikor az embereket keményen büntették. Az ország polgárainak a semmibevételét és folyamatos félretájékoztatását a liberális kormányzat azzal a mintegy 15 milliárd eurónyi hitellel is tetézte, amelynek az utolsó centjét is bottal üthetik majd a választások után.
Tévedés ne essék, ennél a társaságnál semmivel sem jobb a PSD-tábor. A baj csak az, hogy a tavaly novemberi ad hoc kormányváltást – amely Klaus Iohannis „mesterműveként” vonul be a történelembe – az ország megmentéseként adták be a népnek. A román államfő persze nem előrelátásáról híres, de ha egy kicsit is elgondolkozott volna a nagy kormánybuktatás mámorában, rájön, hogy tartós parlamenti többség nélkül nemhogy hónapokat, hanem egyetlen napot sem lehet biztonságosan kormányozni Romániában. Az elmúlt kilenc hónapban mindez beigazolódott. A szociáldemokraták ott tesznek keresztbe, ahol csak tudnak. De miért is ne tennék egy ilyen társasággal, amely kétszínűségben és hozzá nem értésben rajtuk is túltesz.
Nem kell jósnak lennünk, hogy előre lássuk, Romániára a koronavírus-járványnál is két nagyobb veszély leselkedik: az egyik az éppen regnáló hatalom, a Nemzeti Liberális Párt, a másik pedig a hatalom újbóli megszerzésére készülő Szociáldemokrata Párt. A betegségre előbb-utóbb megszületik a hatékony védekezés, a román politikai osztállyal szemben viszont egy egész ország tehetetlen.
Balogh Levente
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
Gazda Árpád
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Rostás Szabolcs
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Balogh Levente
Vége a fél éve tartó elnökválasztási mizériának, a legnagyobb mumus, Călin Georgescu bejelentette a visszavonulását a politikától, miután Nicușor Dan nyerte a megismételt elnökválasztást – úgy tűnhet, Romániában helyreállt a rend.
Balogh Levente
Miközben Nicușor Dan választási győzelme kedvező fejlemény a magyarok számára, hiszen sikerült elkerülni, hogy az országnak szélsőjobboldali, magyargyűlölő elnöke legyen, azért olyan sok okunk még sincs az önfeledt ünneplésre.
Rostás Szabolcs
Románia leginkább ahhoz a katonához hasonlít, akire a csatában rálőttek, de szerencséjére a füle mellett elsüvített a puskagolyó – tömören így foglalható össze az államfőválasztás végeredményének legfőbb következtetése.
Balogh Levente
Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.
szóljon hozzá!