Mintegy kilencezer gazda 280 ezer hektáron termel biominőségű élelmiszert Romániában, a biogabona zöme kivitelre kerül, a zöldségek és gyümölcsök itthon találnak vevőre. Albert Imre a Bioterra Egyesület elnöke többek között az ágazat gyors fejlődéséről számolt be a Krónikának.

Raoul Weiss Romániából történő kitiltása élénk vitát váltott ki a román sajtóban. A francia állampolgárságú publicista neve sokak számára akkor vált ismerőssé, amikor elemzésében azt írta: a romániai kormányellenes tüntetéseket Soros Györgyhöz kötődő külföldi körök finanszírozt&

Országszerte immár mintegy ezer afrikai sertéspestises gócpontot tartanak nyilván, a legújabbat Máramaros megyében fedezték fel. Magyar Loránd Bálint képviselő szerint a jelenlegi módszerekkel egy-két év is eltelhet, amíg megállítják a vészt.

Új hulladékgazdálkodási előírások lépnek életbe Romániában 2019. január elsejétől: egy 2016-ban elfogadott kormányrendelet értelmében jövőre mindenki számára kötelezővé válik a szelektív szemétgyűjtés.

A mezőgazdasági miniszter „kacsának” bizonyult állításával ellentétben ebben az évben nem kapnak hektáronként 23 euróval több területalapú támogatást a romániai gazdák, hanem azoknak a pályázóknak jár a juttatás, akik földalapú támogatást igényeltek az elmúlt években.

A REGA Régiókutató Egyesületnek a székelyföldi fiatalok körében végzett friss felmérése újfent rávilágított arra a jó pár éve ismert jelenségre, hogy az ország néhány nagyvárosa elszívja a gyengébben fejlett, szegény régiók fiatalságát.

Egyetlen romániai egyetem sem található a világ legjobb 500 felsőoktatási intézményei között, így az szóba sem jöhetett, hogy a Reuters hírügynökség szokásos évi százas toplistájába hazai egyetem kerüljön be.

Miközben a különböző hazai és európai uniós pályázatok kiírásai a gazdák szövetkezési kedvét próbálja serkenteni, a végeredmény kevésbé látványos. Vannak ugyan sikertörténetek is, de a pályázati célból alakult legtöbb mezőgazdasági szövetkezet vegetál. 

Úgy tűnik, nem közelednek az álláspontok: a fuvarozók továbbra is a megyei és megyeközi buszjáratok piacát liberalizáló rendelet visszavonását várják a közlekedési minisztériumtól.

Erdélyi magyarként déjà vu érzésünk lehet mindazzal kapcsolatban, ami ma Kárpátalján történik. A legtöbb határtologatást megért egykori magyar tartomány közössége nemcsak gazdaságilag, hanem kulturálisan is rosszabb helyzetben van ma, mint a Szovjetunió idején.

Nem tett jót az időjárás, a tavaszi kánikula a szőlőnek, emiatt nem ígérkezik jónak az idei bortermés Erdélyben. Bár az utóbbi évtizedben sok gazda pályázott szőlőtelepítésre és borkészítésre, a hazai borpiacon még sincsenek jelen a kistermelők.

A romániai munkaerőhiányról jobbára csak becsült adataink vannak. Nemrég a pénzügyminiszter mondta, hogy a hazai munkaerőpiacról legalább egymillió ember hiányzik, de lehet, hogy akár több is. A lényeg az, hogy kevés olyan cég van az országban, ahol ez ne okozna gondot.

Leginkább a pálinkafőzőknek kedvez az idei rekordgyümölcstermés: Erdély-szerte a legtöbb faluban vállalkozók üzemeltetnek pálinkafőző üstöt, de sok gazda a kereskedelemben kapható kisebb felszereléseket vásárolja meg.

Megújult épületben indíthatta idén a 29. tanévet Kolozsvár egyik legrégebbi iskolája, a Református Kollégium. A magyar kormány által támogatott hároméves felújítás most ért véget, vasárnap ünnepélyes keretek között adták át a megszépült épületet.

Minden más gazdasági ágazatot lekörözve, évente mintegy 10-20 százalékkal növekszik a romániai informatikai szektor. Ám a fejlődéssel nem tud lépést tartani az informatikusképzés, ezért egyre több cég más területekről toborzott fiatalokat próbál betanítani.

Mintegy két évtizede nem működik megyékre lebontott növényvédelmi előrejelzés Romániában, ennek hiányában a termelők kiszolgáltatottak a növényvédőszer-forgalmazó cégeknek. 

A miniszter fejébe nem látunk bele, de könnyen megtörténhet, hogy tovább nyirbálják a tanítók munkakörét, és azt is kiderítik, hogy milyen más tantárgyakat nem taníthatunk.