Szelektív gyűjtés híján drága a szemétszállítás: jövőre kötelezővé válik a papír-, az üveg, és a műanyaghulladék különválogatása

A szelektív gyűjtésre való átállás elkerülhetetlen, mert ha a növekvő többletköltségeket a lakosságnak kell megfizetnie, mindenki érdekeltté válik az új módszer bevezetésében •  Fotó: Gábos Albin

A szelektív gyűjtésre való átállás elkerülhetetlen, mert ha a növekvő többletköltségeket a lakosságnak kell megfizetnie, mindenki érdekeltté válik az új módszer bevezetésében

Fotó: Gábos Albin

Új hulladékgazdálkodási előírások lépnek életbe Romániában 2019. január elsejétől: egy 2016-ban elfogadott kormányrendelet értelmében jövőre mindenki számára kötelezővé válik a szelektív szemétgyűjtés, a válogatás nélkül gyűjtött háztartási hulladék elhordásáért a családok sokkal nagyobb összeget fognak fizetni. A Krónika által megkérdezett szakemberek szerint a törvény egyelőre alkalmazhatatlan.

Makkay József

2018. október 24., 17:152018. október 24., 17:15

Hét évvel ezelőtt, 2011-ben született meg a szelektív hulladékgyűjtést szabályozó 2011/211-es számú törvény. A jogszabállyal az akkori bukaresti kormány az egyre égetőbb uniós elvárásokra kívánt válaszolni, amelyek előírták, hogy 2012-ig országszerte be kell zárni a hagyományos szemétlerakókat. A rendelkezésnek gyökeres változást kellett volna eredményeznie a hazai hulladékgazdálkodásban is, hiszen a régi szemétlerakók bezárása után az újak is épp úgy megtelnek, ha a háztartási szemét nagyobb részét nem hasznosítják. Márpedig ez szelektív hulladékgyűjtés nélkül megvalósíthatatlan.

Újrahasznosításban Románia sereghajtó az EU-ban

Az Európai Unió kényszerítő előírásainak köszönhetően a legtöbb régi szemétlerakót sikerült bezárni, ezzel párhuzamosan országszerte megjelentek az uniós előírásoknak megfelelő új ökoszeméttárolók, a szelektív hulladékgyűjtés azonban mégsem terjedt el. Sőt

a törvény megjelenése után hét évvel az ország továbbra is az utolsó helyet foglalja el az Európai Unió tagországai között az újrahasznosított szemétmennyiség terén, amely a 30 százalékos uniós átlagnak az egyhatoda, azaz mindössze öt százalék.

Az Európai Unió bírósága először 2015-ben marasztalta el Romániát a hulladék újrahasznosítása terén vállalt kötelezettségeinek be nem tartása miatt, ezért a kormány lépett, és 2016/68-as számú sürgősségi rendeletében előírta, hogy 2019. január elsejétől valamennyi önkormányzat számára kötelezővé válik a szelektív hulladékgyűjtés. Az új rendszerre való felkészülés jegyében 2017. és 2018. január elsejétől jelentősen megemelkedtek a szemétszállító vállalatok díjai a szemétlerakóknak átadott szemétmennyiség függvényében, a legtöbb vállalat ezt a többletkiadást a családok számlájára hárította.

Ma már rengeteg olyan település van Romániában, ahol a havi szemétdíj a pár évvel ezelőttinek a többszöröse. A kisebb települések, a községek és falvak önkormányzatai esetenként saját költségvetésükből egészítik ki a szemétszállító vállalatokkal megállapodott viteldíjat, hogy az emberek számára elviselhetőbbé tegyék a számlák értékét. Ezzel együtt is a szemétszállítás mindenhol túl drága, mert nem működik a szelektív szemétgyűjtés.

Önkormányzati érdektelenség?

Erdélyben akad néhány megye, ahol már 2010-ben sikerült bezárni a hagyományos szemétlerakatokat. Szatmár megye élen járt, hiszen viszonylag hamar felépítették a szamosdobi ökolerakatot, és ezzel párhuzamosan valamennyi városi és falusi szemétlerakót felszámoltak. „Az új ökolerakat üzemeltetése eleve megkövetelte, hogy az itt tárolt szemétmennyiség évente 15 százalékkal csökkenjen, azaz ennyivel több szemetet lehessen újrahasznosítani és feldolgozni” – magyarázza lapunk kérdésére Békéssy Erzsébet, a Szatmár megyei környezetvédelmi ügynökség igazgatója. Az új ökotároló beindításával párhuzamosan elkezdték széles körben népszerűsíteni a szelektív hulladékgyűjtést: külön a papír, a műanyag, az üveg és a fém tárolását. Nemcsak a városokban, hanem falvakon is külön konténereket telepítettek a négyféle újrahasznosítható anyag tárolására, összességében azonban látványosan mégsem nőtt a szelektíven gyűjtött anyagok mennyisége. A baj okát az igazgató abban látja, hogy

a teljes rendszer átállítása olyan infrastruktúrát igényel, amivel az önkormányzatok nem rendelkeznek.

A legtöbb településen van ugyan alternatív szelektív hulladékgyűjtés, de a családok továbbra is egy 120 literes szemeteskukát kapnak a vállalattól, amiben csak ömlesztve lehet szemetet gyűjteni. Akinek ideje és türelme van, az természetesen elviheti a szelektíven gyűjtött hulladékát a falu vagy a város gyűjtőjébe, de ez nem általános jelenség. A többség kiteszi a ház elé a szemetet a közös kukába.

Idézet
2019. január elsejétől nincs mitől lényegesen megváltoznia a helyzetnek. A törvény előírja, hogy olyan szemetesautók kellene elvigyék a szemetet, amelyek rendelkeznek mérleggel is, hogy informatikai rendszerbe rögzítsék, ki mennyi szemetet ad át, és ennek függvényében kapja hónap végén a számlát. Ezt ma nem lehet kivitelezni”

– magyarázza Békéssy Erzsébet. A törvényes előírásnak éppen az volna a lényege, hogy aki szelektíven gyűjti a szemetét, annak csak az olyan hulladék után kell szemételhordási díjat fizetnie, ami közös kukába megy. Békéssy szerint a kormány által előirányzott 50 százalékos hulladékhasznosítás 2020-ra igen meredek elképzelés olyan körülmények között, amikor jelenleg az országos átlag alig haladja meg az öt százalékot. A szatmárnémeti szakember a kormányrendelet legnagyobb hibájának azt tartja, hogy

a jogszabály nem részletezi, miként képzeli el a hulladékgazdálkodási rendszer gyors megváltoztatását: milyen szerepet szán ebben az önkormányzatoknak, illetve miből finanszírozzák a polgármesteri hivatalok az erre vonatkozó kiadásaikat.

A jogszabály azt is előírja, hogy valamennyi helyi önkormányzatnak lerakatot kell létrehoznia az újrahasznosítható egyéb anyagok – elektronikai cikkek, bútorok és különböző más termékek – fogadására. A két hónap múlva érvénybe lépő törvényről tehát még az érdekelt szakemberek sem tudják, hogyan lehet azt alkalmazni.

Hamar hozzászoknak az emberek

A helyzet Székelyföldön sem jobb. Domokos László József, a Hargita megyei környezetvédelmi ügynökség igazgatója szerint a szelektív hulladékgyűjtés elsősorban település- és polgármesterfüggő. Igazából csak ott működik, ahol a helyi önkormányzatok ezt szívügyüknek tekintik: a szükséges infrastruktúrába történő beruházással és a lakosság megfelelő tájékoztatásával igyekeznek szakítani a hagyományos szemétgyűjtéssel. A szakember úgy látja, az átállás már rövid távon is elkerülhetetlen, mert ha a hagyományos szemétbegyűjtéssel járó, egyre növekvő többletköltségeket a lakosságnak kell megfizetnie, akkor mindenki érdekeltté válik, hogy minél több háztartási hulladékot szelektíven gyűjtsön, így minél kevesebbet fizessen majd szemétdíjként.

Jelenleg a vegyesen gyűjtött hulladékot speciális gépsorokkal válogatják szét, így az ökotározókba lényegesen kevesebb szemét kerül, de még mindig sokkal több, mint amire a tározók hosszú távú üzemeltetői felkészültek.

„Ha vannak megfelelő szeméttároló konténerek, a lakosság hamar hozzászokik a szelektív szemétgyűjtéshez. Ez elsősorban az önkormányzatok és a velük szerződő szemételhordó vállalatok felelőssége. De ha most kezdjük, akkor is hosszú az út, amíg eljutunk a szelektív hulladékgyűjtés általános bevezetéséhez” – fogalmaz a csíkszeredai szakember.

Országos hulladékgazdálkodási bizottság alakult

Több szaktárca képviselőiből a környezetvédelmi minisztérium égisze alatt megalakult az Országos Hulladékgazdálkodási Bizottság. Az új testület feladata lesz a jövő évtől érvénybe lépő új hulladékgazdálkodási törvény alkalmazása, ugyanakkor a bizottság összehangolja a kormány által hozott, idevágó valamennyi intézkedést. A bizottság havonta ülésezik, de a kormányfő kérésére bármikor soron kívüli tanácskozást is tarthat. Tevékenységébe a kormányzati tényezőkön kívül bekapcsolódnak civil szervezetek is.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 27., vasárnap

Napsütés érlelte a csipkebogyólekvárt Kalotaszentkirályon (VIDEÓ)

Szép időben tarthatták meg a hagyományos csipkebogyó-fesztivált pénteken és szombaton a Kolozs megyei Kalotaszentkirályon.

Napsütés érlelte a csipkebogyólekvárt Kalotaszentkirályon (VIDEÓ)
2024. október 26., szombat

Oláh Emese marad Kolozsvár magyar alpolgármestere

Oláh Emese személyében marad a magyar alpolgármester Kolozsváron, miután a pénteken megalakult új közgyűlés újabb négy évre bizalmat szavazott az RMDSZ politikusának.

Oláh Emese marad Kolozsvár magyar alpolgármestere
2024. október 26., szombat

Bűncselekménynek számít a vadon élő állatok befogása

Őzgidát szabadítottak ki egy portáról a Máramaros megyei rendőrök, az orgazda ellen eljárást indítottak.

Bűncselekménynek számít a vadon élő állatok befogása
2024. október 26., szombat

Wittner Mária szabadságharcos emléke előtt tisztelegtek Marosvásárhelyen

Wittner Mária 1956-os szabadságharcos emléke előtt tisztelegtek, kiállítást is megnyitottak Marosvásárhelyen.

Wittner Mária szabadságharcos emléke előtt tisztelegtek Marosvásárhelyen
2024. október 26., szombat

Alternatíva a Halloweenra: templomok éjszakája címmel indult új kezdeményezés

Templomokat lehet meglátogatni egy új kezdeményezés keretében, amit a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) indított a múzeumok éjszakája mintájára.

Alternatíva a Halloweenra: templomok éjszakája címmel indult új kezdeményezés
2024. október 26., szombat

Bezárattak egy kavicsbányát, ennek ellenére mégis működtették

A súlyos pénzbüntetés és a hatósági tilalom ellenére továbbra is üzemeltettek egy homok- és kavicsbányát az Arad megyei Újpanád (Horia) környékén. A környezetvédelmi felügyelőség újabb bírságot szabott ki, és elrendelte a tevékenység felfüggesztését.

Bezárattak egy kavicsbányát, ennek ellenére mégis működtették
2024. október 26., szombat

„Az egyház nem magánügy, hanem közügy”. Kolozsvárt ülésezik az Evangélikus-Lutheránus Egyház zsinata

Napjaink Európájában – így Romániában és Magyarországon is – nincs fontosabb kérdés, mint a népesedés ügye, hogy mi, magyarok, románok, európai emberek, be tudjuk-e lakni ezt a földet – jelentette ki Kövér László házelnök Kolozsváron.

„Az egyház nem magánügy, hanem közügy”. Kolozsvárt ülésezik az Evangélikus-Lutheránus Egyház zsinata
2024. október 25., péntek

Terveit vázolta és a tanácsosokkal szemben is megfogalmazta elvárásait a másodszor beiktatott Soós Zoltán

Beiktatták tisztségébe pénteken Soós Zoltánt, Marosvásárhely újraválasztott polgármesterét, és a helyi közgyűlés is megalakult, melyben az RMDSZ-nek van a legtöbb képviselője. Soós a parttalan vitáktól hangos képviselő-testület támogatását kérte.

Terveit vázolta és a tanácsosokkal szemben is megfogalmazta elvárásait a másodszor beiktatott Soós Zoltán
2024. október 25., péntek

Rafila szerint túlméretezett a brassói regionális kórház projektje

A brassói regionális kórház projektjét az USR-s önkormányzat „túlméretezte”, amikor módosított az eredeti terven – jelentette ki Brassóban tartott pénteki sajtótájékoztatóján az egészségügyi miniszter.

Rafila szerint túlméretezett a brassói regionális kórház projektje
2024. október 25., péntek

Össze kell hangolni az oktatási szinteket – A kisebbségi diákok románnyelv-tanításának módosítását javasolják a szakmabeliek

Az új, szakmai kutatások fényében fogalmaz meg javaslatokat a kisebbségi diákok románnyelv-oktatására összpontosító, szakmai szempontú beadvány, amellyel az oktatási minisztériumhoz fordult a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).

Össze kell hangolni az oktatási szinteket – A kisebbségi diákok románnyelv-tanításának módosítását javasolják a szakmabeliek