Erdélyben Szatmár megyében 7 háztáji gócpontot és 10 vaddisznót, Biharban 28 gócpontot és egy fertőzött vaddisznót, míg Szilágy megyében 4, sertéspestisben elhullt vaddisznót tartanak nyilván. A Máramarossal bővült fertőzött erdélyi megyék listája így négyre emelkedett. Az ország többi veszélyeztetett megyéje: Tulcea, Brăila, Konstanca, Galac, Ialomiţa, Ilfov, Călăraşi, Buzău, Giurgiu, Dămboviţa és Teleorman. A legfertőzöttebb romániai megye Tulcea, ahol az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) adatai szerint 565 gócpontot tartanak megfigyelés alatt, ebből öt nagyüzemi disznóhizlalda. A megyében 58 elhullt vaddisznótetemben is kimutatták az ASP vírusát.

A legfertőzöttebb erdélyi megye, Bihar kárvallott gazdáinak 947 620 lej kártérítést utaltak át, Szatmár megyében 56 490 lejt kaptak a disznótartó gazdák, itt jóval kisebb volt a fertőzés.

Drasztikus intézkedések kellenek

„Az afrikai sertéspestis nem fog eltűnni egy-két éven belül Romániában, folyamatosan új gócpontok jelennek meg” – nyilatkozta lapunknak Magyar Loránd Bálint Szatmár megyei képviselő, a mezőgazdasági szakbizottság tagja, aki több hónapja a parlamentben és egyéb fórumokon hívja fel folyamatosan a hatóságok figyelmét arra, hogy az afrikai sertéspestis ügyének szakminisztériumi kezelése nem megfelelő, emiatt semmi esély nincs a gyors javulásra.

Az állatorvosi diplomával rendelkező RMDSZ-es politikus szerint a jelenleg alkalmazott intézkedésekkel nem lehet felszámolni a gócpontokat. Az általa tanulmányozott lengyel, lett és litván példákat említi, ahol az állategészségügyi hatóságok csak drasztikus intézkedésekkel tudták feltartóztatni a pestis terjedését.

– magyarázza a honatya. Magyar az ellenzéki pártok által a mezőgazdasági miniszter ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány parlamenti vitáján is elmondta, hogy az agrártárcának semmiféle stratégiája nincs azzal kapcsolatban, miként képzeli el a romániai sertéságazat jövőjét.

„Az intenzív kis- és nagyüzemi sertéshizlalást vagy a háztáji sertéstartást akarja megmenteni? Ezt a kettőt együtt nem lehet” – magyarázza a szakpolitikus. Aki tudja, hogy kijelentésével nem lehet népszerű a gazdák körében, de különbséget tesz a Kárpátokon túli területek szabad tartása és az erdélyi gazdák zárt disznótartása között. Úgy látja,

a mezőgazdasági miniszter mégis egyformán kezeli az erdélyi helyzettel a sokkal több rizikófaktorral járó bărăgani disznótartást.

Nem tájékoztatják a lakosságot

Magyar Loránd Bálint korábban közelharcot vívott a mezőgazdasági szakbizottságban a teljesen ellenőrizetlen vaddisznó-állomány kilövéséről. Azt szerette volna elérni a kormánypárti többségnél, hogy jelentősen emeljék meg a kilövésre kerülő vaddisznók kvótáját, amiről már akkor tudni lehetett, hogy jelentős rizikófaktort jelent. Ez utólag bebizonyosodott, és mára annyira megemelték a kilövési kvótákat, hogy a vadásztársaságok képtelenek eleget tenni a hatósági elvárásnak. Ha erre korábban sor kerül, ma sokkal kevesebb pestises gócpont lenne az országban. A képviselő szerint ugyanez a fejetlenség érhető tetten a mezőgazdasági minisztériumban, és a hatáskörébe tartozó különböző igazgatóságok szintjén is. Hiányzik a szakszerű tájékoztatás, mindenki erre panaszkodik.

A politikust sokan felhívják tanácsért, hogy vágják-e le a disznót korábban, vagy ráér karácsony előtt. Ebből is kitűnik, hogy az emberek tanácstalanok, mert senki nem mond nekik semmit, és csak akkor észlelik a bajt, ha településükön megjelenik a disznókat elaltató állami kommandó.

Kiemelt állattenyésztési ágazat
a sertéstartás

Az országban pusztító sertéspestis ellenére a disznótartást kiemelt állattenyésztési ágazatként kezeli a romániai vidékfejlesztési stratégia. Magyar Loránd Bálint szerint a kis- és nagyüzemi sertéstartók továbbra is ragaszkodnak a munkájukhoz, sok helyen pályázati pénzből épülnek az újabb kocatelepek és sertéshizlalók.

– magyarázza a politikus. Mivel maga is hosszú évekig pályázatok elbírálásával foglalkozott, jó rálátása van az ágazatra, amely Romániában még mindig hatalmas potenciált rejt.

Miközben az intenzív sertéstartással foglalkozó üzemek vezetői az ágazat talpra állításában reménykednek,

A politikus szerint egyszerűen elfogadhatatlan a húsfeldolgozók eme hozzáállása, hiszen még azokat a hazai üzemeket is térdre kényszerítik, ahol eredményes volt az állattenyésztés, és elkerülte őket a fertőzés. „A kormánynak szava kell hogy legyen e gyakorlat a megszüntetésében. Ha egy ágazatot támogat, akkor segítenie kell a termelőknek abban is, hogy a hazai hús eljusson a belföldi fogyasztóhoz” – szögezte le Magyar Loránd Bálint RMDSZ-es képviselő.