A kisebb méretű akkuknál egy töltés 200 km-re, a nagyoknál 400 km-re elegendő
Fotó: MOL Románia
Romániában lassabban terjednek az elektromos autók, mint az Európai Unió más országaiban, az utóbbi két évben azonban nálunk is rekordokat döntöttek az eladások a roncsautóprogram keretében igényelhető 10 ezer eurós állami támogatásnak köszönhetően. Szakemberekkel jártuk körül az új típusú kocsik előnyeit és hátrányait.
2018. október 31., 09:272018. október 31., 09:27
2018. október 31., 11:182018. október 31., 11:18
Tavaly és idén is rekordszámú elektromos autót vásároltak Romániában. Az elektromos személygépkocsi-vásárlást különösen támogató 2017-es roncs-
program tízezer eurós értékjegyet nyújt a leendő kocsitulajdonosoknak, akik pedig hibridautót – belső égésű + villanymotoros – vásárolnak, azok ötezer eurós állami támogatást kaphatnak.
A jelentősen fellendülő újkocsi-vásárlás hazai piacának ez mégis a töredéke – mintegy 2,5 százaléka. Magyarországon 8 ezer zöld rendszámú kocsi közlekedik a közutakon a Romániában beíratott mintegy háromezer elektromos autóhoz képest. Európában Norvégia vezet, ahol az autók 7 százaléka és az újonnan vásárolt kocsik megközelítőleg fele elektromos, de Hollandia, Svédország és Franciaország is igyekszik felzárkózni az új trendhez.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint az elektromos autógyártás most induló, robbanásszerű fejlődése 2030-ra mintegy 125 millió új meghajtású kocsit jelent majd a mostani 3,5 millióhoz képest.
Romániában az új elektromos autók borsos ára a legfontosabb visszatartó erő. Érdemes bepillantani a különböző autóforgalmazók kínálatába: a BMW i3 típus modell 35 000 euró, a VW e-Golf 37 000, a Nissan e-NV200 kombi 42 000 vagy a Reanult Zoe 31 000 euró. A tájékoztató jellegű árak is jelzik, hogy
A másik gond, hogy az elektromos töltőállomások hálózata túl lassan épül. A Román Környezetvédelmi Alap 2018-tól évi 20 millió eurós támogatással serkenti a töltőállomások kiépítését. Egyelőre a főbb országos útvonalak mentén található nagyobb városokban épített ki töltőállomásokat a Kaufland és a Lidl üzletlánc, illetve Bukarestben, Brassóban és Temesváron több helyi vállalkozó. A Mol és az E.On Románia országszerte 40 gyorstöltő és ultragyorstöltő állomást telepít. A NEXT-E projekt keretében átadásra kerülő elektromos töltőállomások azonban nem hálózzák be az egész országot, hanem a főbb útvonalak mentén érhetők majd el. De nem csak benzinkutak kínálnak ilyen szolgáltatást. Panziók vagy szórakoztató-központok parkolóiban is látni villanytöltőt. Hargita megyében a homoródfürdői Lobogó panzió hozta létre az első ilyen töltőállomást. Menedzsere, Gőrgicze Sándor szerint egyelőre nincs zsúfoltság az áramot ingyen kínáló töltőnél. A 4-6 órás töltést elsősorban szállóvendégeik számára találták ki, amit az érdeklődés növekedésével bővíteni szeretnének. Rendszerint Magyarországról vagy Brassó megyéből érkező vendégeik veszik igénybe szolgáltatásukat.
Igaz, Székelyföldön az elektromos kocsik iránt nincsen még nagy érdeklődés. A székelyudavarhelyi Autogroup-Simo Renault- és Dacia-kirendeltségén az eladásokkal foglalkozó Nagy Szilárd a Krónikának úgy fogalmazott, idén eddig három Reanult Kangoo elektromos haszonjárművet adtak el, de többen is érdeklődtek, elsősorban taxisok, illetve futárszolgáltatásokat vállaló cégek. Meggyőződése, hogy az elektromos autóé a jövő, és idő kérdése az elterjedése. „Már eleve az csábító, hogy a Reanult 10 év garanciát ad az elektromos kocsik akkumulátorára, ez jelzi, hogy strapabíró, kiváló alkatrészt építenek be az elektromos kocsikba, amit ritkán kell cserélni” – magyarázza a szakember. A kisebb méretű akkuknál egy töltés 200 km-re, a nagyoknál 400 km-re elegendő.
Vojnisek Péter budapesti elektronikai mérnökkel, az elektromos autók szakemberével a pró és kontra érveket mérlegeljük: miért éri meg, és miért nem egy ilyen típusú autót vásárolni. A szakember kapásból sorolja a mellette szóló érveket.
– sorjázza Vojnisek mérnök, aki a kocsi előnyeként említi a különböző adó- és parkolási kedvezményeket, illetve a belső égésű motorokhoz viszonyítva a jóval olcsóbb üzemeltetést is. A kocsi hátránya, hogy minden gyalogos és kerékpáros az autó elé akar lépni, mert a legtöbb ember a hallása alapján közlekedik, és nem veszi észre, amikor elektromos autó közeledik. De gondot jelent a hatótáv is: az ember mindig a hátralévő kilométereket számolja, és keresi a töltőállomásokat. Néhány hónapig tart a lemerüléstől rettegő állandó stressz, de ez csak átmeneti jelenség. Tény, hogy a hosszabb utazások több időt és több tervezést igényelnek, ugyanakkor hátrányt jelent a magas vételár és a magas értékvesztés is.
Milyen márkát érdemes vásárolni? Minden attól függ, mennyi pénzt tud elektromos kocsira fordítani a tulajdonos, hiszen a drága kategóriás Teslával például kompromisszummentesen járhatók be nagy távolságok, és a kocsitulajdonosok rendelkezésére áll a gyár Super Charger hálózata, a főbb közlekedési útvonalak mentén az Európa-szerte telepített nagy teljesítményű töltőállomások. A szakember szerint az olcsó és a közepesen drága autók inkább a városi közlekedésre és agglomerációs ingázásra alkalmasak. Ideális esetben az autó otthon vagy a munkahelyen tölthető fel annyira, hogy a napi maximum 50–100 km körüli távolságot kényelmesen megtegye.
„Két fő típusú töltő létezik. Az egyik az AC, azaz a váltóáramú töltő. Mivel a személygépkocsik akkumulátora egyenárammal tölthető, át kell alakítani a váltóáramot. Ennél a töltőtípusnál ez a feladat az autóban lévő töltőberendezésre hárul. A töltési teljesítmény, így a töltés sebessége az autók képességétől függ. Az elterjedt autók közül egyedül a Renault Zoe képes arra, hogy akár 42 kW teljesítménnyel töltse fel magát. A legtöbb elektromos és plugin hibridautó 2-6 kW-os fedélzeti töltővel rendelkezik. A leggyakoribb töltőállomásaink maximum 22 kW leadására alkalmasak” – magyarázza a szakember.
A mérnök szerint hiába van Magyarországon jóval több töltőpont, mint Romániában, ha megnézzük a térképen, az látszik, hogy Romániában főként az utak mentén telepített villámtöltők találhatók, így Románia ma lényegesen könnyebben átszelhető elektromos személyautóval, mint Magyarország. De más országban sem ideális a helyzet. Aki például Nyugat-Európába szeretne eljutni, az Ausztriában túl sokat fizet az áramért, mert a töltőket üzemeltető cégek káoszában nehéz eligazódni. Ezzel szemben Romániában és Magyarországon az elektromos töltés lényegesen olcsóbb, mint a hagyományos üzemanyagok ára.
Ma az elektromos autó legdrágább alkatrésze az akkumulátor, a legtöbb kocsi összköltségének legalább az egyharmada. Nagy erőkkel folynak a kutatások, hogy kifejlesszék az igazán hatékony akkukat.
– fogalmaz a szakértő. Hozzáteszi, a jövő akkumulátorának több előnye is lesz a mostani technológiákkal szemben, az egyik legfontosabb a biztonság. Az új akku nem lesz hajlamos arra, hogy meggyulladjon, nem robban fel fizikai hatásra, túlterhelésre vagy akár túltöltésre. Jóval nagyobb terhelési és töltési áramot fog elviselni. Amikor ez az újítás elterjed, az elektromos autók jelenlegi hátrányai el fognak tűnni.
Ha ma egy 40 kWh-os akkupakkal felszerelt, igényesebb elektromos autó fogyasztását vesszük alapul, akkor elmondható, hogy egy 300 km-re elegendő otthontöltés kb. 20-25 lejbe kerül, ha gyorstöltőre csatlakoztatjuk egy töltőállomáson, akkor nyilván több, de ma már előnyös bérletek válthatók egy vagy több hónapra, ami olcsóbbá teszi az energia árát. A lényeg az, hogy az elektromos autó üzemanyaga sokkal olcsóbb, mint a benzin vagy a gáz-olaj. Ha ehhez hozzávesszük a jóval kisebb szervizköltségeket és vitathatatlan környezetkímélő működését, elmondható, hogy az elektromos autó minden szempontból a jövő járműve.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!