Lassan „rúgható be” az elektromos autók piaca: a roncsautóprogramnak köszönhetően Romániában is beindultak az eladások

Tavaly és idén is rekordszámú elektromos autót vásároltak Romániában. Az elektromos személygépkocsi-vásárlást különösen támogató 2017-es roncs-
program tízezer eurós értékjegyet nyújt a leendő kocsitulajdonosoknak, akik pedig hibridautót – belső égésű + villanymotoros – vásárolnak, azok ötezer eurós állami támogatást kaphatnak.

A környezetvédelmi alap adatai szerint 2017-ben mintegy ezer tisztán elektromos vagy hibrid személygépkocsi talált gazdára, ez a szám idén várhatóan 1300-ra növekszik.

A jelentősen fellendülő újkocsi-vásárlás hazai piacának ez mégis a töredéke – mintegy 2,5 százaléka. Magyarországon 8 ezer zöld rendszámú kocsi közlekedik a közutakon a Romániában beíratott mintegy háromezer elektromos autóhoz képest. Európában Norvégia vezet, ahol az autók 7 százaléka és az újonnan vásárolt kocsik megközelítőleg fele elektromos, de Hollandia, Svédország és Franciaország is igyekszik felzárkózni az új trendhez.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint az elektromos autógyártás most induló, robbanásszerű fejlődése 2030-ra mintegy 125 millió új meghajtású kocsit jelent majd a mostani 3,5 millióhoz képest.

Romániában az új elektromos autók borsos ára a legfontosabb visszatartó erő. Érdemes bepillantani a különböző autóforgalmazók kínálatába: a BMW i3 típus modell 35 000 euró, a VW e-Golf 37 000, a Nissan e-NV200 kombi 42 000 vagy a Reanult Zoe 31 000 euró. A tájékoztató jellegű árak is jelzik, hogy

a bőkezű állami támogatás ellenére a vásárlónak legalább 20–25 ezer euró önrészt kell kifizetnie.

A másik gond, hogy az elektromos töltőállomások hálózata túl lassan épül. A Román Környezetvédelmi Alap 2018-tól évi 20 millió eurós támogatással serkenti a töltőállomások kiépítését. Egyelőre a főbb országos útvonalak mentén található nagyobb városokban épített ki töltőállomásokat a Kaufland és a Lidl üzletlánc, illetve Bukarestben, Brassóban és Temesváron több helyi vállalkozó. A Mol és az E.On Románia országszerte 40 gyorstöltő és ultragyorstöltő állomást telepít. A NEXT-E projekt keretében átadásra kerülő elektromos töltőállomások azonban nem hálózzák be az egész országot, hanem a főbb útvonalak mentén érhetők majd el. De nem csak benzinkutak kínálnak ilyen szolgáltatást. Panziók vagy szórakoztató-központok parkolóiban is látni villanytöltőt. Hargita megyében a homoródfürdői Lobogó panzió hozta létre az első ilyen töltőállomást. Menedzsere, Gőrgicze Sándor szerint egyelőre nincs zsúfoltság az áramot ingyen kínáló töltőnél. A 4-6 órás töltést elsősorban szállóvendégeik számára találták ki, amit az érdeklődés növekedésével bővíteni szeretnének. Rendszerint Magyarországról vagy Brassó megyéből érkező vendégeik veszik igénybe szolgáltatásukat.

Igaz, Székelyföldön az elektromos kocsik iránt nincsen még nagy érdeklődés. A székelyudavarhelyi Autogroup-Simo Renault- és Dacia-kirendeltségén az eladásokkal foglalkozó Nagy Szilárd a Krónikának úgy fogalmazott, idén eddig három Reanult Kangoo elektromos haszonjárművet adtak el, de többen is érdeklődtek, elsősorban taxisok, illetve futárszolgáltatásokat vállaló cégek. Meggyőződése, hogy az elektromos autóé a jövő, és idő kérdése az elterjedése. „Már eleve az csábító, hogy a Reanult 10 év garanciát ad az elektromos kocsik akkumulátorára, ez jelzi, hogy strapabíró, kiváló alkatrészt építenek be az elektromos kocsikba, amit ritkán kell cserélni” – magyarázza a szakember. A kisebb méretű akkuknál egy töltés 200 km-re, a nagyoknál 400 km-re elegendő.

Vojnisek Péter budapesti elektronikai mérnökkel, az elektromos autók szakemberével a pró és kontra érveket mérlegeljük: miért éri meg, és miért nem egy ilyen típusú autót vásárolni. A szakember kapásból sorolja a mellette szóló érveket.

– sorjázza Vojnisek mérnök, aki a kocsi előnyeként említi a különböző adó- és parkolási kedvezményeket, illetve a belső égésű motorokhoz viszonyítva a jóval olcsóbb üzemeltetést is. A kocsi hátránya, hogy minden gyalogos és kerékpáros az autó elé akar lépni, mert a legtöbb ember a hallása alapján közlekedik, és nem veszi észre, amikor elektromos autó közeledik. De gondot jelent a hatótáv is: az ember mindig a hátralévő kilométereket számolja, és keresi a töltőállomásokat. Néhány hónapig tart a lemerüléstől rettegő állandó stressz, de ez csak átmeneti jelenség. Tény, hogy a hosszabb utazások több időt és több tervezést igényelnek, ugyanakkor hátrányt jelent a magas vételár és a magas értékvesztés is.

Milyen márkát érdemes vásárolni? Minden attól függ, mennyi pénzt tud elektromos kocsira fordítani a tulajdonos, hiszen a drága kategóriás Teslával például kompromisszummentesen járhatók be nagy távolságok, és a kocsitulajdonosok rendelkezésére áll a gyár Super Charger hálózata, a főbb közlekedési útvonalak mentén az Európa-szerte telepített nagy teljesítményű töltőállomások. A szakember szerint az olcsó és a közepesen drága autók inkább a városi közlekedésre és agglomerációs ingázásra alkalmasak. Ideális esetben az autó otthon vagy a munkahelyen tölthető fel annyira, hogy a napi maximum 50–100 km körüli távolságot kényelmesen megtegye.

Aki elektromos kocsival közlekedik, annak ma már internetes térképek állnak rendelkezésére, hogy hol találja meg a legközelebbi töltőállomást, de ezzel együtt is alapos tervezést kíván, ha valaki az ország egyik részéből a másikba szeretne eljutni.

„Két fő típusú töltő létezik. Az egyik az AC, azaz a váltóáramú töltő. Mivel a személygépkocsik akkumulátora egyenárammal tölthető, át kell alakítani a váltóáramot. Ennél a töltőtípusnál ez a feladat az autóban lévő töltőberendezésre hárul. A töltési teljesítmény, így a töltés sebessége az autók képességétől függ. Az elterjedt autók közül egyedül a Renault Zoe képes arra, hogy akár 42 kW teljesítménnyel töltse fel magát. A legtöbb elektromos és plugin hibridautó 2-6 kW-os fedélzeti töltővel rendelkezik. A leggyakoribb töltőállomásaink maximum 22 kW leadására alkalmasak” – magyarázza a szakember.

A mérnök szerint hiába van Magyarországon jóval több töltőpont, mint Romániában, ha megnézzük a térképen, az látszik, hogy Romániában főként az utak mentén telepített villámtöltők találhatók, így Románia ma lényegesen könnyebben átszelhető elektromos személyautóval, mint Magyarország. De más országban sem ideális a helyzet. Aki például Nyugat-Európába szeretne eljutni, az Ausztriában túl sokat fizet az áramért, mert a töltőket üzemeltető cégek káoszában nehéz eligazódni. Ezzel szemben Romániában és Magyarországon az elektromos töltés lényegesen olcsóbb, mint a hagyományos üzemanyagok ára.

Ma az elektromos autó legdrágább alkatrésze az akkumulátor, a legtöbb kocsi összköltségének legalább az egyharmada. Nagy erőkkel folynak a kutatások, hogy kifejlesszék az igazán hatékony akkukat.

– fogalmaz a szakértő.  Hozzáteszi, a jövő akkumulátorának több előnye is lesz a mostani technológiákkal szemben, az egyik legfontosabb a biztonság. Az új akku nem lesz hajlamos arra, hogy meggyulladjon, nem robban fel fizikai hatásra, túlterhelésre vagy akár túltöltésre. Jóval nagyobb terhelési és töltési áramot fog elviselni. Amikor ez az újítás elterjed, az elektromos autók jelenlegi hátrányai el fognak tűnni.

Ha ma egy 40 kWh-os akkupakkal felszerelt, igényesebb elektromos autó fogyasztását vesszük alapul, akkor elmondható, hogy egy 300 km-re elegendő otthontöltés kb. 20-25 lejbe kerül, ha gyorstöltőre csatlakoztatjuk egy töltőállomáson, akkor nyilván több, de ma már előnyös bérletek válthatók egy vagy több hónapra, ami olcsóbbá teszi az energia árát. A lényeg az, hogy az elektromos autó üzemanyaga sokkal olcsóbb, mint a benzin vagy a gáz-olaj. Ha ehhez hozzávesszük a jóval kisebb szervizköltségeket és vitathatatlan környezetkímélő működését, elmondható, hogy az elektromos autó minden szempontból a jövő járműve.