Hatványozottan szórványvidéknek számító városban szerveznek első ízben a környékbeli magyarságot megszólító rendezvénysorozatot: a Máramarosszigeti Magyar Napok a hét végén várja közönségét.

Idén nyáron is megszervezte pedagógusoknak, valamint gyerekeknek szóló nyári táborait a Napsugár és Szivárvány gyermeklapok szerkesztősége.

Képzőművészek és építészek fognak össze egy európai uniós projekt keretében, hogy felhívják a figyelmet az erdélyi porták évszázadokon keresztül használatban levő, ma már egyre inkább pusztulásra ítélt tartozékaira, a csűrökre.

Az elmúlt hetekben több medvét is befogtak a Brassó megyei Négyfaluban, a vadakat elszállították a település közeléből. Legutóbb hétfőn lépett akcióba a település polgármesteri hivatala által irányított intervenciós csapat.

Továbbra is a jövő ködébe vész a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak és a Kolozsvári Magyar Operának otthont adó épület és színpad korszerűsítése: a kormányváltás előtt még úgy volt, hogy idén júliusban elkezdődhet a folyamat.

A romániai közoktatás elmúlt pár évében tapasztalható következetlenségeket, egyenetlenségeket tükrözik az érettségi és kisérettségi – vagyis képességvizsga – eredményei a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint.

Megkésett beszédfejlődésű gyermekek számára indít fejlesztést a kolozsvári Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolája, a magyar hallássérült gyerekek egyetlen erdélyi tanintézete.

Erdélyiek is elismerést kaptak múlt szombaton Budapesten, ahol a magyarság és a köz javáért végzett életműveket díjaztak: Magyar Örökség Díjjal tüntették ki többek közt a majdnem 50 éve működő – 1974-ben alapított – Gyergyószárhegyi Művésztelepet.

Ugyanaz a recept, mint a korábbi években, de mindig másképp fűszerezünk – fedte fel az immár 14. alkalommal tartandó, hétvégi nagyszebeni Hungarikum Napok titkát Serfőző Levente főszervező a Krónika megkeresésére.

Második alkalommal szervezik meg a Barcasági és Királyföldi Csángó Magyarok Zarándoklatát: Brassóban, Tatrangon, Zajzonban, Bácsfaluban tartanak rendezvényeket június 29. és július 2. között.

Minden jel szerint sikeres a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának három éve indított táncművészet szakja: június 17-én ballagott el a kincses városbeli Farkas utcai templomban tartott ünnepség keretében a 12 hallgató alkotta „úttörő” nemzedék.

Erdély több közgyűjteménye is megnyitja kapuit szombaton a nagyközönség előtt, ugyanis – magyarországi mintára – a Szent Iván éjjeléhez legközelebb eső szombaton tartják a Múzeumok Éjszakáját.

Idén is megszólítja a sokszínű térség magyarságát a Kalotaszegi Magyar Napok, a rendezvénysorozatot 5. alkalommal tartják, július közepén Bánffyhunyadon – jelentették be csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatójukon a szervezők.

Nemcsak a Petőfi-kultuszt ápolja a Máramaros megyei Koltón működő Teleki-Petőfi Kulturális Egyesület, de szeretnék élményszerűen bemutatni a látogatóknak gróf Teleki Sándor 1848-as ezredes, emlékíró szerteágazó, nem mindennapi élettörténetét is.

Erdélyben az emberek egyszerre távolságtartóbbak és közvetlenebbek, mint Magyarországon, az erdélyi viszonyulás pedig talán nem is távolságtartás, hanem egyféle tartás – mondta el a Krónikának adott interjúban Lackfi János író, költő.

Elültették Nagykárolyban szerdán Petőfi körtefáját, vagyis abból a székelykeresztúri, több mint ötven éve kipusztult fából származó oltványt, amely alatt utoljára verset írni látták a költőt.

Rengeteget jelent a helyi közösség számára, hogy megújulhatott a Bihar megyei Pelbárthidán a magyar kormány jóvoltából a középkori eredetű református templom, amelynek a nemzeti összetartozás napján tartották az ünnepélyes átadóját.