A kolozsvári ferences rendház refektóriumában tartották a kommunizmusbeli egyházüldözésre emlékeztető rendezvényt
Fotó: Pantea Tibor OFM
Az erdélyi történelmi egyházak és a vallásgyakorlás hatvanas évekbeli üldözését feltérképező, tudományos és pedagógiai programot mutatták be Kolozsváron hétfőn este. A ferences rendház refektóriumában 16 pannóból álló kiállítás is nyílt Egyházi ifjúsági közösségek a pártállami Magyarországon a hosszú hatvanas években (1958–1973) címmel. Az Erdélyi Ferences Rendtartomány, a magyarországi Nemzeti Emlékezet Bizottsága, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és az Erdélyi Múzeum-Egyesület által közösen szervezett program ismertetésén elhangzott, a történelem „emberi arcát” igyekszik reflektorfénybe hozni a program, amely naplókon, fotókon keresztül igyekszik bemutatni, emlékeztetni arra, miként lehetetlenítette el a lelkiismereti jogot a kommunista diktatúra.
2023. november 28., 09:352023. november 28., 09:35
2023. november 28., 09:472023. november 28., 09:47
A kommunista államhatalom hatvanas évekbeli, magyarországi egyházellenes megnyilvánulásairól nyílt kiállítás a kolozsvári ferences rendházban hétfőn este. A rendezvény keretében ismertették azt a hosszú távú tudományos és pedagógiai programot, amely az erdélyi történelmi egyházak üldözésének vonatkozásait mutatja majd be mindenik felekezet történelmére kiterjedően.
Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke mutatta be a programot és nyitotta meg a kiállítást
Fotó: Pantea Tibor OFM
Az Erdélyi Ferences Rendtartomány, a magyarországi Nemzeti Emlékezet Bizottsága, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és az Erdélyi Múzeum-Egyesület által közösen szervezett programot és a 16 pannóból álló tárlatot a kolozsvári ferences rendház patinás, több mint fél évezredes, felújított refektóriumában ismerhette meg a közönség.
Urbán János Erik OFM ferences tartományfőnök, érseki helynök, Grezsa Csaba főkonzul, Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke és Nagy Mihály Zoltán főlevéltáros, az erdélyi programrész irányítója beszélt.
Urbán Erik OFM, a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány főnöke a rendezvényen
Fotó: Pantea Tibor OFM
Meg akarta nyerni a lelkeket a kommunista hatalom
Urbán Erik kiemelte, a ferences rendbe való belépésekor számtalan olyan, néhai rendtársának élettörténetéről hallott, akik a hatvanas években a kommunista államhatalom meghurcoltatásainak, üldözésének, bebörtönzések áldozataivá váltak, lelki és testi szenvedéseket kellett kiállniuk. „Ne felejtsünk el szembenézni a múlt személyes és kollektív traumáival, fel kell mutatni a múltat, hogy az utókor ne a gonosz, hanem Isten országát építse.
Grezsa Csaba kiemelte, manapság a történelemmel kapcsolatban a felejtés és nosztalgia kultúrája érvényesül sokszor a közbeszédben. Idézte Kun Miklós történészt, aki szerint a különböző korosztályok másként szoktak tekinteni egye-egy történelmi korszakra, és sokszor egyfajta álságos nosztalgia övezi a kommunizmus időszakát, ezt a fajta viszonyulást pedig jó lenne elfelejteni.
Grezsa Csaba főkonzul: „manapság a kommunizmussal kapcsolatban a felejtés és nosztalgia kultúrája érvényesül sokszor a közbeszédben”
Fotó: Pantea Tibor OFM
Emlékezni kell erre a korszakra, nevükön kell nevezni a bűnösöket, hogy többé ne történhessenek hasonló szörnyűségek” – fogalmazott a főkonzul.
Alattomos, hatékony bomlasztás a kádári Magyarországon
Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke ismertette az Egyházi ifjúsági közösségek a pártállami Magyarországon a hosszú hatvanas években (1958–1973) című kiállítást. Rámutatott, a másfél éve a Pápai Református Kollégiumban, majd számos magyarországi egyetemen és középiskolában már bemutatott,
Azt is kifejtette, hogy a tíz éve létrejött, általa vezetett Nemzeti Emlékezet Bizottságának célja, hogy a kommunista diktatúra működésének mechanizmusát tárják fel Magyarország és az egész Kárpát-medence vonatkozásában.
A program erdélyi részének koordinátora, Nagy Mihály Zoltán történész, főlevéltáros a rendezvényen
Fotó: Pantea Tibor OFM
„Ez a kiállítás nem annyira a nyílt egyházellenességről, Mindszenty peréről vagy Gulyás Lajos református lelkész kivégzéséről, nem az erőszakos üldözésekről szól, hanem
Mint részletezte, ez a fajta bomlasztás az élet minden színterét érintette, az úttörőket, a nőszövetségeket, a tudományos életet, a gyerekeket egyházellenes propagandával bombázták, akár diafilmeken keresztül, de még a Ludas Matyi vicclap karikatúrái közül sem hiányzott az egyházellenes hang.
Fotó: Pantea Tibor OFM
„A Mikulásból Télapó lett, szekularizálták az ünnepeket, világnézeti indoktrináció zajlott a politikai rendőrség eszközeinek bevetésével. És nem kímélték sem a katolikus, sem a protestáns felekezeteket” – mondta a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke. Mint rámutatott, ezek a módszerek nem voltak nyíltan erőszakosak, de a céljuk változatlan volt: atomizálni a társadalmat, megszakítani a kapcsolati hálókat.
Földváryné Kiss Réka történész: „a tárlat célja bemutatni az úgynevezett finom elnyomás rejtettebb dimenzióit”
Fotó: Pantea Tibor OFM
„A tárlat célja bemutatni az úgynevezett finom elnyomás rejtettebb dimenzióit, valamint azt, hogy
Arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel a kiállításon az úgynevezett oral history – azaz levelezések, naplók, fotók nyomán kibomló történelem – is hangsúlyosan előtérbe kerül, ezért arra kérnek mindenkit, aki segíthet, hogy ha létezik az erdélyi családi hagyatékokban kapcsolódó anyag, azokkal keressék fel a Nemzeti Emlékezet Bizottságot, hogy ezeket az anyagokat is illeszthessék be a program készülő erdélyi részébe.
Fotó: Pantea Tibor OFM
A programot a tervek szerint más erdélyi helyszínekre is elviszik, román nyelvű összefoglalót is készítettek róla, hogy kétnyelvű közösségekkel is megismertethessék. A kiállítás tablóinak digitális változata elérhető a Nemzeti Emlékezet Bizottsága digitális tudástárában: https://neb.hu/hu/a-kuzdelem-a-lelkekert-programsorozat-tabloi.
Fotó: Pantea Tibor OFM
A lelkiismereti jog is fontos, nemcsak az emberi jog és szólásszabadság
A program erdélyi részének koordinátora, Nagy Mihály Zoltán történész, főlevéltáros elmondta, bár fontos a téma kutatásának tudományos része, az emlékezetpolitikai vonatkozása is. Mint kiemelte, lényeges feltérképezni, mi történt a kommunizmus ideje alatt nemcsak az erdélyi történelmi felekezetekkel, templomokkal, de az iskolarendszerrel, szociális rendszerrel abban a korban, amikor az egyházüldözés technicizálódott: az államhatalom az egyházon keresztül akart propagandát folytatni.
A kommunista államhatalom hatvanas évekbeli, magyarországi egyházellenes megnyilvánulásairól nyílt kiállítás Kolozsváron
Fotó: Pantea Tibor OFM
Az erdélyi kutatás arra is vonatkozik, hogy a pártállam mely intézményei gyakoroltak hatalmat az egyházak és a vallásgyakorlók fölött. Például a Szekuritáté mint állambiztonsági szerv nemcsak beazonosítja, de meg is teremti ellenségeit: aki misézik, vagy részt vesz egy konfirmáláson, az letartóztatható, el lehet bocsájtani munkahelyéről. Mintegy kriminalizálódik a vallásgyakorlás” – fogalmazott a történész.
Fotó: Pantea Tibor OFM
Hozzátette, ennek a programnak a keretében azt is feltérképezik, hogy Erdélyben milyen lehetett abban az időben a vallásgyakorlás, vagyis az „alulnézet” is fontos, a naplókból, visszaemlékezésekből kibomló történelem, hogyan élték meg hitüket az emberek. „Magam is tanítok, és azt tapasztalom, hogy
Kibővítjük erdélyi vonatkozásokkal a tárlatot, mindenik erdélyi felekezet segít ebben. A történelem emberi arcán keresztül lehet megismertetni a fiatalokkal a korszakot, és ne csak tudományos könyvek szülessenek – bár azok is fontosak –, lehessen képanyagot, naplókat feltérképezve emlékezni a kommunizmusra, segíteni a közösségi traumafeldolgozást” – mondta Nagy Mihály Zoltán.
Fotó: Pantea Tibor OFM
Magyarországi és erdélyi egyházüldözés a hosszú hatvanas években címmel tart tudományos és pedagógiai programot a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány.
Jubileumot ünnepelnek a kolozsvári ferencesek annak emlékére, hogy 300 éve telepedtek vissza a kolozsvári Óvárban található templomba és kolostorba, ahol az azt megelőző időszakokban több rend és felekezet is működött.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Véglegesítette az európai parlamenti választáson induló jelöltjeinek listáját az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa csütörtöki ülésén.
A Temes megyei egészségügyi igazgatóság csütörtökön megerősítette, hogy norovírusgóc alakult ki a temesvári C.D. Loga főgimnáziumban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!