Segíteni a közösségi trauma feldolgozását: a magyarországi és erdélyi egyházüldözésre emlékeztek Kolozsváron

A kolozsvári ferences rendház refektóriumában tartották a kommunizmusbeli egyházüldözésre emlékeztető rendezvényt •  Fotó: Pantea Tibor OFM

A kolozsvári ferences rendház refektóriumában tartották a kommunizmusbeli egyházüldözésre emlékeztető rendezvényt

Fotó: Pantea Tibor OFM

Az erdélyi történelmi egyházak és a vallásgyakorlás hatvanas évekbeli üldözését feltérképező, tudományos és pedagógiai programot mutatták be Kolozsváron hétfőn este. A ferences rendház refektóriumában 16 pannóból álló kiállítás is nyílt Egyházi ifjúsági közösségek a pártállami Magyarországon a hosszú hatvanas években (1958–1973) címmel. Az Erdélyi Ferences Rendtartomány, a magyarországi Nemzeti Emlékezet Bizottsága, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és az Erdélyi Múzeum-Egyesület által közösen szervezett program ismertetésén elhangzott, a történelem „emberi arcát” igyekszik reflektorfénybe hozni a program, amely naplókon, fotókon keresztül igyekszik bemutatni, emlékeztetni arra, miként lehetetlenítette el a lelkiismereti jogot a kommunista diktatúra.

Kiss Judit

2023. november 28., 09:352023. november 28., 09:35

2023. november 28., 09:472023. november 28., 09:47

A kommunista államhatalom hatvanas évekbeli, magyarországi egyházellenes megnyilvánulásairól nyílt kiállítás a kolozsvári ferences rendházban hétfőn este. A rendezvény keretében ismertették azt a hosszú távú tudományos és pedagógiai programot, amely az erdélyi történelmi egyházak üldözésének vonatkozásait mutatja majd be mindenik felekezet történelmére kiterjedően.

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke mutatta be a programot és nyitotta meg a kiállítást •  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke mutatta be a programot és nyitotta meg a kiállítást

Fotó: Pantea Tibor OFM

Az Erdélyi Ferences Rendtartomány, a magyarországi Nemzeti Emlékezet Bizottsága, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és az Erdélyi Múzeum-Egyesület által közösen szervezett programot és a 16 pannóból álló tárlatot a kolozsvári ferences rendház patinás, több mint fél évezredes, felújított refektóriumában ismerhette meg a közönség.

Az egyházüldözésre való emlékezésről és emlékeztetésről, a kommunizmus ideje alatt történt vallásellenességről, valamint a közösségek fennmaradásáról

Urbán János Erik OFM ferences tartományfőnök, érseki helynök, Grezsa Csaba főkonzul, Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke és Nagy Mihály Zoltán főlevéltáros, az erdélyi programrész irányítója beszélt.

Urbán Erik OFM, a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány főnöke a rendezvényen •  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

Urbán Erik OFM, a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány főnöke a rendezvényen

Fotó: Pantea Tibor OFM

Meg akarta nyerni a lelkeket a kommunista hatalom

Urbán Erik kiemelte, a ferences rendbe való belépésekor számtalan olyan, néhai rendtársának élettörténetéről hallott, akik a hatvanas években a kommunista államhatalom meghurcoltatásainak, üldözésének, bebörtönzések áldozataivá váltak, lelki és testi szenvedéseket kellett kiállniuk. „Ne felejtsünk el szembenézni a múlt személyes és kollektív traumáival, fel kell mutatni a múltat, hogy az utókor ne a gonosz, hanem Isten országát építse.

Legyünk a béke hírnökei, Assisi Szent Ferenc jelmondatával szólva: Pax et bonum, azaz béke és jóság” – fogalmazott Urbán Erik.

Grezsa Csaba kiemelte, manapság a történelemmel kapcsolatban a felejtés és nosztalgia kultúrája érvényesül sokszor a közbeszédben. Idézte Kun Miklós történészt, aki szerint a különböző korosztályok másként szoktak tekinteni egye-egy történelmi korszakra, és sokszor egyfajta álságos nosztalgia övezi a kommunizmus időszakát, ezt a fajta viszonyulást pedig jó lenne elfelejteni.

Grezsa Csaba főkonzul: „manapság a kommunizmussal kapcsolatban a felejtés és nosztalgia kultúrája érvényesül sokszor a közbeszédben” •  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

Grezsa Csaba főkonzul: „manapság a kommunizmussal kapcsolatban a felejtés és nosztalgia kultúrája érvényesül sokszor a közbeszédben”

Fotó: Pantea Tibor OFM

„Hiszen csak 1965 és 1967 között mintegy 30 egyházellenes ügyet kreált az államhatalom Magyarországon, ezek az ügyek több mint 200 embert érintettek. Kádár korszakában a cél az volt, hogy a hatalom elvegye, megnyerje magának lelkeket.

Emlékezni kell erre a korszakra, nevükön kell nevezni a bűnösöket, hogy többé ne történhessenek hasonló szörnyűségek” – fogalmazott a főkonzul.

Alattomos, hatékony bomlasztás a kádári Magyarországon

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke ismertette az Egyházi ifjúsági közösségek a pártállami Magyarországon a hosszú hatvanas években (1958–1973) című kiállítást. Rámutatott, a másfél éve a Pápai Református Kollégiumban, majd számos magyarországi egyetemen és középiskolában már bemutatott,

most Erdélybe hozott kiállítás létrejötte is a kommunista diktatúra elnyomó gépezete fölötti győzelmet jelenti.

Azt is kifejtette, hogy a tíz éve létrejött, általa vezetett Nemzeti Emlékezet Bizottságának célja, hogy a kommunista diktatúra működésének mechanizmusát tárják fel Magyarország és az egész Kárpát-medence vonatkozásában.

A program erdélyi részének koordinátora, Nagy Mihály Zoltán történész, főlevéltáros a rendezvényen •  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

A program erdélyi részének koordinátora, Nagy Mihály Zoltán történész, főlevéltáros a rendezvényen

Fotó: Pantea Tibor OFM

„Ez a kiállítás nem annyira a nyílt egyházellenességről, Mindszenty peréről vagy Gulyás Lajos református lelkész kivégzéséről, nem az erőszakos üldözésekről szól, hanem

inkább arról az alattomos, de ugyanolyan hatékony bomlasztásról, amit a kádári rendszer a társadalom minden sejtjéig lenyúlóan végzett a keresztény értékrend ellen” – emelte ki a történész.

Mint részletezte, ez a fajta bomlasztás az élet minden színterét érintette, az úttörőket, a nőszövetségeket, a tudományos életet, a gyerekeket egyházellenes propagandával bombázták, akár diafilmeken keresztül, de még a Ludas Matyi vicclap karikatúrái közül sem hiányzott az egyházellenes hang.

•  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

Fotó: Pantea Tibor OFM

„A Mikulásból Télapó lett, szekularizálták az ünnepeket, világnézeti indoktrináció zajlott a politikai rendőrség eszközeinek bevetésével. És nem kímélték sem a katolikus, sem a protestáns felekezeteket” – mondta a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke. Mint rámutatott, ezek a módszerek nem voltak nyíltan erőszakosak, de a céljuk változatlan volt: atomizálni a társadalmat, megszakítani a kapcsolati hálókat.

Földváryné Kiss Réka történész: „a tárlat célja bemutatni az úgynevezett finom elnyomás rejtettebb dimenzióit” •  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

Földváryné Kiss Réka történész: „a tárlat célja bemutatni az úgynevezett finom elnyomás rejtettebb dimenzióit”

Fotó: Pantea Tibor OFM

„A tárlat célja bemutatni az úgynevezett finom elnyomás rejtettebb dimenzióit, valamint azt, hogy

a vallásos közösségek miként próbálták mégis kreatív módszerekkel életben maradni abban a korszakban, amikor a vallásgyakorlás miatt kockázatot vállaltak. Ezért a mindennapi hősiességért főhajtással tartozunk” – mondta a történész.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel a kiállításon az úgynevezett oral history – azaz levelezések, naplók, fotók nyomán kibomló történelem – is hangsúlyosan előtérbe kerül, ezért arra kérnek mindenkit, aki segíthet, hogy ha létezik az erdélyi családi hagyatékokban kapcsolódó anyag, azokkal keressék fel a Nemzeti Emlékezet Bizottságot, hogy ezeket az anyagokat is illeszthessék be a program készülő erdélyi részébe.

•  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

Fotó: Pantea Tibor OFM

A kezdeményezés erdélyi része is összefogás eredménye: az Erdélyi Ferences Rendtartomány, a Gyulafehérvári Érsekség, az Erdélyi Református Egyházkerület, a Magyar Unitárius Egyház és a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház is részt vesz az anyaggyűjtésben és a kutatásban.

A programot a tervek szerint más erdélyi helyszínekre is elviszik, román nyelvű összefoglalót is készítettek róla, hogy kétnyelvű közösségekkel is megismertethessék. A kiállítás tablóinak digitális változata elérhető a Nemzeti Emlékezet Bizottsága digitális tudástárában: https://neb.hu/hu/a-kuzdelem-a-lelkekert-programsorozat-tabloi.

•  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

Fotó: Pantea Tibor OFM

A lelkiismereti jog is fontos, nemcsak az emberi jog és szólásszabadság

A program erdélyi részének koordinátora, Nagy Mihály Zoltán történész, főlevéltáros elmondta, bár fontos a téma kutatásának tudományos része, az emlékezetpolitikai vonatkozása is. Mint kiemelte, lényeges feltérképezni, mi történt a kommunizmus ideje alatt nemcsak az erdélyi történelmi felekezetekkel, templomokkal, de az iskolarendszerrel, szociális rendszerrel abban a korban, amikor az egyházüldözés technicizálódott: az államhatalom az egyházon keresztül akart propagandát folytatni.

A kommunista államhatalom hatvanas évekbeli, magyarországi egyházellenes megnyilvánulásairól nyílt kiállítás Kolozsváron •  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

A kommunista államhatalom hatvanas évekbeli, magyarországi egyházellenes megnyilvánulásairól nyílt kiállítás Kolozsváron

Fotó: Pantea Tibor OFM

„És fontos emlékezni a belső egyházi normára, amelynek köszönhetően bár a templomajtók mögé szorítva, de megpróbáltak túlélni a vallásos közösségek.

Az erdélyi kutatás arra is vonatkozik, hogy a pártállam mely intézményei gyakoroltak hatalmat az egyházak és a vallásgyakorlók fölött. Például a Szekuritáté mint állambiztonsági szerv nemcsak beazonosítja, de meg is teremti ellenségeit: aki misézik, vagy részt vesz egy konfirmáláson, az letartóztatható, el lehet bocsájtani munkahelyéről. Mintegy kriminalizálódik a vallásgyakorlás” – fogalmazott a történész.

•  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

Fotó: Pantea Tibor OFM

Hozzátette, ennek a programnak a keretében azt is feltérképezik, hogy Erdélyben milyen lehetett abban az időben a vallásgyakorlás, vagyis az „alulnézet” is fontos, a naplókból, visszaemlékezésekből kibomló történelem, hogyan élték meg hitüket az emberek. „Magam is tanítok, és azt tapasztalom, hogy

a mai fiatalok szívesen emlegetik az emberi jogokat, a szólásszabadságot, viszont a lelkiismereti jogot és vallásszabadságot már ritkábban. Ezért is fontos ez a projekt, hogy felhívjuk a figyelmet a lelkiismereti jog fontosságára.

Kibővítjük erdélyi vonatkozásokkal a tárlatot, mindenik erdélyi felekezet segít ebben. A történelem emberi arcán keresztül lehet megismertetni a fiatalokkal a korszakot, és ne csak tudományos könyvek szülessenek – bár azok is fontosak –, lehessen képanyagot, naplókat feltérképezve emlékezni a kommunizmusra, segíteni a közösségi traumafeldolgozást” – mondta Nagy Mihály Zoltán.

•  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

Fotó: Pantea Tibor OFM

korábban írtuk

Küzdelem a lelkekért: kiállítás nyílik a hatvanas évekbeli egyházüldözésről a kolozsvári ferences rendházban
Küzdelem a lelkekért: kiállítás nyílik a hatvanas évekbeli egyházüldözésről a kolozsvári ferences rendházban

Magyarországi és erdélyi egyházüldözés a hosszú hatvanas években címmel tart tudományos és pedagógiai programot a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány.

korábban írtuk

„Közös” történelmi tér a kolozsvári Óvárban: felekezetek párbeszéde a ferencesek visszatelepedésének 300. évfordulóján
„Közös” történelmi tér a kolozsvári Óvárban: felekezetek párbeszéde a ferencesek visszatelepedésének 300. évfordulóján

Jubileumot ünnepelnek a kolozsvári ferencesek annak emlékére, hogy 300 éve telepedtek vissza a kolozsvári Óvárban található templomba és kolostorba, ahol az azt megelőző időszakokban több rend és felekezet is működött.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 16., péntek

Kiállt Románia európai irányvonala mellett a demokrácia menete Kolozsváron (FOTÓRIPORT)

Több százan vettek részt azon a felvonuláson, amelyet pénteken este szerveztek civilek Kolozsvár központjában. A demonstráció részvevői annak fontosságát hangsúlyozták, hogy Románia az államfőválasztást követően is megőrizze európai elkötelezettségét.

Kiállt Románia európai irányvonala mellett a demokrácia menete Kolozsváron (FOTÓRIPORT)
2025. május 16., péntek

Újabb határidő-túllépés fenyeget az erdélyi gyorsforgalmin

Ismét alábbhagyott a lelkesedés a Kolozs megyében épülő gyorsforgalmi út esetében, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.

Újabb határidő-túllépés fenyeget az erdélyi gyorsforgalmin
2025. május 16., péntek

Szili Katalin Szatmáron: az identitásunk, a kultúránk köt össze bennünket

Az identitásunk, az önazonosságunk, a kultúránk, a hagyományaink és a történelmünk az, ami mindvégig összeköt bennünket – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Szatmárnémetiben.

Szili Katalin Szatmáron: az identitásunk, a kultúránk köt össze bennünket
2025. május 16., péntek

„Ne csak a gitár szólaljon meg, hanem a szavazók akarata is” – Nicuşor Dan megválasztására buzdítanak a rockerek

Nicuşor Dan államfőjelölt megválasztására buzdítanak nyílt levélben a romániai rockzene területén tevékenykedők: zenészek, szervezők, újságírók és fotósok.

„Ne csak a gitár szólaljon meg, hanem a szavazók akarata is” – Nicuşor Dan megválasztására buzdítanak a rockerek
2025. május 16., péntek

Az utolsó gigaszállítmány indul útnak Nagylaktól a marosnémeti hőerőmű felé

A 753 tonnás turbinát szállító gigaszállítmány hossza 118 méter, szélessége 6, magassága 5,4 méter, és majdnem egy hét alatt teszi meg a közel 200 kilométeres távolságot.

Az utolsó gigaszállítmány indul útnak Nagylaktól a marosnémeti hőerőmű felé
2025. május 16., péntek

Politikusok letartóztatását ígérő levélben népszerűsítik Simiont – Az AUR elhatárolódik

George Simion letartóztatja Klaus Iohannist, illetve a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ összes képviselőjét, és elveszi a házukat – áll egy névtelen levélben, amelyet több nagyszebeni postaládában is elhelyeztek.

Politikusok letartóztatását ígérő levélben népszerűsítik Simiont – Az AUR elhatárolódik
2025. május 16., péntek

Cannesi-i filmfesztivál a romániai választások árnyékában: mintha Robert de Niro is hozzánk szólna

Évek óta fesztiválozom, így bátran kijelenthetem, hogy a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál mindig ugyanolyan, de számomra most nagyon más.

Cannesi-i filmfesztivál a romániai választások árnyékában: mintha Robert de Niro is hozzánk szólna
2025. május 16., péntek

Migrációellenes akciók Arad megyében magyar és német rendőrök részvételével

Nagyszabású migrációellenes akciókat szervezett a határrendészet két napon át Arad megyében, a román–magyar határhoz közeli utakon, amelyeken a magyar és a német rendőrség munkatársai is részt vettek.

Migrációellenes akciók Arad megyében magyar és német rendőrök részvételével
2025. május 16., péntek

Újra medvét láttak Bihar megyében

Ro-Alert üzenetben figyelmeztette a környéken élőket a Bihar megyei katasztrófavédelmi felügyelőség pénteken reggel 6.30 óra környékén, miután medvét láttak a Kövesegyháza és Sástelek közötti erdőben – írja az Ebihoreanul.ro helyi portál.

Újra medvét láttak Bihar megyében
Újra medvét láttak Bihar megyében
2025. május 16., péntek

Újra medvét láttak Bihar megyében

2025. május 16., péntek

Az anyanyelvű oktatás jövője múlhat a vasárnapi választáson az erdélyi magyar egyetemek vezetői szerint

Az elnökválasztáson való részvételre és a magyar felsőoktatás jövőjének támogatására kérik a volt és jelenlegi diákokat, pedagógusokat a magyar nyelven oktató romániai felsőfokú intézmények vezetői, vezetőségi tagjai.

Az anyanyelvű oktatás jövője múlhat a vasárnapi választáson az erdélyi magyar egyetemek vezetői szerint