Folyamatosan tágul a mozgókép- és médiahorizont – Húszéves a Sapientia film- és médiaszakja

A Sapientia fotó, film, média szakra jellemző a kollektív tanulási forma, ennek a felismerése nyomán választották a húszéves jubileum plakátjára a Külön banda (Jean-Luc Godard, 1964) című film egyik képkockáját •  Fotó: Plakát: Lakatos Miska.

A Sapientia fotó, film, média szakra jellemző a kollektív tanulási forma, ennek a felismerése nyomán választották a húszéves jubileum plakátjára a Külön banda (Jean-Luc Godard, 1964) című film egyik képkockáját

Fotó: Plakát: Lakatos Miska.

Huszadik születésnapját ünnepelte december elején a Sapientia EMTE Kolozsváron működő filmművészet, fotóművészet, média szakja. Blos-Jáni Melinda tanszékvezetőt arra kértük, összegezze az elmúlt két évtizedet, az időközben a média világában történt változások miatti átalakulást, a kilátásokat. Többek közt elmondta, azok a hallgatók, akik ezt a szakot választják, egy tágabban értelmezett mozgókép- és médiakultúrában szeretnének kreatívan részt venni.

Kiss Judit

2023. december 20., 09:592023. december 20., 09:59

2023. december 21., 09:332023. december 21., 09:33

– Fennállásának 20. évfordulóját ünnepelte a Sapientia EMTE Kolozsváron működő filmművészet, fotóművészet, média szakja. Ha összegző visszatekintést tennénk, miként foglalható össze az elmúlt húsz év: mik nevezhetőek a szak legnagyobb sikereinek, illetve mik voltak a legnagyobb nehézségek?

– Idén februárban vettem át a tanszékvezetői szerepet, ezért ennél a kérdésnél valójában az elődeim által elért eredményekről számolhatok be, amit a tanszék oktatójaként tapasztalhattam meg. A filmművészet, fotóművészet, média szak 2003-ban indult, több évnyi előkészítői munka után. Ez önmagában is nagy eredmény volt a rendszerváltás után, hiszen ez volt az első magyar nyelvű filmes-médiás képzés Romániában, hiánypótló szakként indította az egyetem. Sőt, Románia-szerte is az első egyetemi szintű képzések között volt a bukaresti UNATC mellett a magánszektorban (a bukaresti Hyperion azonos nevű képzését 2002-ben akkreditálták).

Jubilált a Sapientia egyetem média szakja november végén, sok egykori hallgató vett részt az ünnepségen •  Fotó: Szabó Zsuzsi Galéria

Jubilált a Sapientia egyetem média szakja november végén, sok egykori hallgató vett részt az ünnepségen

Fotó: Szabó Zsuzsi

– Az indulás évei tulajdonképpen az építkezés évei voltak?

– Igen, akkor verbuválódott a tanári csapat, alakulóban volt a tanterv, a tanítási módszerek is. Mérföldkő több is volt, annak tekinthető a szak akkreditációja, de kiemelném a Tordai úti épület felépítését, ahol végre egy épületen belül, a gyakorlati képzésnek is megfelelő terekben, eszközökkel történhet az oktatás: modern tantermeink vannak és profi stúdiónk.

Emellett mérföldkőnek nevezhető az összes alkotói és tudományos eredmény, amit az oktatóknak és a hallgatóknak sikerült elérniük. Erdélyi alkotóként egész estés filmet készíteni önmagában teljesítmény, ez filmrendező kollégáimnak több alkalommal is sikerült játék- és dokumentumfilmjeikkel A kategóriás fesztiválokon is szerepeltek.

Nagyon biztatóak a diákfilmekkel nyert díjak is, jó visszajelzések érkeztek a Filmtettfeszt Filmgalopp versenyéről, a TIFF helyi filmeseknek szánt versenyéről, de a Filmul de piatră rövidfilmfesztiváltól, a bukaresti Cinemaiubit fesztiváltól is. Szép számban nyíltak fotókiállítások is, kisebb galériákban és művészeti múzeumokban is. A nagy mérföldkövek mellett ugyanúgy szoktunk örülni a kisebb kilométerköveknek is, ha már ezzel a metaforával élünk: a TDK díjaknak, a diákfilmek fesztiválszerepléseinek, díjainak, publikációiknak vagy a hallgatók egyetem utáni szakmai sikereinek is.

Blos-Jáni Melinda tanszékvezető és Lakatos Róbert tanszékvezető-helyettes, egyetemi docens a jubileumi rendezvényen •  Fotó: Szabó Zsuzsi Galéria

Blos-Jáni Melinda tanszékvezető és Lakatos Róbert tanszékvezető-helyettes, egyetemi docens a jubileumi rendezvényen

Fotó: Szabó Zsuzsi

– A szak természetesen nemcsak a gyakorlati oktatásra, hanem az elméletire is nagy hangsúly fektet.

– Tanszékünk működésének a kezdetektől fontos része a tudományos kutatás, rendszeresen szervezünk filmtudományi konferenciákat (idén tartottuk a 23-dikat), ahová a világ minden tájáról jönnek kutatók. Eredménynek számít minden tudományos publikáció, egyetemi jegyzet. Kiemelném még az UEFISCDI (a Felsőoktatást, Kutatást, Fejlesztést és Innovációt Finanszírozó Főosztály) által támogatott kutatási programokat, amelyeket nagyon szoros versenyben és csak igen magas színvonalú pályázattal lehet elnyerni, és a tanszék oktatóinak eddig ez öt alkalommal sikerült. Ugyancsak büszkék vagyunk a Web of Science Emerging Sources Citation indexében jegyzett folyóiratunkra (Acta Universitatis Sapientiae, Film and Media Studies Journal), amelynek idéntől impakt faktorját is mérik a nemzetközi adatbázisban.

– És melyek voltak vagy melyek jelenleg is legnagyobb kihívások, amelyekkel a szak szembesül?

– Kihívások mindig vannak, ilyen volt a pandémia ideje alatt a gyakorlati oktatás megszervezése, ami megkívánta a jelenléti órákat, jelenleg a nagyobb lélegzetvételű filmes projektek finanszírozása volt nagyobb erőfeszítés. Idén kifejezetten jól alakult,

pozitívan bírálták el a Nemzeti Film Intézethez benyújtott pályázati csomagunkat is, amely kilenc diákfilm tervét tartalmazza, és több oktatónk összefogásával valósul majd meg.

Reméljük, ennek nyomán újabb érdekes és sikeres filmek készülnek. Kihívás az egykori hallgatóink továbbképzésének a támogatása, vagy a következő tanárgeneráció kinevelése is, hogy hallgatóink oktatóként térhessenek vissza a szakunkra. Erre hosszú távon egy doktori iskola lenne a megoldás, amiért még keményen meg kell dolgoznunk.

Buglya Sándor vendégoktató, rendező és Pethő Ágnes habilitált egyetemi tanár az ünnepségen •  Fotó: Szabó Zsuzsi Galéria

Buglya Sándor vendégoktató, rendező és Pethő Ágnes habilitált egyetemi tanár az ünnepségen

Fotó: Szabó Zsuzsi

– Húsz év alatt miként, milyen irányban változott a hallgatóknak a szak iránti érdeklődése?

– Az első években érezhető volt, hogy ez hiánypótló szak, ezért nemcsak a frissen végzettek választották a képzést, többek számára a mienk volt a második egyetem. A demográfiai mutatók ingadozásait is megéreztük a jelentkezők számánál, de a generációs váltásokat is. Az első évfolyamok másként viszonyultak az olvasmányokhoz, az írásbeli kultúrához, a filmtörténet sokkal egzotikusabb falat volt számukra, de nehézkesebb technikával tanultak, és államvizsga filmjeiket még 35 mm-es filmre forgatták 2007-ben. Ekkor még a mozgóképkultúrát elsősorban mozifilmek és a televíziós műfajok jelentették. A digitális technika gyors berobbanása és az újmédia korszak ezen sokat változtatott a 2000-es évek derekán. Úgy gondolom, hogy a hozzánk felvételizőket egyre inkább meghatározza a médiaműveltségük, ami nagyon változatos tud lenni, mindenki a saját buborékján belül más-más médiumhasználattal szembesül, illetve másak a művészettel kapcsolatos elképzelések is.

Míg a 80-as, 90-es években született generációnak a tévéműsor- és a mozifilm-kínálat közös, kollektív referenciát jelentett (a fix időpontban kezdődő műsorok, sorozatok korábbi generációk közös hivatkozásai alapjaivá váltak), addig a mai műveltség sokkal diffúzabb, a YouTube-tól, az Instagramtól a művészfilmeket megosztó platformokig terjedhet az érdeklődési horizont.

– Tehát az újabb generációkat másképpen kell és lehet tanítani, mint a régebbieket?

– Ennek a generációnak az akadémiai munkába történő betanítása egyre nehezebb, a kötelező filmek már egyetlen kattintásnyira vannak, ugyanakkor sokkal kreatívabban, bátrabban használnak technikát, formanyelvet, tágabban értik a mozgókép, a film fogalmát is. Úgy vélem, hogy az utóbbi években jelentkező hallgatók egyre kevésbé a filmművészet, a játékfilm, a mozi világának a vonzásában jönnek hozzánk, hanem egy tágabban értelmezett mozgókép-, és médiakultúrában szeretnének kreatívan részt venni. A nevünkben szereplő fotó valójában nem egy önálló szakirányt jelöl, hanem a képszerkesztő, operatőri képzés megalapozását szolgálja, ennek ellenére felvételiznek hozzánk fotóművészet iránt érdeklődők is, és noha örvendetes, hogy a fotós órák túlmutatnak a technikai képzésen, a képzés fő iránya a filmművészet, filmkészítés.

Nosztalgiázás. A szak történetének két évtizedét fotók is felidézik •  Fotó: Szabó Zsuzsi Galéria

Nosztalgiázás. A szak történetének két évtizedét fotók is felidézik

Fotó: Szabó Zsuzsi

Az elmúlt években a fotográfia médiuma átalakult, a 21. század médiahasználata egyszerre kedvez neki, és kihívások elé is állítja: a felfokozott tempójú kommunikáció számára elég gyors eszköz, de ugyanakkor a digitális manipulálhatósággal szemben, vagy azt felvállalva kell újradefiniálnia saját, valóság lenyomataként, dokumentumként értelmezett identitását.

– Időközben a Sapientia fotó, film, média szakának vetélytársa is lett, ugyanis megalakult 2021-ben a BBTE Magyar Film és Média Intézete, de a BBTE-n már 2008 óta működött magyar nyelvű filmes oktatás. Hogyan látják a Kolozsváron működő két különböző magyar filmes felsőoktatási intézmény kapcsolatát, együttműködését, esetleg versengését?

– Az intézmények közötti viszony alakítása jóval meghaladja a tanszékvezetői kompetenciát, amelyik elsősorban a tantervről, az oktatás megszervezéséről, az oktatók megválasztásáról szól. Ameddig van igény filmekre a moziban, a televízióban, a művészi szférában vagy az élet más területein, és a tágabban értett média, a vizualitás fontos szerepet tölt be a kultúránkban, addig létjogosultsága van mindkét képzésnek. A szakosodásra szükség van a vizuális kultúra változatos lehetőségeinek kellően képzett szakemberekkel való lefedésére.

Egykori hallgatók a jubileumi rendezvényen •  Fotó: Zatykó Noémi Galéria

Egykori hallgatók a jubileumi rendezvényen

Fotó: Zatykó Noémi

Hosszú távon a helyi média- és vizuális műveltség szintjének az emelése, a képekben való (kritikai) gondolkodás stimulálása lenne a nagy cél. Mindkét képzésnek megvannak az erősségei, irányvonalai, és talán jobb volna inkább a specializációra törekedni,

és azzal együtt egy építő jellegű versenyre, amellyel különböző igények, alszakmák lefedése történhetne meg.

•  Fotó: Zatykó Noémi Galéria

Fotó: Zatykó Noémi

A diákok szintjén máris van példa arra, hogy többféle együttműködés is létrejön, amit elfogadunk, támogatunk, sőt, jó, hogyha a kolozsvári (nemcsak magyar) filmes-médiások ismerik egymást, megtanulnak közösen dolgozni. Tanszékvezetőként úgy látom, hogy szükség volna baráti mérkőzésekre, mint amilyen korábban a FFEST volt, amely a három kolozsvári művészeti képzés diákjait fogta össze (UAD, BBTE és Sapientia EMTE). Valamennyire ez a Filmtettfeszt Filmgalopp versenyének keretében meg is valósul, de lehetne ennek a helye a TDK-án vagy más szakmai rendezvényen, közös kutatások formájában is.

•  Fotó: Zatykó Noémi Galéria

Fotó: Zatykó Noémi

– Hogyan látja egyetemi oktatóként, milyen az iskolapadból, vagy kevéssel utána az egyetem padjaiba kerülő fiataloknak a film műfajához, az erdélyi filmművészet alakításához való viszonya?

– Az iskolapadból kevésbé látszik a filmkészítés mint munkafolyamat, de a maga a filmművészet, a médiakultúra is, a diákok legfeljebb autodidakta módon tájékozódhatnak bizonyos jelenségekről, a filmről mint alkotási formáról, konstrukcióról. A középiskolai oktatás általános műveltséget nyújtó tantárgyai közt kevés hely jut a vizualitásnak, a modern, technikai médiumoknak, mint a fotó és a film. A vizuális médiumok úgy általában a látószögön kívül esnek.

•  Fotó: Muzsi Hunor Galéria

Fotó: Muzsi Hunor

Térségünkben önálló filmgyártás nem létezik, Budapest és Bukarest két erős centrum, ami picit túl távol van ahhoz, hogy rálátásunk legyen arra, hogy milyen működési elve van a filmstúdió intézményének,

hogyan lesz egy filmtervből gyártásba kerülő film. Annál jobban ismerhetik a helyi tévéstúdiókat, vagy megrendelésre videóanyagot gyártó cégeket. Intézményes infrastruktúra hiányában erdélyi filmművészetre nem számíthatunk, az legutóbb Janovics Jenő filmgyártói tevékenysége idején létezett Kolozsváron.

– És a jövőben milyen tendenciák körvonalazódhatnak e téren?

– Számíthatunk arra, hogy végzős hallgatóink kisebb produkciók gyártására alkalmas cégeket hoznak létre, vagy ilyen jellegű vállalkozásokban helyezkednek el, és szakképzett filmesként emelni fogják a közmédia, a filmkultúra nívóját. Hosszú távon ennek az lehet az eredménye, hogy jobb minőségű, kreatívabb produkciókkal találkozhatunk a helyi média minden területén. Egyébként a kolozsvári mozikultúrán máris érezhető a filmes képzések jelenléte a városban: a művész mozik programjai szakmai igényességről árulkodnak, és telt házzal futnak, létezik egyféle gondolkodás a filmekről, filmek által a világról. Másik lehetőség, hogy végzőseink a nagyobb filmgyártó centrumokban találják meg helyüket, és a filmek végén látható hosszú stáblistában olvashatjuk majd neveiket.

•  Fotó: Muzsi Hunor Galéria

Fotó: Muzsi Hunor

Egy nagyobb játékfilmben vagy produkcióban nagyon megosztott a munka, többféle minőségben részt lehet venni egy forgatáson, és amint azt a húsz éves ünnepségen tartott alumni találkozónkon is hallhattuk, nagyon sok volt hallgatónk dolgozik a filmes-tévés szakma valamelyik ágazatában.

Kolozsvár centrumú filmgyártás nincs kilátásban, de bízom abban, hogy születnek még olyan filmek vagy más médiaproduktumok, amelyek érzékenyek lesznek az Erdélyben élők problémáira vagy a kisebbségi nézőpontot is megmutatják majd. Az is eredménynek számít, hogyha beleviszik a nemzetközi koprodukcióban készülő filmekbe, annak stábjába a sajátos, lokális perspektívájukat.

– Ha körül kellene röviden írni, pár jellemzővel, milyenek azok a fotós, filmes alkotások, amik az egyetem diákjai kezei alól kerülnek ki jelenleg?

– A filmes alkotások többnyire realista filmnyelven, rövidfilmes formátumban elmesélt történetek, életérzések. A társkeresés, emberi kapcsolatok, kötelékek keresésének dramatizált víziói ezek, amelyek a hallgatók élettapasztalataiból indulnak ki. Témáikban visszatérő kérdés az „együtt vagy külön?”, „közösség vagy magány”? Olykor készülnek merészebb, kísérletezőbb formanyelvű alkotások is, vagy dokumentumfilmek. A dokumentumfilmek hosszabb forgatási időt megkívánó munkák, ezért azok inkább a magiszteri programunk keretében valósíthatók meg. Ugyancsak a magiszteris diákok kipróbálják a galériafilmek, multimédia installációk nyelvét is, amely egy másfajta kreativitást, formanyelvet kíván meg, mint a mozifilmek narratív világa, és sokkal közelebb áll a fotográfiához.

•  Fotó: Muzsi Hunor Galéria

Fotó: Muzsi Hunor

A fotós záróvizsga-munkák terén nagyobb a változatosság, van, aki technikai kísérleteket végez (pl. tükröződések, machine learning, a Polaroid mint formátum), mások társadalmi témákat bontanak ki sorozataikban – például bemutatják a budapesti punkokat, a vidék változóban levő szerepét, a fogyatékkal élők számára létesített otthonok világát.

Az alkotásoknak egy kevésbé látható vonását is kiemelném: a szolidáris csapatmunkát, a stábként való együttműködést.

Ha létrejön az évfolyamon belül a „stáb” közössége, akkor könnyebb feldolgozni a kudarcokat és sikereket, vagy megélni a tanulási folyamat nehézségeit. Ennek a jellegzetesen filmes, kollektív magatartásformának a felismerése nyomán választottuk a húsz éves ünnepség plakátjára a Külön banda (Jean-Luc Godard, 1964) című film egyik képkockáját.

korábban írtuk

A Sapientia újabb szakterületekre terjeszti ki együttműködését két magyarországi egyetemmel
A Sapientia újabb szakterületekre terjeszti ki együttműködését két magyarországi egyetemmel

Újabb szakterületekre terjeszti ki együttműködését a Miskolci Egyetemmel és a Soproni Egyetemmel a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE), amely a napokban frissítette a két magyarországi intézménnyel a partnerségét.

korábban írtuk

Talpon maradtak: megnyitották a tanévet a Sapientia EMTE újonnan alakult negyedik, Sepsiszentgyörgyi Karán
Talpon maradtak: megnyitották a tanévet a Sapientia EMTE újonnan alakult negyedik, Sepsiszentgyörgyi Karán

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem mindig tudta, hova kíván hajózni, az anyaország dolga pedig, hogy segítse ezt a hajót, hogy a háborgó vizeken is megtalálja a maga útját – mondta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó Sepsiszentgyörgyön.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 01., kedd

Kéthetes késés: növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon

Hétfőtől növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon, hogy behozzák a késéseket – számolt be keddi helyszíni sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat igazgatója.

Kéthetes késés: növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon
2025. július 01., kedd

Kisebb tömegkarambolt okozott egy mikrobusz sofőre Bihar megyében, öt sérült került kórházba

Két mikrobusz és egy személygépkocsi karambolozott tegnap délután a Bihar megyei Hegyközkovácsi és Szalárd közötti országúton, öt személyt szállítottak kisebb sérülésekkel kórházba a mentősök.

Kisebb tömegkarambolt okozott egy mikrobusz sofőre Bihar megyében, öt sérült került kórházba
2025. július 01., kedd

A nagyszebeni repülőtér korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében nyomoz az Európai Ügyészség

A nagyszebeni nemzetközi repülőtér uniós forrásokból finanszírozott korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében vizsgálódnak az Európai Ügyészség (EPPO) romániai ügyészei.

A nagyszebeni repülőtér korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében nyomoz az Európai Ügyészség
2025. július 01., kedd

Feloldották az itatási és öntözési tilalmat a Maros sókoncentrációjának csökkenése után

Az Arad megyei vészhelyzeti bizottság július elsejei hatállyal feloldotta az itatási és öntözési tilalmat a Maros vizéből, miután csökkent a folyó sókoncentrációja.

Feloldották az itatási és öntözési tilalmat a Maros sókoncentrációjának csökkenése után
2025. július 01., kedd

Átadták a magyar állami támogatásból megújult Jó testvér egyházi idősotthont Kolozsváron

Az Erdélyi Református Egyházkerület keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány Jó Testvér idősotthon átadási ünnepségére került sor kedd délben Kolozsváron.

Átadták a magyar állami támogatásból megújult Jó testvér egyházi idősotthont Kolozsváron
2025. július 01., kedd

Javult a sikeresen érettségiző magyar diákok aránya, az RMDSZ szerint a speciális román tantervnek köszönhetően

A leglátványosabb javulás a román vizsga terén tapasztalható, az RMDSZ szerint azért, mert az idén érettségizőké volt az első évfolyam, amelynek tagjai már megkülönböztetett tanterv szerint tanulták a román.

Javult a sikeresen érettségiző magyar diákok aránya, az RMDSZ szerint a speciális román tantervnek köszönhetően
2025. július 01., kedd

Beszólt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható politikusnak, 10 ezer lejt kell fizetnie Kereskényi Gábornak

Egy korábbi kijelentése miatt arra kötelezik Kereskényi Gábort, Szatmárnémeti polgármesterét, hogy fizessen 10 ezer lejt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható, az RMDSZ-t folyamatosan támadó Adrian Cozma parlamenti képviselőnek.

Beszólt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható politikusnak, 10 ezer lejt kell fizetnie Kereskényi Gábornak
2025. július 01., kedd

Megújul a csíkszeredai „Fehér Ház”

A Hargita Megyei Tanács kiadta a munkakezdési parancsot a helyiek által Fehér Házként emlegetett, a kommunista érában megépült megyeháza felújításával megbízott Termolang Kft. és Kész Kft. cégtársulásnak.

Megújul a csíkszeredai „Fehér Ház”
2025. július 01., kedd

Határőrök segítették az illegális migrációt és a csempészést

Hat Temes megyei határőrt gyanúsít korrupcióval az ügyészség: a vádhatóság szerint különböző pénzösszegekért cserébe szemet hunytak az illegális áru- és személyforgalom felett.

Határőrök segítették az illegális migrációt és a csempészést
2025. június 30., hétfő

Jelentős csúszásban a Korond-patak elterelése Parajdon, hárítják a felelősséget az illetékesek

Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.

Jelentős csúszásban a Korond-patak elterelése Parajdon, hárítják a felelősséget az illetékesek