2008 márciusa és novembere között épült meg Teodor Raiciu tervei alapján az akkor korszerűnek számító stúdióépület Kolozsváron a Szamos partján
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
A Szamos partján található, 15 éve létesült stúdió létfontosságú a Kolozsvári Állami Magyar Színház működése, lehetőségei, de a teátrumnak otthont adó régi épület tekintetében is – hangzott el a jubileumra szervezett kerekasztal-beszélgetésen, amelyet szerdán tartottak az Európai Színházi Unió 20. Fesztiválja, a november 19-ig tartó UTEfest keretében. Többek közt elhangzott, a stúdiótér a ma színházának közvetlenebb, hitelesebb játékstílusát szolgálja, ugyanakkor nélkülözhetetlen, hiszen egyazon, sürgős felújításra szoruló épületben kénytelen működni két intézmény: a kolozsvári magyar színház és az opera.
2023. november 15., 16:482023. november 15., 16:48
A Kolozsvári Állami Magyar színház stúdióépülete 15 éves, ennek a térnek a szükségességéről, funkcióiról, előnyeiről és hiányosságairól, a megépüléséhez vezető göröngyös útról, de a közönség igényeiről és változásairól is szó esett a szerdai beszélgetésen, amelyen Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, Demeter András, a kulturális minisztérium volt államtitkára, a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar színház volt igazgatója, valamint Gergely Zsuzsa újságíró osztotta meg gondolatait.
A kolozsvári színház legújabb, október végén bemutatott, Démonok című előadása a stúdiótérben
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Amint az Európai Színházi Unió 20. Fesztiválja, a november 19-ig tartó UTEfest programjába illeszkedő rendezvényen elhangzott,
Végül 2008 márciusa és novembere között épült meg 1 800 000 euróból, Teodor Raiciu tervei alapján az akkor korszerűnek számító, ma már nem a legkorszerűbb, többszintes épület, amely a színház főépületétől a bal oldali bejáraton közelíthető meg, és közvetlenül a Szamos partján helyezkedik el.
Demeter András, Gergely Zsuzsa és Tompa Gábor a stúdióépület 15. születésnapja alkalmából tartott szerdai beszélgetésen
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Többek közt azért létfontosságú a stúdió, mert a színháznak otthont adó – mostanra sürgős felújításra szoruló épületben – működött és működik a Kolozsvári Magyar Opera is, a két intézmény számára pedig a jó együttműködés ellenére kényelmetlen, hogy nincsen elég tér a próbákra és előadásokra. Gergely Zsuzsa felvetésére, miszerint a kisebb, közvetlenebb stílusú előadások számára is létfontosságú a stúdiótér, Tompa Gábor elmondta,
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
„A stúdiótér azért is szükséges, mert segíti a színészt, hogy az őszintébb játékstílust gyakorolja – azt a fajta stílust, amit valóban igaznak lehet érezni. Ugyanakkor költségvetés szempontjából is fontos a kisebb tér, de ez nem jelent egyértelmű megtakarítást, hiszen bár lehet kevesebbe kerülő előadásokat is a stúdiótérbe tervezni, de például egyik legdrágább produkciónk volt a Hedda Gabler, ami szintén stúdióban játszódott” – emlékeztetett Tompa Gábor. Arról is beszélt, hogy a stúdiótérnek előnyei mellett vannak hiányosságai is: például nem volt modern, halk klímaberendezése, nem lehet szellőztetni a női öltözőt, mindennek ellenére „kicsi, sánta, de a miénk”.
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Az igazgató kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a mintegy 100 férőhelyes stúdióterem modellje egy izgalmas, fekete Glasgow-i színházterem volt, ahol 1994-ben rendezett egy Hamlet-előadást.
Demeter András felidézte, hogy temesvári színházigazgatói pályája ideje alatt az adottságokhoz mérten alakították ki az 1990-es években a stúdióteret és hogy a meglévő helyhez kellett azt igazítani, így amikor nem vadonatúj teret létesítenek, hanem átalakítással hoznak létre újat, muszáj alkalmazkodni az adottságokhoz. A beszélgetésen az is elhangzott, hogy a jó előadás ismérve nem föltétlenül a technikai fejlettség, mint Tompa Gábor mondta, tulajdonképpen öt régi reflektorral is létre lehet hozni szép látványt, és korszerűnek lehet látszani régebbi felszereléssel is. Úgy fogalmazott, nagy és kicsi térben is lehet „rideg” egy előadás, ha nem szólítja meg a nézőt.
A Kolozsvári Állami Magyar színháznak és az operának otthont adó sétatéri épület immár felújításra szorul
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
„Egyébként a kolozsvári színház legtöbb előadása a stúdiótérre van tervezve, ez a fajta közelség, hitelesség érdekli a rendezőket. Ugyanakkor a stúdióelőadások a közönség más rétegeit is megmozgatták, mint akik a nagyszínpadi előadásokra jártak. Jó közönség a kolozsvári, amelyre régebben egyfajta „szegregáció” volt jellemző, ami viszont ma feloldódni látszik.
A közönség viszonyulásával kapcsolatban kiemelte, fontos, hogy a néző minden színházi eseményre előítélet, előzetes elképzelés nélkül, nyitottsággal érkezzen, és „hagyja magát megérinteni”.
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
A beszélgetésen szó esett a kormánynak a kultúrát érintő, jelen állás szerint az év végéig érvényes költségcsökkentő intézkedéseiről. Demeter András kifejtette, nemcsak a kulturális vagy oktatási szféra irányába tett intézkedések aggasztóak, hiszen „nem lehet ugyanazzal az intézkedéssel mindent egy kalap alá venni”. Tompa Gábor arról beszélt, hogy 33 éve, amióta ő igazgató, 31 kulturális miniszter és 28 kormány váltotta egymást Romániában, és folyamatos volt a bizonytalanság. „Jelenleg sürgős felújításra szorulna a színházépület, a nagyszínpad, a technikai berendezés, de nem látjuk hogy mikor kezdődhetnek el a munkálatok” – mondta Tompa Gábor. Mint sorolta, a kolozsvári színház két, eredetileg a felújítás miatt a stúdiótérbe tervezett bemutatóval készült, de mivel a munkálatok elkezdése halasztódik, mindkét produkciót – a gyerekeknek szóló A fülemüle, valamint a Stuart Mária előadást is – nagyszínpadira tervezik.
A többszintes épület a színház főépületétől a bal oldali bejáraton közelíthető meg, és közvetlenül a Szamos partján helyezkedik el
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Továbbra is a jövő ködébe vész a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak és a Kolozsvári Magyar Operának otthont adó épület és színpad korszerűsítése: a kormányváltás előtt még úgy volt, hogy idén júliusban elkezdődhet a folyamat.
Miközben a kolozsvári román színház és opera épületének húszmillió eurós felújítási projektjét hétfőn bejelentette a kulturális miniszter, a sétatéri magyar színháznak otthont adó épület korszerűsítésének ügye továbbra sem mozdul ki a holtpontról.
Kölcsönös vendégszereplésen fogadja egymást a közeljövőben a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház.
Pignitzky Gellért, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze újabb egyéni előadást mutat be, amely József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című pszichoanalitikus naplója, versei és tanulmányai alapján készült.
László Noémi és Fekete Vince József Attila-díjas költők a meghívottjai a költészet napja alkalmából szervezett irodalmi rendezvényeknek április 11-én Kolozsváron.
Farkas Árpád költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson szombaton – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.
„Kovács András Ferenc írásművészete sokunk számára minta és mérce. Ma is közöttünk jár-kel. Nógat, hogy dolgozni kell. Gyöngybetűivel listákat ír, védi a jambust és a hexametert” – fogalmazott megkeresésünkre László Noémi kolozsvári költő.
Elhunyt Richard Chamberlain Golden Globe-díjas amerikai színész, a Tövismadarak és A sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője – jelentették amerikai hírportálok.
Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.
Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.
A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt.
szóljon hozzá!