Az Amphitryon az ember önazonosságát és másokhoz való viszonyát alapjaiban megrengető istenek cselekedetein keresztül is felteszi a mindannyiunknak szóló kérdést: valójában kik is vagyunk
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Ha az embernek meginog az identitása, akkor természetesen a más emberekhez fűződő viszonya is kibillen egyensúlyából, megkérdőjeleződik, vagy egyenesen ellenkező előjelet kap – többek közt ezt a gondolatot közelíti meg a szatmárnémeti Harag György Társulat legújabb előadása, a Bocsárdi László által rendezett Amphitryon. A produkció az emberi kiszolgáltatottság és a napjainkban is időszerű háború kontextusában tesz fel kérdéseket.
2023. december 12., 18:362023. december 12., 18:36
2023. december 12., 18:522023. december 12., 18:52
Emberi kiszolgáltatottságunk, mindenkor képlékennyé, megkérdőjelezhetővé tehető identitásunk témáját járja körül a szatmári Harag György Társulat legújabb előadása, a Bocsárdi László által rendezett Amphitryon. A thébai hadvezér alapjában véve tragikomikus, egyszersmind súlyos kérdéseket felvető történetében az olümposzi istenek a bolondját járatják az emberekkel. Felveszik alakjukat – Zeusz például a főhősét –, így mintegy lemásolnak, megdupláznak, megfosztanak identitásától egy-egy szereplőt.
Nagy Csongor Zsolt (középen) lendületesen, remekül formálja meg a kisemmizett, vívódó, önmagával és szerelmével is meghasonlott hadvezér szerepét
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Bocsárdi László négyszeres UNITER- és Jászai-díjas alkotó a tőle megszokott, mélyreható, a gondolatiságot körültekintően az érzékelhetőség szintjére hozó módon rendezte meg Szatmáron az Amphitryont. Bocsárdinak egyébként ez immár a negyedik rendezése a társulattal – ő vitte színre a számos fesztiválszereplést megért Tévedések vígjátékát, a ragyogóra sikeredett Scapint, illetve A nagy Romulus című előadást is, amelyet két évvel ezelőtt mutatott be a szatmári társulat.
Budizsa Evelyn és Sosovicza Anna
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Az Amphitryon az ember önazonosságát és másokhoz való viszonyát alapjaiban megrengető istenek cselekedetein és szavain keresztül teszi fel a mindannyiunknak szóló kérdést, hogy valójában kik is vagyunk. Valamint azt, hogy milyen erők mozgatják érzéseinket, gondolatainkat, milyen erők befolyásolják önmagunkról, valamint embertársainkról alkotott képünket, egymáshoz való viszonyunkat. Hiszen ha az embernek meginog az identitása, akkor természetesen a más emberekhez fűződő viszonya is kibillen egyensúlyából, megkérdőjeleződik, vagy egyenesen ellenkező előjelet kap.
Rappert-Vencz Gábor és Sosovicza Anna
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Amphitryon történetében a szereplők számára az derül ki, hogy kihasználták őket, emberi méltóságukba gázoltak. Amint a rendező a Szatmár megyei, Szamos című kulturális havilapnak az előadásról nyilatkozta, az érezteti a történet, hogy az ember behelyettesíthetővé válhat, a személyisége nem számít értéknek – például a mesterséges intelligencia pont ezt fogja elérni. „Fontos gondolat, hogy játszanak velünk az istenek. Mindenki eldöntheti, hogy mit ért istenek alatt, a darab pedig az emberi kiszolgáltatottságról, ennek kétségbeesett állapotáról szól” – fejtette ki Bocsárdi.
De az emberi lények sorsával packázó Zeusz figuráját megformáló Rappert-Vencz Gábor, valamint az önmagával és férje iránti érzelmeivel meghasonló Alkméné szerepébe bújó Sosovicza Anna is kiváló alakítást nyújt. Szintén figyelemre méltó a Charist alakító Budizsa Evelyn erőteljes játéka – nemrég a My Fair Lady című előadás Elizájaként láthatta őt brillírozni a szatmári közönség.
Zeusz (Rappert-Vencz Gábor) ellopja Amphitryon identitását és feleségét (Sosovicza Anna)
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
A Hermész szerepét megformáló Orbán Zsolt dinamikusan alkotja meg az emberekből csúfot űző, pimasz isten figuráját, aki élvezi, hogy összezavarja a viszonyokat, azt, hogy mindenkit mindenkivel összeugraszt. Akárcsak a Bocsárdi László többi rendezéseiben, itt is letisztultan egyszerű, ugyanakkor több funkciós a díszlet. A Bartha József által alkotott színpadképet egy hatalmas, szürke, mozgatható, téglatest alakú tömb uralja, amely elé, köré és mögé könnyedén elképzelhető bármilyen látvány, ugyanakkor a semleges színű, robusztus háttér titokzatos is marad. Hiszen nem ad alkalmat konkrétumok kibontására, de éppen ezért sokrétű értelmezési lehetőséget rejt magában.
Hermészt (Sosias alakjában) Orbán Zsolt, Sosiast pedig Diószegi Attila alakítja
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Szintén a rejtelmesség kihangsúlyozását szolgája az a remek rendezői ötlet, hogy ez a „látomás” nem ismétlődik meg és rövid ideig tart. Zeusz megmutatja az Édenkertet, aztán amikor távozik az emberi világból, ködszerű füstfelhőben tűnik el a szürke tömb mögött. Az Irina Moscu által tervezett jelmezek is jól illeszkednek az előadás egészéhez: a katonák ruhája bordó, a vöröses színek az uralkodóak ezeken az öltözékeken. Charis öltözete is vörös, ami a vért és testi szerelmet is jelképezheti.
Alkméné szerepében Sosovicza Anna, Amphitryon szerepében Nagy Csongor Zsolt
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Az előadás a szatmári színház hetvenedik évadába illeszkedik. Amint Bessenyei Gedő István igazgató elmondta, a jubileumi idényre készülve az volt a legfontosabb szempontjuk, hogy az ünnepi évad minden szempontból méltó legyen az 1953-as első, nagybányai évadhoz. „Társulatunk első évadát olyan rendezők nevei fémjelezték, mint Harag György, Tompa Miklós, Farkas István és a pályakezdő Kovács Ferenc, a második évadban pedig már Szabó József (Ódzsa) is debütált. A mostani ünnepi évadot két megkerülhetetlen jelentőségű rendező, egy román és egy romániai magyar mester, Andrei Șerban és Bocsárdi László rendezései indítják éppen ezért. Egy ilyen ünnepi, évfordulós évadban mi magunk, a Harag György Társulat művészei is a saját identitásunkkal foglalkozunk: akkor is, amikor a jelenből kutatjuk a múltat, akkor is, amikor a múltnak szegezzük neki a jelent.
Az Amphitryon című előadás januárban is megtekinthető lesz a szatmári színházban.
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
A My Fair Lady-történet fájóan aktuális üzenete, hogy tükröt tart mai korunk egyre individualizálódóbb, egyre elszigeteltebb lelkű embere elé.
Bizonyos értelemben rendhagyó, egyszersmind erőteljes, az érzékekre és érzelmekre is különleges módon hat a szatmári Harag György Társulat Woyzeck című előadása, amelyet a színház múlt heti miniévada keretében is láthatott a nagyérdemű.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.
Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.
Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.
Ég és Föld címmel nagycsütörtöki koncertsorozatot szervez az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány. Az erdélyi és székelyföldi templomokban tartandó eseményeken az „égi, szakrális, nagyheti kompozíciókat éneklő kórushoz társul a földi népművészet”.
szóljon hozzá!