„Közös” történelmi tér a kolozsvári Óvárban: felekezetek párbeszéde a ferencesek visszatelepedésének 300. évfordulóján

A Kolozsvár Óvárosában található ferences templom helyén állhatott a város első temploma. Ezen a helyszínen számos rend és felekezet működött az elmúlt évszázadokban •  Fotó: Pantea Tibor OFM

A Kolozsvár Óvárosában található ferences templom helyén állhatott a város első temploma. Ezen a helyszínen számos rend és felekezet működött az elmúlt évszázadokban

Fotó: Pantea Tibor OFM

Jubileumot ünnepelnek a kolozsvári ferencesek annak emlékére, hogy 300 éve telepedtek vissza a kolozsvári Óvárban található templomba és kolostorba, ahol az azt megelőző időszakokban több rend és felekezet is működött. A jubileumot megelőző, 2025-ig tartó rendezvénysorozat nyitányaként domonkos, református, unitárius és jezsuita történészek, szakemberek értekeztek a kincses város szívében található kolostorban. Orbán Szabolcs ferences szerzetest, teológiai tanárt az egyes felekezeteket képviselő történészek párbeszédének jelentőségéről is kérdeztük.

Kiss Judit

2023. november 15., 20:002023. november 15., 20:00

Különböző felekezetek, rendek „közös” történelmi tere a kolozsvári Óvár, ahol immár 300 éve a ferences közösség van jelen, de a korábbi évszázadokban domonkosok, reformátusok, unitáriusok, jezsuiták működtek a város legelső temploma helyén épült istenházában és annak környékén. Ennek a jubileumnak jegyében szervezett történész-konferenciát az Erdélyi Ferences rendtartomány, a hétvégi rendezvény keretében

a különböző rendek, felekezetek képviseletében értekeztek szakemberek arról, hogy az egyes közösségek miként voltak jelen a város szívében található Óvárban a történelem folyamán.

Felekezetközi párbeszéd. Kovács Sándor, Kovács Mária-Márta és Orbán Szabolcs a konferencián •  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

Felekezetközi párbeszéd. Kovács Sándor, Kovács Mária-Márta és Orbán Szabolcs a konferencián

Fotó: Pantea Tibor OFM

A ferencesek közössége ezzel a konferenciával kezdte el jubileumi ünnepségsorozatát, amelyet annak emlékére indított, hogy a ferencesek második kolozsvári megtelepedése az egykori, óvári domonkos helyen a feljegyzések szerint 1725. június 13-án, Páduai Szent Antal ünnepén történt. Ekkor a „roskatag állapotú templom kulcsait Antalffi János püspök nevében Szabó Mihály, Kolozsvár akkori kanonok-plébánosa a rendtartomány megbízottjának, Antalffi Istvánnak, a visszatérő ferencesek első házfőnökének átadta.”

Lupescu Makó Mária történész, kolozsvári egyetemi docens Domonkosok Kolozsváron címmel tartott előadást •  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

Lupescu Makó Mária történész, kolozsvári egyetemi docens Domonkosok Kolozsváron címmel tartott előadást

Fotó: Pantea Tibor OFM

A különböző rendek, felekezetek történészei az óvári kolostor 1725 előtti közösségeinek időszakát mutatták be. Orbán Szabolcs Kolozsváron szolgáló ferences szerzetes, teológiai tanár a Krónika megkeresésére úgy fogalmazott, ezek az időszakok mind olyan szakaszok a templom és kolostor falainak történetében, amiket nem lehet elhallgatni.

„Nekünk is beszélnünk kell ezekről a periódusokról, nem árt tudnunk, hogy azért előttünk is volt itt élet, és lehet, hogy utánunk is lesz remélhetőleg. Ugyanakkor remélhetőleg a más rendek, felekezetek történészei számára is speciális alkalom volt, hogy erről a helyről pont itt beszélhettek” – mutatott rá Orbán Szabolcs.

Zágorhidi Czigány Balázs muzeológus, a Magyar Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény alapítója, vezetője a kolozsvári konferencián •  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

Zágorhidi Czigány Balázs muzeológus, a Magyar Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény alapítója, vezetője a kolozsvári konferencián

Fotó: Pantea Tibor OFM

Hozzátette, bár a 300. évforduló 2025-ben lesz, már tavaly megfogalmazódott a gondolat, hogy jó lenne hosszabb eseménysorozattal ünnepelni, felvezetni, eljutni a jelenig, ezért szervezték a korábbi időszakokra összpontosító konferenciát. „Előbb a múltat vizsgáltuk, a továbbiakban meg a jelent fogjuk elemezni és az előretekintésre koncentrálunk. A jubileum a ferenceseknek a Kolozsvárra való visszatelepedéséről szól – ugyanis korábban, a reformáció előtt is működtek a városban, más helyszínen –, a Farkas utcai református templom volt akkor a ferences templom meg kolostor. A reformáció ideje alatt úgymond »eltűntek» Kolozsvárról és aztán az ellenreformáció – vagy katolikus megújhodás – korában érkezett el a visszatérés lehetősége, akkor kapták ezt az épületet” – ecsetelte Orbán Szabolcs. Mint kifejtette, fontosnak tartották, hogy a 300 évvel ezelőtti események előzményeiről is beszélni kell, más rendek, felekezetek történészeinek bevonásával.

Orbán Szabolcs Kolozsváron szolgáló ferences szerzetes, teológiai tanár •  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

Orbán Szabolcs Kolozsváron szolgáló ferences szerzetes, teológiai tanár

Fotó: Pantea Tibor OFM

Mint összegezte, a domonkosok kezdték építeni, ők építették föl a kolostort – ez a rend a helyszínen működött a reformációig,

aztán különböző protestáns felekezetek tettek hozzá az épületegyütteshez, irányították a helyszínen az eseményeket, aztán nagyjából harminc éven keresztül a jezsuiták voltak jelen az Óvárban.

Kovács Mária-Márta művészettörténész és Ősz Előd egyháztörténész, levéltáros Magyar és német reformátusok az óvári templom körül címmel tartott előadást •  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

Kovács Mária-Márta művészettörténész és Ősz Előd egyháztörténész, levéltáros Magyar és német reformátusok az óvári templom körül címmel tartott előadást

Fotó: Pantea Tibor OFM

A műhelykonferencián Zágorhidi Czigány Balázs muzeológus, a Magyar Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény alapítója, vezetője A Szent Domonkos-rend Magyarországon és Erdélyben a kezdetektől a 20. századig-, míg Lupescu Makó Mária történész, kolozsvári egyetemi docens Domonkosok Kolozsváron címmel tartott előadást. Kovács Sándor unitárius egyháztörténész az 1566-1693 közötti kolozsvári óvári iskola unitárius korszakát ismertette. Kovács Mária-Márta művészettörténész és Ősz Előd egyháztörténész, levéltáros Magyar és német reformátusok az óvári templom körül címmel tartottak előadást. Siptár Dániel történész, a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának levéltár-igazgatója az Óvárban élő egykori jezsuiták életét ismertette.

" width="560" height="314" allowfullscreen="allowfullscreen">

Kovács Sándor unitárius egyháztörténész az 1566-1693 közötti kolozsvári óvári iskola unitárius korszakát ismertette •  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

Kovács Sándor unitárius egyháztörténész az 1566-1693 közötti kolozsvári óvári iskola unitárius korszakát ismertette

Fotó: Pantea Tibor OFM

A műhelykonferencia után az Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltárba látogattak el az előadók, ahol Ősz Sándor Előd egyháztörténész, levéltáros több középkori, a domonkosokhoz és ferencesekhez kapcsolódó iratot mutatott meg. „Próbáltuk úgy alakítani a konferencia kereteit, hogy az érintett közösségek szakembereit hívjuk meg, hiszen ők ismerik jobban »saját időszakukat», beszéljenek erről. És úgy láttam, az se volt mellékes számukra, hogy egymással kapcsolatban, egymásról is sok érdekes dolgot megtudtak” – mutatott rá Orbán Szabolcs ferences szerzetes.

•  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

Fotó: Pantea Tibor OFM

Kifejtette, fontos a történelemről történészi szemszögből közösen beszélni, szakmai szempontból megalapozottan, és ily módon egymást gazdagítani. A jubileumi rendezvénysorozat további szakaszai egyelőre csak körvonalazódnak: Orbán Szabolcs felsorolta, a következő alkalom a ferences múlthoz kapcsolódó, szintén kicsit történészi, ugyanakkor kicsit lelkiségi megközelítést terveznek. Aztán művészettörténeti, történelmi szempontból szeretnék körbejárni, hogy az épületegyüttes mi mindent rejt magában.

•  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

Fotó: Pantea Tibor OFM

A tényleges jubileumon, 2025-ben pedig a tervek szerint aktualizáló, előretekintő jellegűek lennének a rendezvények. Amint az erdélyi ferences rend honlapján (ofm.ro) olvasható,

a kolozsvári ferences templom helyen állott valamikor a város első temploma, amelyet az Árpádházi királyok alatt építettek a XI. század végén vagy a XII. század elején, egyes feltételezések szerint, a római Napoca pogány-szentély romjaira.

A kolozsvári ferences kolostor refektóriuma volt a konferencia helyszíne •  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

A kolozsvári ferences kolostor refektóriuma volt a konferencia helyszíne

Fotó: Pantea Tibor OFM

Az épületet ma látható formájában 1745-ben szentelték fel, a korábbi évszázadokban számos alkalommal esett át átalakításokon, bővítéseken. A műhelykonferenciát a Kolozsvári Ferencesek YouTube-csatornáján élőben közvetítették.

Siptár Dániel történész, a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának levéltár-igazgatója az Óvárban élő egykori jezsuiták életét ismertette •  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

Siptár Dániel történész, a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának levéltár-igazgatója az Óvárban élő egykori jezsuiták életét ismertette

Fotó: Pantea Tibor OFM

korábban írtuk

Domonkos, unitárius, református, jezsuita történészek értekeznek a ferencesek Kolozsvárra való visszatérésének 300. évfordulóján
Domonkos, unitárius, református, jezsuita történészek értekeznek a ferencesek Kolozsvárra való visszatérésének 300. évfordulóján

Konferenciasorozat kezdődik szombaton a ferencesek Kolozsvárra való visszatérésének 300 éves jubileumához kapcsolódóan, az első szakaszt november 11-én, szombaton 10 órától tartják a kincses városi óvárban található kolostor dísztermében.

korábban írtuk

Jubileum a ferenceseknél: a rend 800 éves Megerősített Regulájáról tartott előadást Urbán Erik tartományfőnök Kolozsváron
Jubileum a ferenceseknél: a rend 800 éves Megerősített Regulájáról tartott előadást Urbán Erik tartományfőnök Kolozsváron

A ferencesek Kolozsvárra visszatérésének 300 éves évfordulójára készülve Az evangélium megélését segítő 800 éves Megerősített Regula címmel Urbán Erik ferences provinciális tartott előadást szombat este a kincses városbeli ferences templomban.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 17., szombat

Nem a múltat, hanem a jövőt hirdeti Gyarmathyné Hory Etelka kalotaszegi szobra

Felavatták szombaton a kalotaszegi népi kultúra, népművészet és kézimunka gyűjtőjének és oktatójának, Gyarmathyné Hory Etelkának a szobrát szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron.

Nem a múltat, hanem a jövőt hirdeti Gyarmathyné Hory Etelka kalotaszegi szobra
2025. május 17., szombat

Fiatalok szava: szavazásra buzdítanak a romániai magyar diákszervezetek

A megismételt romániai államfőválasztás vasárnapi döntő fordulóján való részvételre és jogaik melletti közös kiállásra kérik az erdélyi magyar fiatalokat szombaton kibocsátott közös felhívásukban a romániai magyar diákszervezetek.

Fiatalok szava: szavazásra buzdítanak a romániai magyar diákszervezetek
2025. május 17., szombat

Vészhelyzet a sóbányában – Az esőzések miatt újra be kellett indítani a szivattyúkat

Az elmúlt napok esőzései miatt ismét megnőtt a Korond-patak vízhozama, így a parajdi sóbányába történő beszivárgás csökkentése érdekében újra működésbe állították a nagy kapacitású motoros szivattyúkat.

Vészhelyzet a sóbányában – Az esőzések miatt újra be kellett indítani a szivattyúkat
2025. május 17., szombat

Ismét rengett a föld a Székelyföld közelében, 4,2-es erősségű mozgást mértek Buzău megyében

A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt szombaton hajnali 1 órakor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Ismét rengett a föld a Székelyföld közelében, 4,2-es erősségű mozgást mértek Buzău megyében
2025. május 17., szombat

Sehogy sem akar felmelegedni az idő, továbbra sem tehetjük félre az esernyőt

Különösen hideg időre, szélre és csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország egész területére.

Sehogy sem akar felmelegedni az idő, továbbra sem tehetjük félre az esernyőt
2025. május 17., szombat

Megvalósult az álom: szobrot avatnak szülőfalujában „Kalotaszeg nagyasszonyának”, Gyarmathyné Hory Etelkának

Szobrot avatnak szombaton szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron Gyarmathy Zsigáné Hory Etelkának, akit „Kalotaszeg nagyasszonyaként”, népi kultúra, a hímzés, viselet és népművészet lelkes kutatójaként, továbbadójaként tisztelnek.

Megvalósult az álom: szobrot avatnak szülőfalujában „Kalotaszeg nagyasszonyának”, Gyarmathyné Hory Etelkának
2025. május 16., péntek

Kiállt Románia európai irányvonala mellett a demokrácia menete Kolozsváron (FOTÓRIPORT)

Több százan vettek részt azon a felvonuláson, amelyet pénteken este szerveztek civilek Kolozsvár központjában. A demonstráció részvevői annak fontosságát hangsúlyozták, hogy Románia az államfőválasztást követően is megőrizze európai elkötelezettségét.

Kiállt Románia európai irányvonala mellett a demokrácia menete Kolozsváron (FOTÓRIPORT)
2025. május 16., péntek

Újabb határidő-túllépés fenyeget az erdélyi gyorsforgalmin

Ismét alábbhagyott a lelkesedés a Kolozs megyében épülő gyorsforgalmi út esetében, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.

Újabb határidő-túllépés fenyeget az erdélyi gyorsforgalmin
2025. május 16., péntek

Szili Katalin Szatmáron: az identitásunk, a kultúránk köt össze bennünket

Az identitásunk, az önazonosságunk, a kultúránk, a hagyományaink és a történelmünk az, ami mindvégig összeköt bennünket – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Szatmárnémetiben.

Szili Katalin Szatmáron: az identitásunk, a kultúránk köt össze bennünket
2025. május 16., péntek

„Ne csak a gitár szólaljon meg, hanem a szavazók akarata is” – Nicuşor Dan megválasztására buzdítanak a rockerek

Nicuşor Dan államfőjelölt megválasztására buzdítanak nyílt levélben a romániai rockzene területén tevékenykedők: zenészek, szervezők, újságírók és fotósok.

„Ne csak a gitár szólaljon meg, hanem a szavazók akarata is” – Nicuşor Dan megválasztására buzdítanak a rockerek