Kétszázezer euróban szabná meg Cătălin Rădulescu, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője azt az értékhatárt, amely alatt a hivatali visszaélés nem minősül bűncselekménynek.
Sajátos karácsonyi „ajándékkal” kedveskedett a katonai ügyészség az ország polgárainak.
Ismét olajozottan működött a kormánypártok–RMDSZ-szavazógépezet: a szenátus nagy többséggel megszavazta az igazságszolgáltatási tanács működését érintő módosításokat.
Mivel az alaptörvény 152. cikkelye tiltja a köztársasági államformára vonatkozó cikkely módosítását, csakis egy új alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása nyomán változhat az államforma – szögezte le a Krónikának nyilatkozva Puskás Bálint volt alkotmánybíró.
Újabb igazságügyi törvénymódosítást fogadott el szerdán a szenátus: a felsőház az igazságszolgáltatás megszervezéséről szóló, 2004/304-es törvény módosító tervezetet is megszavazta.
A nem megfelelő börtönkörülmények miatt a büntetés letöltésének vége előtt szabadlábra helyezett elítéltek egyharmada máris visszakerült, mivel újabb bűncselekményt követett el – állítja az büntetés-végrehajtásban dolgozó alkalmazottak szakszervezete.
A szenátus keddi ülésén gyorsan, jóformán az érdemi vita teljes mellőzésével megszavazta a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvény módosításait.
Furcsa helyzetbe került az RMDSZ, amelyet a jelek szerint akkor is „királycsinálóként” tartanak számon, ha éppen nincs királycsináló pozícióban.
Szociáldemokrata honatyák tovább lazítanának a korrupcióellenes törvényeken.
Egyértelmű, hogy 1989-ben decemberében, a forradalom idején az ország történetében egyedülálló összetettségű és mértékű katonai diverzió történt az új hatalom legitimálása érdekében – jelentette be hétfőn a nyomozás új eredményei alapján a legfőbb ügyészség katonai részlege.
A Csillagok háborúja legújabb, nyolcadik epizódjának története nagy vonalakban a klasszikus trilógia második része, a Birodalom visszavág cselekményét idézi – így foglalható össze a lehető legrövidebben a film tartalma.
Bár jelen sorok szerzőjétől a legkevésbé sem idegen a monarchia eszméje, az elmúlt napokban I. Mihály román exkirály halála nyomán kirobbant média- és közéleti hisztéria mégis kiválóan alkalmas arra, hogy még a monarchia legmegveszekedettebb támogatóinak is csömört okozzon.
Az igazságügyi törvények módosításai a korrupcióellenes ügyészek hatásköreinek megcsonkítását célozzák, az RMDSZ pedig akkor is tartja magát a kormánypártokkal kötött megegyezéshez, ha a jogállamot kell közösen csorbítani – vélekedett a Krónikának Eckstein-Kovács Péter jogász, volt RMDSZ
A legfőbb ügyész azt fontolgatja, hogy alkotmánybíróságon támadja meg az igazságügyi törvények módosításait. Közben a különbizottság kedden is dolgozott, szerdán pedig szavazhat a képviselőház a jogszabályokról.
Megszavazta hétfőn a képviselőház az ügyészek és bírák jogállásáról szóló jogszabály módosítását. A döntő kamara a szenátus lesz.
A független igazságügyi rendszer létét és az erős korrupcióellenes küzdelmet lehetővé tevő jogszabályi környezet gyengítése aláássa az ország ellenálló képességét, és sebezhetővé teszi Romániát – jelentette ki Hans Klemm, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete.
Bár 70 évvel ezelőtt uralkodott, I. Mihály egykori király elvei nem vesznek a múlt ködébe, sőt aktuálisabbak, mint bármikor – jelentette ki aktuálpolitikai utalásoktól sem mentes beszédében Klaus Johannis államfő hétfőn a parlamentben.
A mély állam fogalma abból eredhet, hogy alapvető ellentmondás van a szervezett, professzionális és konszolidált államhatalom és a demokrácia működése között – állapította meg a Krónikának nyilatkozva Bakk Miklós politológus, lapunk korábbi főszerkesztője.