Fotó: Facebook/Familia Regala a Romaniei
Mivel az alaptörvény 152. cikkelye tiltja a köztársasági államformára vonatkozó cikkely módosítását, csakis egy új alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása nyomán változhat az államforma – szögezte le a Krónikának nyilatkozva Puskás Bálint volt alkotmánybíró.
2017. december 21., 14:212017. december 21., 14:21
Alkotmányellenes a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvezető elnöke, valamint a kisebbik koalíciós párt, az ALDE elnökének felvetése, miszerint népszavazás lenne szükséges a monarchia visszaállításáról. Mint arról beszámoltunk, Nicolae Bădălău, a PSD ügyvezető elnöke hétfőn nyilatkozott úgy, hogy – bár ő maga republikánus – elképzelhetőnek tartja, hogy akár már jövőre referendumot írjanak ki az államforma megváltoztatásáról, mivel egyrészt Mihály volt király halála és temetése kapcsán erősödött a monarchia iránti szimpátia, másrészt a monarchiák általában fejlettek.
A román választópolgároknak alapos vita után népszavazáson kellene dönteniük arról, hogy országuk államformája köztársaság maradjon-e vagy Románia visszatérjen az alkotmányos monarchiához - vélekedtek a kormánykoalíció politikusai.
Călin Popescu-Tăriceanu, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke is úgy vélte, a téma érdemes a széles körű megvitatásra, és amennyiben érdeklődés mutatkozik iránta, jövőre lehet tárgyalni róla, mivel meggyőződése, hogy az utóbbi időben nőtt a polgárok bizalma az alkotmányos monarchia iránt.
Ugyanakkor Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság korábbi elnöke egy, a Q Magazine-nek adott nyilatkozatban figyelmeztetett: az alkotmány nem teszi lehetővé az államforma módosítását. Emlékeztetett: 1991. december 8-án az akkori alkotmányozó nemzetgyűlés által elfogadott és az alaptörvényben jelenleg is szerepelő 152. cikkely értelmében a köztársasági államformára vonatkozó kitétel nem képezheti alkotmánymódosítás tárgyát. Ezt Zegrean szerint csak egy újabb alkotmányozó nemzetgyűlés változtathatja meg.
A kormánypárti politikusok alkotmánymódosítással kapcsolatos nyilatkozatai annak fényében érdekesek, hogy
Puskás Bálint szerint a magyaroknak nagyon jól jönne egy alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása
Puskás Bálint, a román alkotmánybíróság korábbi tagja a Krónika megkeresésére leszögezte: az államforma módosításához új alkotmány szükséges, ami annyit jelent, hogy teljesen újra kell írni az alaptörvényt.
– adott hangot meggyőződésének a volt alkotmánybíró, aki szerint a módosítást valójában senki sem gondolja komolyan, csupán annak nyomán tesznek ilyen nyilatkozatokat, hogy Mihály exkirály temetése kapcsán látták, mennyire népszerű a volt uralkodó.
Kifejtette, a népszavazást persze ki lehet írni a témában, a referendumok ugyanis nem kötelező érvényűek. Emlékeztetett, hogy korábban az egykamarás, 300 fős parlamentre való áttérést is megszavazták a polgárok egy népszavazás alkalmával, azonban ezt azóta sem ültették gyakorlatba.
„Az államforma módosításához azonban az alkotmány módosítására felhatalmazott alkotmányozó nemzetgyűlést kell összehívni. Ez politikai akarat kérdése, a jelenlegi parlamentnek vagy idő előtt fel kellene oszlatnia magát, vagy a következő választások előtt kellene kijelentenie, hogy a voksolás során alkotmányozó nemzetgyűlésre szavaznak majd a polgárok, amelynek célja az alkotmány módosítása” – mutatott rá Puskás.
– mutatott rá annak kapcsán, hogy az alaptörvény módosítása az önrendelkezési törekvések számára is kedvezően alakulhatna. „Ugyanakkor nem hiszem, hogy az egészből lesz valami” – sommázott lapunknak nyilatkozva Puskás Bálint.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.
A világűr meghódításában elért szovjet sikerekből ihletődött orosz játékfilmek bukaresti nyilvános vetítését akadályozták meg a román hatóságok.
A Nemzetközi Polgári és Állampolgári Nevelési Tanulmány (ICCS) országos jelentése szerint a romániai diákok 470-es pontszámmal az ICCS 2022-es átlaga (508) alatt vannak az állampolgári ismeretek és polgári szemléletről szóló felmé
Tizenöt év és három hónap börtönbüntetésre ítélte és 75 000 euró erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte szerdán a Konstanca megyei törvényszék Loredana Atănăsoaiét.
Az országos helyreállítási tervből (PNRR) kórházépítésre szánt pénzalapot maradéktalanul fel fogják használni – jelentette ki szerdán Alexandru Rafila egészségügyi miniszter.
Februárban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában: 9943 fővel csökkent a népességszám, és a halálozások száma 1,9-szerese volt az élveszületésekének – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A keleti szárny országai az „első szövetséges elrettentő és védelmi vonalban” vannak – többek között ezzel indokolta szerdán Klaus Iohannis, hogy harcba száll a NATO főtitkári tisztségéért.
Ha holnap parlamenti választásokat tartanának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 32,8 százalékkal végezne az első helyen, a koalíciós partner Nemzeti Liberális Párt (PNL) 19,7 százalékot, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) pedig 16,5 százalékot kapna.
Margrethe Vestager kedden, az amerikai Princeton Egyetemen tartott beszédében bejelentette, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indított az EU öt tagállama számára szélturbinákat gyártó kínai vállalatoknak nyújtott állami szubvenciók ügyében.
A Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) lesz jelöltje az államelnök-választáson – jelentette ki kedden Buzăuban Nicolae Ciucă.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!