Fotó: Balázs Lajos
Egyértelmű, hogy 1989-ben decemberében, a forradalom idején az ország történetében egyedülálló összetettségű és mértékű katonai diverzió történt az új hatalom legitimálása érdekében – jelentette be hétfőn a nyomozás új eredményei alapján a legfőbb ügyészség katonai részlege.
2017. december 18., 16:072017. december 18., 16:07
2017. december 18., 16:162017. december 18., 16:16
A hétfőn nyilvánosságra hozott adatok értelmében az ország legfontosabb – a bukaresti, a kolozsvári és a jászvásári – egyetemei jogi karainak bevonásával egyértelműen sikerült megállapítani, hogy 1989 decemberében, a Ceauşescu diktátorpár elmenekülését követően nem keletkezett hatalmi vákuum, a kutatásokból pedig kiderül, hogyan viselkedtek az új politikai és katonai vezetők, és hogyan igyekeztek hatalmukat a bel- és a külföldi közvélemény előtt legitimálni.
Az ügyészség azt is közölte, hogy részben sikerült rekonstruálni az új vezetés legitimálását szolgáló, december 22-e este kezdődött katonai diverzió elemeit.
– szögezte le az ügyészség.
Rámutatnak: a közvéleményt folyamatosan félretájékoztatták a köztévén és a közrádión, valamint a katonai távközlési rendszereken keresztül, ennek nyomán alakult ki a terrorfenyegetésről szóló országos pszichózis. Az is kiderült, hogyan továbbították a diverziókeltést szolgáló katonai parancsokat.
Mint kiderült, Románia még 1987-ben importált olyan eszközöket, amelyek célja a gépfegyvertűz hangjának utánzása volt. Arra is fényt derítettek, hogy különböző diverziókeltési eszközökkel folyamatosan nyomást gyakoroltak annak a târgoviştei katonai egységnek a vezetőire, ahol a diktátor házaspárt fogva tartották, a legfelsőbb katonai körökből érkező parancsok pedig arra vonatkoztak, hogy végezzenek Ceauşescuékkal, sőt három ízben is megpróbálták meggyilkolni őket.
Mint arról beszámoltunk,
Az ügyészség arra hivatkozva terjesztette ki, hogy az ország új vezetése számos ember halálához járult hozzá. A dossziéban található iratokból kiderül: az 1989 december 22-e után hatalomra került politikai és katonai vezetés számos személy megöléséhez, megsebesítéséhez, fizikai és pszichikai károsodásához, valamint szabadságától való megfosztásához járult hozzá, ami kimeríti a Büntető Törvénykönyv emberiesség elleni bűncselekményekre vonatkozó cikkelyeit.
Az ügyészség szerint a vádak ilyetén kiterjesztését az is indokolja, hogy számos településen történtek áldozatokat követelő fegyveres incidensek, ami az előre megtervezettségre utalhat. A terv az ügyészek szerint az volt, hogy zavart keltsenek a fegyveres erők körében azáltal, hogy megosztották a védelmi tárca vezetőit, valamint hamis parancsokat, jelentéseket és információkat terjesztettek, hogy utcára szólították és felfegyverezték a lakosságot, hogy polgárháború látszatát keltsék, miközben valójában a védelmi és a belügyi tárcának alárendelt, vagy gyakran ugyanazon minisztérium alárendeltségébe tartozó egységek csaptak össze.
A terv érdekében a Román Televíziót is felhasználták, amely a pánikkeltő, gyakran hamis információkat tartalmazó közleményeket továbbította. Emellett a telefon-összeköttetéseket is megszakították, és az illetékes minisztériumok élére az új hatalomhoz lojális vezetőket állítottak egy pszichológiai és médiaháború előidézése érdekében, amely számos áldozatot követelt.
Mint ismeretes, a legfőbb ügyészség tavaly indította újra a nyomozást, miután közfelháborodást keltett az ügy felelősök megnevezése nélküli lezárása. A mintegy ezer halálos áldozatot és több mint 3 ezer sebesültet követelő népfelkelés 1989. december 15-én kezdődött Temesváron, majd kiterjedt Bukarestre és több romániai nagyvárosra, és ennek nyomán bukott meg Nicolae Ceauşescu volt kommunista diktátor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország szerda hajnalban újabb dróntámadást intézett a román határ közelében lévő ukrán civil infrastruktúra és folyami kikötők ellen, ezért a román légierő két F-16-os harci gépet küldött a térségbe megfigyelés alatt tartani a román légteret.
A Richter-skála szerint 3,6-os erősségű földrengés történt szerdán 7 óra 19 perckor Vrancea megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden kijelentette, hogy a kormány nem készül leépítésekre az egészségügyben.
Alkotmányellenesnek nyilvánította kedden az alkotmánybíróság a volt államfőket megillető juttatásokat eltörlő törvénymódosítást – értesült hivatalos forrásokból az Agerpres. A keresetet Traian Băsescu kezdeményezte 2022-ben.
A romániai polgárok többsége szerint Románia rossz irányba halad, és az Ilie Bolojan vezette új kormány sem lesz képes jó irányba fordítani – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Keddi ülése után a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) állásfoglalást tett közzé, amely szerint a bírák és ügyészek bérezése és nyugdíjazásuk rendszere nem kiváltság, hanem a jogállásuk alapvető eleme.
Elena Udrea feltételes szabadlábra helyezéséről döntött kedden a ploiești-i bíróság. Az ítélet nem jogerős. A volt turisztikai minisztert jelenleg a ploiești-i megyei sürgősségi kórházban ápolják, miután vasárnap egy epehólyagműtéten esett át.
Volt szovjet tagköztársaságokból származó külföldieknek román személyazonossági iratokat kiállító bűnszövetkezet tagjaira csaptak le kedden a hatóságok Botoșani megyében – közölte a román legfőbb ügyészség.
A közigazgatási és területi reformot a politikai pártok reformjának kell kísérnie – fogalmazta meg Radu Burnete gazdasági és társadalmi kérdésekben illetékes elnöki tanácsadó.
Az alkotmánybíróság arra készül, hogy fejenként 180 ezer lejes juttatást biztosítson annak a három alkotmánybírónak, akinek most jár le a kilenc éves mandátuma. Értesült a<a href="https://www.g4media.ro/surse-curtea-constitutionala-pregateste-indemnizatii-de-cate-180-000-de-lei-pentru-cei-trei-judecatori-care-isi-termina-mandatul-desi-guvernul-a-interzis-astfel-de-plati-in-sistemul
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!