Prosumerek: nem szólt oda senkinek, nyolc hónapja vár sorára az AFM-alelnök

Prosumerek, napelem

Tárolóegységeket biztosítanának a prosumerré válás során akadályokba ütköző napelemtulajdonosoknak

Fotó: Pixabay

A Zöld ház program közel 130 ezer kedvezményezettjének energiatároló rendszerekre van szüksége, mert nem tudják az általuk napelemmel megtermelt energiát az országos hálózatba juttatni, azaz akadályozva van prosumer státusuk, ami az eddig felmerült legnagyobb probléma – közölte Adrian Corbu, a Környezetvédelmi Alap (AFM) alelnöke. Aki maga is áramtermelő-fogyasztóvá, azaz prosumerré válna, ám mivel szándékosan „nem szólt oda senkinek”, a saját bőrén tapasztalhatja meg a rendszer visszásságait.

Páva Adorján

2024. november 22., 16:432024. november 22., 16:43

Adrian Corbu a minap egy szakmai rendezvényen elárulta, maga is sikeresen megpályázta a Zöld ház programban fejenként biztosított 20 ezer lejes állami támogatást napelemes áramtermelő rendszer telepítésére, hogy prosumerré váljon. „Én is kedvezményezettje vagyok ennek a programnak, és a saját bőrömön tapasztalom meg, hogyan működik a rendszer. Nagy a probléma a rendszerek hálózatba kapcsolásával, a prosumertanúsítványok kiadásával.

Idézet
Nyolc hónapja telepítettem a rendszert, és a mai napig nem vagyok prosumer. Nem akartam senkivel sem beszélni, csak azért, hogy lássam, hogy ezek a problémák valósak-e”

ismertette az Agerpres hírügynökség szerint a programot lebonyolító AFM alelnöke.

A hatóság képviselője úgy vélte, minden bizonnyal problémákat fog okozni a jövőben, ha egyrészt nem sikerül megszüntetni az elosztás és a szállítás egyensúlytalanságait, másrészt ha nem sikerül megkönnyíteni a lakossági fogyasztók számára, hogy belátható időn belül, egy hónap, két hónap alatt prosumerré váljanak, nem pedig nyolc hónapot várva.

Ugyanakkor jelezte: jövőre elindítanak egy olyan programot, amely kizárólag akkumulátoros rendszereket finanszíroz a korábbi programok kedvezményezettjei számára.

„Közel 130 ezer kedvezményezett van mögöttünk, akiknek tárolórendszerekre van szükségük, mert nem tudják az általuk megtermelt energiát a hálózatba juttatni – és szerintem ez ma a legnagyobb probléma Romániában. Azt hiszem, már 20 éve beszélünk a villamos elosztóhálózatba történő beruházásokról, és bár ezek zajlanak, nagyon lassan haladnak. Úgy vélem, hogy a dolgok felgyorsítása mellett – legyen szó nap- vagy szélenergiáról – sokkal jobban kellene összpontosítanunk a szállító- és elosztórendszerre” – tette hozzá Adrian Corbu.

Eközben az energiaszolgáltatók szövetségének (ACUE) ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az általa képviselt vállalatok többet is tehetnének a bürokrácia csökkentése terén, tény, hogy

naponta 300 prosumert csatlakoztatnak a hálózatra Romániában.

„Ez nem elhanyagolható szempont, tekintve a prosumerré válók növekedési ütemét. A meglévő keresletet nem lehet teljes mértékben kielégíteni” – jelentette ki Daniela Dărăban.

Elmondása szerint az elmúlt öt évben évente átlagosan 500 millió eurót fektettek be a villamosenergia-elosztó hálózatok fejlesztésébe. Ugyanakkor az ACUE elemzése szerint 2030-2035-re ezeket a beruházásokat meg kell háromszorozni évi 1,5 milliárd euróra, hogy meg tudjanak felelni a termelésnövekedésnek. Az ANRE által jóváhagyott szabályozási keret azonban szerinte nem kielégítő, és nem biztosítja, hogy bevonzzák a szükséges szintű magánfinanszírozást.

korábban írtuk

Felizzottak a napelemek: közel 60 százalékkal több energiát termeltek, mint egy éve
Felizzottak a napelemek: közel 60 százalékkal több energiát termeltek, mint egy éve

Idén január és szeptember között a napelemekkel termelt villamos energia mennyisége 2,93 milliárd kilowattóra volt, 58,6 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 16., péntek

Románia exportálni is akarja Erdélyben gyártott katonai drónjait a gazdasági miniszter szerint

Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.

Románia exportálni is akarja Erdélyben gyártott katonai drónjait a gazdasági miniszter szerint
2025. május 15., csütörtök

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme
2025. május 15., csütörtök

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér

Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér
2025. május 14., szerda

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben

Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben
2025. május 14., szerda

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt
2025. május 14., szerda

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint

Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint
2025. május 14., szerda

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)

Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)
2025. május 13., kedd

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint

Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint
2025. május 13., kedd

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is

Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is
2025. május 13., kedd

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból

Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból