Az utóbbi időben egyre több kritika éri a hatályos munkatörvénykönyv helyenként merev és egyoldalú normáit, melyek erőteljesebben védelmezik a munkavállalói oldal érdekeit és nehezítik a munkáltatók gazdaságélénkítő törekvéseit, fékezik a munkaerőpiac szabad érvényesülését.
„Nyugaton elüzletiesedett a művészet. Amikor Németországban bemutatkoztam, hogy művész vagyok, akkor mindenki rögtön afelől érdeklődött, hogy abból élek-e meg. Ott a művészet fokmérője az, ha a művész meg is él belőle. Ezzel szemben az erdélyi ember magáénak tekinti a művészetet és a művészt, még ha nem is mindig ért egyet a kifejezési módjával. Természetesen Németországban is változó a művészethez való hozzáállás annak függvényében, hogy az...
A 2011. évi romániai népszámlálás közeledtével érdemes röviden áttekinteni az erdélyi magyarságot érintő demográfiai folyamatokat, hiszen az ezredfordulót követően jelentős eltérések figyelhetők meg a kilencvenes évekhez viszonyítva.
De azért a gombapaprikást csak szereted, kérdezte a szakadt kabátú, magas férfi társától, miközben a földre tette ütött-kopott hátizsákját. Szeretem, de akkor is húst ennék, mondta az alacsonyabbik, és leült az út szélén a korlátra. Még mindig nem jött semmi. Több mint egy órája gyalogoltak az út mellett, időnként hátrapillantottak, de nem közeledett jármű. Szemből sem érkeztek autósok.
Aki akkor született, már három esztendeje nagykorú és egy évvel túlléptük a hírhedett „kristálygömbös” normálissá válási időhatárt is – magyarán: huszonegy év telt el ’89 decembere óta. Változott sok minden, hogyne változott volna, de sajnos leginkább csak a külcsínt illetően.
„1991-től kilenc éven át volt deltakutatási szerződésem, így nyaranta heteket töltöttem a Duna-delta biodiverzitásának, fajgazdagságának felmérésével. A szigorúan védett területekre is eljutottunk, ott is kagylókkal, csigákkal foglalkoztam. Jacques-Yves Cousteau is a Világbanktól kapott pénzt egy állapotfelmérésre, de kora tavasz lévén a befagyott Dunán nem tudta megközelíteni a deltát, hanem helikopterrel járta be a vidéket, kijelölte a mintavételi...
A Heaven Street Seven kétségkívül az egyik legkarakteresebb gitárzenekarnak számít ma Magyarországon, sajátosan fanyar, keserédes, brites de mégis magyaros világát mostmár 15 éve alakítgatja, formálja.
Kicsit álmosan ébredt a szombat esti sörözés után. Nem vitték túlzásba, inkább beszélgettek, mint ürítették a csíki csapoltas korsókat, de azért mégis hajnali fél kettő felé került ágyba. Zsebtelefonja fél hatkor csipogott ébresztőt, de belátta, ezért nem a gép a hibás, mert ő állította be, még mielőtt az éjszaka kellős közepén bebújt volna a jó meleg takaró alá.
„A »múltba néző« műholdas radarfelvételekkel kimutatható, hogy évek óta süllyedt az ajkai vörösiszap-tározó gátja – a felvételeket az Európai Űrügynökség a katasztrófára való tekintettel ingyenesen bocsátotta a kutatók rendelkezésére” – szól az MTI híre.
Néhány napon át izgalomban tartotta az amerikai űrkutatási főhivatal a világot, szenzációs felfedezés bejelentését ígérve. Meg is kezdődött a tippelgetés, mondhatni tutira véve a földön kívüli élet bizonyosságát. Sokan már tömegesen ismerték fel például a bevásárlóközpontok nyüzsgésében az E. T.-ket, de hallottam olyat is, aki esküdni mert volna rá, hogy mi, emberek vagyunk a kísérleti klónok – immár több százezer éve.
Talán a legnépszerűbb román író manapság, s újabban újságcikkeivel égető napi kérdésekhez is heti rendszerességgel szól hozzá. Tekintélye, tisztelőinek tábora, érveinek súlya folytán nem alábecsülendő közvélemény-formáló szerepe sem. Egy olyan országban, ahol csak a minap is vezető értelmiségiek – Andrei Pleşu, Gabriel Liiceanu, Neagu Djuvara, Horia-Roman Patapievici stb. – arról értekeztek: megbánták, hogy politikai szerepet vállaltak, s az...
„Semmi más oka nem volt annak, hogy elkezdtem prózát is írni, mint az irodalmi kalandvágy, és amikor elkezdtem drámát írni, akkor is ez volt a fő ok. Így most már ha megkérdezik, mi a foglalkozásom, azt mondom, író vagyok, holott alapvetően, az alapreflexeim szerint talán inkább költő. Viszont az íróban benne van a költő is, míg a költő szó nem utal a prózaíróra.”
Kézenfekvő volna, hogy az érték-mérték játékos páros mintájára mértéktelen értéktelenségről kezdjek el beszélni, de a szójátékot a kialakult helyzethez képest ezúttal túlságosan komolytalannak és méltatlannak érzem. Hogy mikor alakultak így a dolgaink?! Nem is tudom: szinte észrevétlenül, de sajnos nagyon megülni látszik. Bárhová is nézzünk, csak értéktelenedés, hígulás.
Akár azt a címet is adhattam volna (a népszerű szomorú slágerre gondolva): egy szomorú vasárnap története. Igen, hiszen felejthetetlen emléket őrzök 1978. március 19-ről. Ezen a vasárnapon városomban, Sepsiszentgyörgyön két emlékezetes esemény történt, amelyek tőlem függetlenül zajlottak, de ma már valószínűleg kevesen emlékeznek arra a napra és a történtekre.
Ma reggel fölkelvén különös dolgot tapasztaltam. Bal lábamon dió nagyságú dudort vettem észre, amelynek scarabeusformája volt, ám amikor megérintettem, hogy diagnosist alkossak a jelenséggel kapcsolatban, a bogárforma dudor hirtelen mozogni kezdett, majd eltűnt a combhúsban.
A kelet-európai kultúrák provincializmusát részben a kormányzatoknak a 19. századi, jórészt Nyugaton kidolgozott nemzetépítő stratégiákhoz való makacs, tekintet nélküli ragaszkodás okozza.
Mottó: „Aki politikát űz, az hatalomra törekszik; akár céljai megvalósításához szolgáló eszközként, akár a hatalom önértéke (a hatalom élvezete és az általa nyújtott presztízs) kedvéért.”
(Max Weber)
Látogatottsági adatok