A Duna Tévé műsorpolitikájáról pár évvel ezelőtt már írtam. Többen elmondtuk akkor, hogy nem tartjuk jónak, ha csak a pusztuló falvakat, dülöngélő kerítéseket, bedeszkázott ablakokat, fogatlan, emlékező öregasszonyokat látunk. Van más látnivaló is itt, mondtuk akkor is, s mondjuk most is, itt van például Székelyudvarhely, Csíkszereda vagy Marosvásárhely peremvidéke, ahol olyan és akkora házak épültek, hogy lakóik a szobákban telefonon kereshetik meg...
Nem lehet akárki, akiről már huszonhat éves korában életrajzi filmet készítenek. Mark Zuckerberg, a Facebook közösségi portál ötletgazdája és kifejlesztője ennek a kritériumnak meg is felel: még épp hogy túl van élete első negyedszázadán, de máris ott van Amerika – és a világ – leggazdagabbjai között, a Forbes magazin legutóbbi rangsora szerint például a 36. legtehetősebb amerikai, a Facebook jelenlegi értékét olyan huszonötmilliárd dollárra becsülik.
Pénteken a magyar parlamentben hatéves szünet után ismét összeül a Magyar Állandó Értekezlet (Máért), a tanácskozás témái között szerepel a határon túli magyarságnak nyújtott oktatási-nevelési támogatás is.
Kádárt eltemették. Ceauşescut is eltemették. Előbbi éppen akkor végezte be – a politikait követően – földi pályafutását, amikor 1989. július 6-án a magyar Legfelsőbb Bíróság kimondta a végszót, miszerint rehabilitálják az éppen Kádár által elárult, és az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc vérbe fojtását követő megtorlásban halálra ítélt és kivégzett miniszterelnököt, Nagy Imrét és közvetlen munkatársainak egy csoportját.
„(…) a reneszánsz korban, főleg a Báthoryak idején, európai hírű zenei élet folyt a fejedelmi udvarban, ezért a műfaj segítségével számtalan külföldön elismert szerző nevét sikerült megemlítenünk, összekötve így a nyugati világot az erdélyi zenetörténettel.” Beszélgetés Deák Endre nagykárolyi régizenésszel.
Kezdjük ott, ahol abbahagytuk. Az elmúlt év nyarán írtunk Harcsa Veronika budapesti énekesnő harmadik nagylemezéről, munkásságát pedig valahogy így foglaltuk össze: adott egy vonzó arc és egy nagyon nehezen felejthető hang, a dzsessz hagyományaiban gyökerező, de popzeneként is hallgatható intim hangvételű saját dalok, valamint egy kitűnően, ízesen játszó zenekar.
T. M. idősödő szíve nem bírta el a nagy örömet, hogy a valóságban is találkozhatott azzal a szépséggel, aminek bűvöletében életét leélte: a Róma és Firenze reneszánsz kincsestárának felkeresése utáni reggelen már nem ébredt fel.
Jogosan vetődhetett fel a kérdés minden jóhiszemű olvasóban, midőn Péntek János professzor úr megnyilatkozásait olvasta a Krónika október 1-jei számában B. Kovács András tollából (Használhatatlan, csapnivaló tankönyvek, Szempont).
„Nem bánok semmit. Mostani fejjel másképpen látom a dolgokat. Pontosan tudni kell, hogy mi a fontos az életben. Ha ezzel tisztában van az ember, akkor nem folytat szélmalomharcot. Egyik barátom felrótta nekem: a fő életcélom, hogy jól érezzem magam. Erre azt mondta: önző vagyok. Ez elgondolkodtatott.” Beszélgetés Kilyén Lászlóval, a vásárhelyi Tompa Miklós Társulat színművészével.
Szerbia jelenleg az egyetlen Magyarországgal szomszédos ország, ahol megteremtették a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiájának jogi keretét. A közvetlen választással létrejött vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) törvény által szabályozott hatáskörökkel rendelkezik a kisebbségi oktatás, a kultúra és a média területén. Nem lehet elégszer hangsúlyozni a szerbiai megoldás példaértékét, hiszen ez a forma nagyrészt megfelel az oly sokszor és sokak...
Remélem, hogy komolyan gondolták, akik második hivatalos nyelvvé nyilváníttatnák a magyart azokon a tájakon, ahol számbelileg és arányilag is jelentős mértékben otthon vagyunk. Mert ha csak holmi politikai tőkegyarapítást remélnek ebbéli kezdeményezésüktől, jobb, ha már most abbahagyják, s nem kergetik újabb illúziókba az amúgy is eléggé csalódott, fásult, ígérgetésektől undorodó embereket.
„Ha a megrendelő mellszobrot kér, nem mondhatom, hogy én lovas szobrot szeretnék. A megrendelők is fejlődnek, már nem elégszenek meg a »tálcára tett fejekkel«, így egész alakos szobrokra is kezd igény lenni. (...) Egy figuratív szobor talán még nagyobb kihívás, mint az absztrakt, hiszen »hasonlítania« kell, de plasztikai szempontból is meg kell felelnie.” - beszélgetés Vargha Mihály szobrászművésszel.
Na végre, szaladt ki a szánkon, amikor meghallottuk, hogy az idei irodalmi Nobel-díjat egy világhírű író, jelen esetben Mario Vargas Llosa kapta. És nem azért, mert úgy szurkoltunk neki, mint ahogy egy focicsapatnak szokás, vagy mert úgy éreztük, hogy Vargas Llosa nem kapott még elég díjat (talán minden nemzetközi elismerést zsebre vágott már, amit író megkaphat), hanem mert így a Nobel-bizottság nem állított szembe minket műveltségünk hiányosságaival, mint...
„A legfőbb »kalciumrablók« az alkohol, a nikotin, a koffein és a cukor.”
Az élet tragédiája, hogy aludni kell. Minden nap végén le kell merülni egy halálhoz közeli állapotba, ahol semmi más nincs, csak a tudatunk a maga hülye fixeivel. „Alszol, pedig az elalvástól féltél, hogy lemaradsz valamiről: krimi indoklásáról, dinnye szívéről, film elejéről” (Peer Krisztián: Versenyfutás a tüdővel). Addig halogatom az elalvást, ameddig csak...
Nyitott kapukat dönget Kedei Mózes székelyudvarhelyi unitárius esperes (Szempont, október 8.), amikor a Krónika szeptember 23-i számában megjelent Ne féljetek! című vezércikkem kapcsán a Lőrincz György udvarhelyi íróval, szintén e lap október 1–3-i számában váltott sorainkra reagál.
Az utóbbi hetekben – a közölt megnyilvánulások szerint – a Krónika olvasói érdeklődéssel fordultak korunk „örökzöld” témája felé: ki és miként, miért volt a Szekuritáté ügynöke, mi legyen magatartásunk irányukban? Azt is taglalták (Benkő Levente, Kedei Mózes), hogy ki légyen a gerincesség és a helytállás mércéje. (Erről csak ennyit: nem lényegi, csak nagyságrendi kérdés.) Jelen írásomban nem ezt a szőrszálhasogató kérdést fűzném...
Látogatottsági adatok