Fotó: Krónika
2007. február 16., 00:002007. február 16., 00:00
Parászkát többéveskapcsolat fűzi a nagyváradi társulathoz – az őrendezésében állították színpadrakorábban Szép Ernő A vőlegény, ÖrkényIstván Macskajáték, Bertolt Brecht Kurázsimama című művét, valamint Dürenmatt Végjátékcímű darabját is. Meleg Vilmos, a társulatigazgatója szerint Moliere és Shakespeare olyan óriásaia színháztörténelemnek, akiknek műveitidőnként mindenképpen színpadra kell vinni.Ebben az évadban a Szigligeti-társulatnálMoliere-re esett a választás.
Moliere társulata először1672-ben a párizsi Palais-Royalban mutatta be a Tudósnőket, ekkor Chrysale szerepét maga a szerző alakította.Az ősbemutató nem aratott nagy sikert, de a mű az elmúltévszázadok során egyre inkább felkeltettea figyelmet, mondanivalójának érvényességébőlpedig mind a mai napig nem veszített. A Tudós nőkbenMoliere a felszínes tudásszomjat gúnyolja ki, aszűk családi körben játszódótörténetben csaknem mindenki kizárólag atudománynak áldoz. Ebbe a környezetbe csöppenbele Klitander, a „derék párizsi ifjú”, akifeleségül akarja venni Henriette-et, Chrysale kisebbiklányát, bár talán még mindig azidősebbikbe, Armandába szerelmes. A tudománytólmegittasult, erőszakos nők uralják a házat, aholdélutánonként széplelkek ésbotcsinálta tudósok tartanak kiselőadásokat.Parászka Miklós úgy véli, a Tudósnőkben a frusztrációból fakadó fanatikusmegszállottság szétrombolja a közösséget,a családot. „A romlás láttánmegjelennek a haszonleső szélhámosok, s a szerelmiszál egészséges törekvéseinek iscsak kárvallottjai vannak. Moliere kristálytisztaszöveget ír, velős, célratörő replikákat,s közben frappánsan mutat fel összetett helyzeteketés árnyalt jellemrajzokat. Mély emberismerő,ezért klasszikus, ezért játsszuk ma is” –tette hozzá a rendező. Hangsúlyozta, a mű szövegénnem változtatott, a színrevitel viszont újszerű.
A főszerepekben Hajdu Gézát,Csiky Ibolyát, Gajai Ágnest, FábiánEnikőt és Kardos M. Róbertet láthatja aközönség, az előadásban fellép FodorRéka, Tóth Tünde, Dimény Levente ésifj. Kovács Levente is. A vígjátékdramaturgja és zenei szerkesztője Budaházi Attila, ajelmezeket Kelemen Kata tervezte.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.