Kelemen Hunor szerint Simion győzelme esetén biztosan nem lesz jó, de hogy a rossz milyen mértékű lesz, azt még nem tudhatjuk
Fotó: Pinti Attila
Az emberek sok év alatt felhalmozódott mérge csapódott le a megismételt elnökválasztás első fordulójában – értékelte a múlt vasárnapi szavazás eredményét Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A szövetség vezetője szerint az, hogy a kormánykoalíció jelöltje, Crin Antonescu nem jutott be a második fordulóba, sőt arányaiban kevesebb szavazatot kapott, mint tavaly novemberben a PSD és a PNL közös jelöltje a végül érvénytelenített első fordulóban, a PSD és a PNL elmúlt egy évi közös kormányzása, a rendszerváltás óta eltelt időszak politizálása elleni tüntetésként értékelhető. A kormányválsághoz – Marcel Ciolacu miniszterelnök lemondásához és a PSD koalícióból való kilépéséhez – vezető eredményt értékelve Kelemen Hunor a Krónikának kifejtette: a május 18-i fordulóban az a tét, hogy a magyargyűlöletből táplálkozó AUR jelöltje, George Simion nyeri az elnökválasztást, vagy a független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan, akinek nem róható fel magyarellenesség. Azt is megkérdeztük Kelemen Hunortól, mit tanácsolna Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, ha Simion lenne az új román államfő.
2025. május 08., 16:222025. május 08., 16:22
– Miként látja, magának a koalíciónak vagy Crin Antonescunak az elutasítottságát jelzi, hogy az elnökválasztás első fordulójában a szavazók 80 százaléka nem a kormánykoalíció jelöltjére voksolt?
– Többféleképpen lehet ezt megközelíteni, de ebben az esetben egy nagyon erős protest-szavazat volt, hiszen a második fordulóba két, magát rendszerellenesnek beállító jelölt került. Az, hogy közülük rendszerellenes-e egyik vagy a másik, más kérdés, de elhitették – és a közvélemény elfogadta, elhitte –, hogy ők rendszerellenesek. Tehát az eredményben benne van az is, hogy milyen volt a kormányzás az elmúlt egy esztendőben, hogy milyen volt az elmúlt 35 év, és az is, hogy a tavalyi választásokat követően, az elnökválasztás első fordulója eredményének megsemmisítése után Klaus Iohannis akkor még hivatalban lévő államfő alig-alig akarta feladni tisztségét, és Marcel Ciolacu is maradt miniszterelnökként.
Nem kötném ezt feltétlenül Antonescu személyéhez, mert azt láttuk, hogy ahol a politikai vezetésnek van hitele, és beleállt a kampányba, ott a választók jelentős része Antonescut támogatta. Ez a mi esetünkben van így, mert voltak olyan települések, amelyeken 80 százalékban, máshol 60 százalékban vagy afölött szavaztak Antonescura. Amit a közvélemény-kutatásunk mutatott, pontosan visszaigazolódott, és azért, mert mi azt ajánlottuk, azt kértük. Ha a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is meg tudta volna győzni a saját szavazóinak legalább 55 százalékát, akkor nem ilyen helyzet áll elő. Természetesen soha nem tudod százszázalékban meggyőzni a szavazókat, mert mindig van lemorzsolódás, de egyértelmű, hogy protest-szavazat volt, elsősorban a két nagy párt ellen. A rendszerellenes arcokra szavazott a többség.
A fősodratú pártokból való kiábrándultság vezetett a megismételt romániai elnökválasztás vasárnapi első fordulójának némileg meglepő eredményéhez, a magyarokat csak kis mértékben lehetett mozgósítani magyar jelölt híján – elemzés.
– Egyébként most, hogy már felbomlott a koalíció, talán elmondhatja: a választás után a liberálisok vagy a szociáldemokraták valóban az RMDSZ szemére vetették azt, hogy Antonescu nem jutott be a második fordulóba?
– Nem, nem, szó sincs róla! Persze, a magyar részvételi arány egy picivel az országos átlag alatt maradt, de még csak ezért sem volt semmiféle szemrehányás.
és Biharban kimutathatóan azért nyert, mert a magyar települések is hozzásegítették a győzelemhez: a liberálisok megyei tanácselnökjelöltje kapott 140 ezer és valamennyi szavazatot az ezzel egy időben tartott időközi választáson, míg Antonescu ugyanott jóval 60 ezer szavazattal kevesebbet. Tehát ebből látszik, hogy a liberális és a szocialista választók is nagyrészt más irányba fordultak, amikor az államelnökjelöltekről volt szó. Egyáltalán nem volt semmiféle szemrehányás.
– Utólag is úgy látja, hogy Crin Antonescu – aki több mint tíz évvel ezelőtt megannyi negatív megjegyzést tett az RMDSZ-re – volt a megfelelő elnökjelölt a mostani helyzetben?
– Most már nem lehet visszamenni az időben, de igazából öt-hat ember került szóba decemberben a koalíciós tárgyalásokon, és Antonescu körül alakult ki egy konszenzus. Nem ő volt az egyedüli, nem ővele vagy őróla kezdtük a tárgyalásokat. Volt olyan, aki nem vállalta a jelölést, volt olyan, akit mi nem támogattunk, és volt olyan, akit a szocialisták vagy a liberálisok nem fogadtak el. Antonescu személyében tudtunk megegyezni.
– A múlt évben, mikor négy választást is tartottak Romániában, nagyon előre tört a szélsőjobb, a magukat szuverénnek mondó, de gyakorlatilag nacionalista erők, most pedig talán még jobban megerősödtek. Ön szerint mi kellene legyen a reakciójuk a hagyományos politizálást folytató pártoknak, köztük az RMDSZ-nek ezekre a szélsőségességekre?
– Szélsőjobbnak nem nevezném őket, mert hogyha megnézzük a konkrét programjukat, akkor abban rengeteg olyan elem van, amivel nem tudsz mit kezdeni, mert nem jobboldali, hanem inkább szélsőbalos. Másrészt pedig nacionalisták, és főleg magyarellenesek. Hozzák a nacionálkommunista diktatúrából átörökölt történelemszemléletből származó magyarellenességet, amit 35 év után sem tudott, vagy nem is akart levetkőzni a román társadalom egy jelentős része.
És erre rátevődött az emberek frusztráltsága, ami az elmúlt sok év vagy évtized politikai teljesítménye nyomán felgyűlt, és most csúcsosodott ki. Valami mást kerestek. És hogy az a valami más éppen a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), az SOS Románia vagy a Fiatalemberek Pártja (POT ), az azzal magyarázható, hogy őket a meglévő, a működő rendszer ellentétének látják, és ezért szívesen szavaztak rájuk.
Menet közben ki fog derülni, hogy csak konjunktúra-szuverenisták vagy sem. Egyébként nem szívesen nevezem őket szuverenistáknak, mert nem látom azt a koncepciót, azt a nagyon pontos vázat, keretet, amire ezt a „ruhát” föl lehetne adni. Hogy hogyan kell majd a következő időszakban hozzájuk viszonyulni? Ez ma nehezen megmondható, mert választási kampányban vagyunk, a választási kampány pedig megosztó.
Mi azt mondtuk, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nem támogathat magyarellenes jelöltet az államelnöki tisztségre – nem is fog, nem is tud. Amikor két lehetőség közül kell választanunk, akkor azzal, amelyik az elmúlt években egyértelműen bebizonyította, hogy a magyar közösséget nem tekinti partnernek, sőt nem tiszteli, nem tudunk együttműködni.
Bízom benne, hogy nem fog nyerni Simion, de ma még túl korai lenne erről sokat beszélni, hiszen nem igazán tudjuk megmondani, hogy mi következik az elnökválasztás után, ha Simion nyer… Jó biztos nem! De hogy a rossz milyen mértékű lesz, azt nem tudom.
Sok múlik azon, hogy május 18-án kire szavazunk
Fotó: Facebook/Kelemen Hunor
Azt sem tudom, hogy képes lesz-e őt elszigetelni egy parlamenti többség, s egyáltalán, lesz-e parlamenti többség, hogy elszigetelje vagy sem. Akarja-e majd ezt a többség vagy nem, átfordítható-e AUR-os többségűvé a parlament? Ez is elképzelhető, és akkor majd AUR-os kormány is lesz az államelnök mellé.
– Tehát magyarokként ne számítsunk semmi jóra Simion második fordulós sikere esetén, de milyen következményekkel járna ez Romániára, az ország külpolitikájára nézve?
– Induljunk ki abból, hogy eddig mit hallottunk Simiontól. Ezek között vannak olyan dolgok is, amelyek akár beilleszkedhetnek az európai trendbe: az illegális migráció ellenzése, meg a különböző egyéb olyan állásfoglalások, amelyek azonosak a ma már lassan a fő irányt jelentő európai politikával, mert eddig nagyon határozottan azt mondták, hogy az illegális migráció ellen nem kell harcolni, viszont ma már ők is elkezdték újra gondolni az álláspontjukat.
Viszont ha azt nézzük, hogy más tekintetben miként nyilvánult meg Simion, például, hogy egyesíteni szeretné a Moldovai Köztársaságot Romániával, vagy vissza szeretné szerezni Ukrajnától a volt romániai területeket, ami lehet, hogy tiszteletre méltó egyesek számára, viszont borzasztó kockázatokat hordoz – számunkra mindenféleképpen –, amit nem lehet úgy kezelni, hogy milyen jó, mert akkor majd új világ lesz.
Azt gondolom, hogy a külpolitikában sem hozna olyan változást, amire egyébként Romániának a térségben szüksége lenne. Nem látom, hogy egy proaktív, partnerségeket, stratégiai, hosszú távú együttműködéseket kereső politikussá tudna válni, merthogy nem ilyen az alkata.
ez is sokat mond, de most felejtsük el ezt, mert lehet, hogy az embernek fiatal korában egy ilyen tévedés belefér az életébe. Ám ezt az attitűdöt hozza, nézzük csak meg a parlamenti szerepléseit: azt a típusú verbális és időnként fizikai agresszióba átcsapó viselkedését, amit az ember nem tud levetkőzni, legfeljebb álcázni. Ne vicceljünk! Ő azt mondja, hogy Georgia Meloni meg Orbán Viktor a példaképe. De hát Melonit vagy Orbánt látta valaki a parlamentben verbális erőszakig elmenni, és utána Virgil Popescu energetikai minisztert vagy más minisztert fizikailag is bántalmazni, megtépni a ruháját?
A szövetségi elnök szerint a szavazók elégedetlenségét tükrözi az eredmény
Fotó: Kelemen Hunor/Facebook
– Ön mit tanácsolna Orbán Viktornak, ha George Simion lenne Románia elnöke: milyen viszonyt ápoljon vele, vagy mennyire tartson távolságot tőle?
– Majd ha megkérdez a magyar miniszterelnök erről, akkor el fogom mondani a véleményemet, de nem a sajtón keresztül. Általában nem engedem meg magamnak, hogy tanácsot adjak bárkinek, a magyar miniszterelnöknek aztán meg végképp nem.
– Az elnökválasztás első fordulója után nyilvánosan Nicușor Dan támogatására szólított fel, de milyen üzenettel buzdítja ön és az RMDSZ a szavazókat, hogy a második fordulóban Bukarest főpolgármesterére voksoljanak?
– Állítsuk meg Simiont! Stop Simion!
– De amúgy partnert látnak Nicușor Dan személyében? A független jelölt az első forduló előtt a Krónikának adott interjúban elmondta, hogy például a közigazgatási átszervezést csakis a magyar közösség képviselőivel folytatott egyeztetés után képzeli el, vagy hogy feladatának tekinti a helyi autonómia megerősítését. Ez egy jó kiindulási alap a későbbi tárgyalásokhoz?
Nicușor Dan független államfőjelölt a Becsületes Románia című választási programjával az ország közigazgatási átszervezésére törekszik. A Krónikának nyilatkozó bukaresti főpolgármester a román–magyar kapcsolatok javításáról is kifejtette véleményét.
– Ő egy Fogarason felnőtt fiatalember – most is az, mert 55 évesen az ember még fiatal –, aki ismeri a magyarokat, ismeri a romániai társadalmi, etnikai viszonyokat, nem ellenséges a magyarokkal, nem is volt az soha. Tehát Nicușor Dannak ilyesmit nem lehet felróni. Bár nem is nagyon volt neki olyan politikai funkciója, ami által szembe kerülhetett volna a magyarokkal, mert Bukarest főpolgármestereként ilyen kérdésekkel nem kellett szembesülnie. De amikor például Bukarest központjában fölavattuk a reformáció emlékművét, akkor minden további nélkül megadta az engedélyt, sőt maga is részt vett az avatóünnepségen. Nem volt benne semmiféle ellenséges vagy tartózkodó magatartás.
Miután az USR-t megalapították, ami egy progresszív párt, azért lépett ki alapító elnökként, mert a családról szóló népszavazáson sokkal konzervatívabb álláspontot képviselt, mint a pártja. Azután függetlenként folytatta a politikai karrierjét. Ha ő nyeri meg a választást, ki kell alakítani vele egy kapcsolatot. Én egyébként miniszterként konfliktusba is kerültem vele, erre emlékezhetnek azok, akik követik a politikát, mert akkor ő még a Mentsük meg Bukarestet! mozgalomnak volt a vezetője, és a főváros épített örökségét védték, én meg kulturális miniszter voltam, és a nagy bukaresti infrastruktúra-modernizáció során ütköztünk néhányszor. De ezek csak elvi csaták voltak, és nem maradt nyoma sem rajtam, sem rajta ezeknek a csatáknak.
Ezzel szemben Simionnal beszélő viszonyban sem vagyunk. Aki azt üvölti a párttársaival együtt a folyosón utánam, hogy áruló vagyok, aki azt mondja, hogy itt a magyar kormány befektetéseinek nincs helye – ez a napokban, két-három héttel ezelőtt történt –, aki a párttársaival a csángó magyarokat támadta a parlamentben… Erre mit mondjak? Neki azért a magyar közösséggel szemben rengeteg adóssága van. Föl se tudom sorolni egy nekifutásra.
– Az elnökválasztás után – Nicușor Dan győzelme esetén – el tudna képzelni egy koalíciós kormányt az USR, a liberálisok és az RMDSZ részvételével?
– Kisebbségi kormányt nem tudok elképzelni. Nem azért, mert egyébként nem működhetne, de ebben a pillanatban nem látok lehetségesnek egy kisebbségi kormányt. Túl nagyok a feladatok, amelyek a következő kormány előtt állnak. Azért mondok következő kormányt, mert most már csak ügyvivő kormány van, és nincsen koalíció, és olyan feladatok állnak a következő kabinet előtt, amit kisebbségi kormánnyal nem lehetett teljesíteni. Az öngyilkosság lenne, a politikában pedig az ember általában nem szokott öngyilkosságra törekedni.
Biztossá vált, hogy a megismételt romániai elnökválasztás május 18-ai második fordulójában George Simion és Nicușor Dan csap össze.
Nicușor Dan független államfőjelölt nem tartja időszerűnek az előre hozott parlamenti választások kezdeményezését, függetlenül attól, hogy ki nyeri el az államfői tisztséget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A héten elindultak a rakományszállítási szolgáltatások a nagyváradi repülőtéren.
Egy feltehetően lelőtt kutya miatt indított bűnügyi nyomozást a Temes Megyei Rendőr-főkapitányság. Az állatot a Temesvárral határos Újmosnicán valószínűleg lelőtte az elkövető, majd a kutya tetemét a személygépkocsija csomagtartójába tette és elhajtott.
A katonai tűzoltók folytatják a beavatkozást a parajdi sóbányában, ahol az utóbbi napok heves esőzései nyomán kedden vízszivárgást észleltek.
Öt ukrán állampolgárt mentettek meg a Máramaros megyei Salvamont munkatársai az elmúlt éjszakán; továbbra is keresnek viszont egy hatodik személyt – közölte csütörtökön Dan Benga, a hegyimentő-szolgálat vezetője.
Huszonharmadik alkalommal rendezték meg Zilahon a Költészet Tavasza nemzetközi versfesztivált, amely mára nemcsak a város, hanem az egész térség egyik legfontosabb kulturális eseményévé vált.
A korábbi évektől eltérően idén már május közepétől járható lesz a Transzfogaras.
Újabb autópálya-szakasz építése kezdődhet meg Erdélyben: a közlekedési és infrastrukturális minisztérium kiadta az építési engedélyt a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as jelzésű autópálya 2. szakaszára, amely Feleket köti össze Alsóárpással.
Bővül a Brassó–Budapest légi összeköttetés – közölte szerdán a közösségi oldalon Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke.
A május 5–11. közötti európai összehangolt közlekedésrendészeti akció keretében Romániában is elsősorban a tehergépjárművek és autóbuszok, valamint vezetőik ellenőrzését végzi a rendőrség, tájékoztat a Szilágy megyei rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.
Bírósági úton érte el a diszkrimináció miatti panaszok egyszerűbb jelentését a Székely Figyelő Alapítvány, amely szerint a panaszosoknak a jövőben nem kell az elkövető lakcímét is tudni a diszkriminációellenes tanácshoz benyújtott panaszuk elbírálásához.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!