Telihay magyarországiként rendezi a „nagyon erdélyi” darabot
Fotó: Ozsváth Zsuzsa
Tamási Áron Csalóka szivárvány című színműve nyitja a nagyváradi Szigligeti Színház bemutatóinak sorát a 2022/2023-as évadban.
2022. október 01., 20:002022. október 01., 20:00
2022. szeptember 30., 11:372022. szeptember 30., 11:37
Az október 7-én, pénteken 19 órától bemutatandó előadást Telihay Péter (portrénkon) rendezi, akivel interjút közölt honlapján a Szigligeti Színház. A magyarországi rendező – aki korábban a Hamletet is megrendezte a váradi társulattal – a mostani hosszú próbafolyamat volt, de a színház mindent megadott hozzá, hogy úgy készüljön el, ahogy elképzelték. Arról is beszélt, hogy Novák Eszter, a társulat művészeti vezetője azt kérte, hogy rendezzen valamit, de nem volt meghatározva, hogy mi legyen a projekt.
„Sok mindenen gondolkodtunk, végül aztán neki jutott eszébe, hogy Tamási Áron 125 éve született, és felvetette, mit szólnék hozzá, ha az ő egyik szövegét rendezném színpadra. Nos, a helyzet az, hogy én egy diósgyőri proligyerek vagyok. Erdélyi magyar közegben erdélyi magyar darabot rendezni, ami alapvetően folklorisztikus közegben játszódik… nos, igazából álmomban nem gondoltam volna, hogy valaha Tamási-darabot fogok színre vinni” – mondta Telihay Péter.
„A Csalóka szivárvány története nagyon megfogott. Zavarba ejtően modern a problémafelvetés és -kezelése, tökéletes a dramaturgiája – egészen meglepő, hogy honnan értett Tamási ennyire jól egy történet színpadi felépítéséhez, karakterrajzokhoz. Abszolút hibátlanul van megírva. Néha használ egyfajta műfolklorisztikus nyelvet, néhány szófordulat vagy kép erejéig, ezeknek az értelmezésében a színészek segítségét kértem, de egyébként maga a darab meghökkentően modern” – mondta a rendező.
Kifejti, a csalóka szivárvány olyan problémát taglal, ami a jelenünk része: nem politikai, hanem lételméleti kérdést, amely érdekes módon a Hamlethez is nagyon közel áll: ki vagyok én? „Adott egy lehúzó közeg – mivel Ady városában vagyunk, ezt úgy is jellemezhetném, hogy „a gaz lehúz, altat, befed” –, és ebben van egy férfi, akinek nagyobb álmai vannak, mint amit ez a közeg megenged.
Ezért 45 évesen úgy dönt, hogy megpróbálja elölről kezdeni az életét, megpróbál tanult emberré válni, eljutni egy olyan univerzumba, ami tőle nagyon távol áll” – fejtette ki Telihay Péter.
A rendező részletezte, ez azért is érdekes, mert magának Tamásinak is nagyon szoros az Amerikához fűződő viszonya, Amerika mint a nagy álom – ez a gondolat az egész Tamási-életműben markánsan jelen van. Arra a kérdésre, hogy a címben megjelenő szivárványmotívumnak mi a jelentősége, a rendező azt mondta, azt a kérdést tette fel magának, hogy mit érzett akkor, amikor gyermekkorában először szembesült a természeti jelenséggel.
Czintos, amikor azt mondja, hogy át akar menni a szivárvány alatt, azzal a lehetetlennel kísérletezik, hogy valóságossá tegyen egy illúziót. Mind a darabban, mind az előadásban konkrét módon is megjelenik a szivárvány: van egy gát, ahol zubog a víz, és ott, a zubogó felett, a vízpárában kialakul a szivárvány. Ez a dolog képszerűsége. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a szivárvány biblikus elem is, az Istennel való szövetség szimbóluma” – fejtette ki Telihay Péter.
Az előadás szerepeiben Csatlós Lóránt, Tőtős Ádám, Kardos M. Róbert, Kovács Enikő, Kovács Levente, Trabalka Cecília, Balogh Attila, Szotyori József, Gajai Ágnes, Kocsis Anna, Kocsis Gyula, Sebestyén Hunor, Kiss Csaba, Tasnádi-Sáhy Noémi, Czégényi-Ghent Ferenc Péter és Boross Péter lép színpadra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!