Telihay magyarországiként rendezi a „nagyon erdélyi” darabot
Fotó: Ozsváth Zsuzsa
Tamási Áron Csalóka szivárvány című színműve nyitja a nagyváradi Szigligeti Színház bemutatóinak sorát a 2022/2023-as évadban.
2022. október 01., 20:002022. október 01., 20:00
2022. szeptember 30., 11:372022. szeptember 30., 11:37
Az október 7-én, pénteken 19 órától bemutatandó előadást Telihay Péter (portrénkon) rendezi, akivel interjút közölt honlapján a Szigligeti Színház. A magyarországi rendező – aki korábban a Hamletet is megrendezte a váradi társulattal – a mostani hosszú próbafolyamat volt, de a színház mindent megadott hozzá, hogy úgy készüljön el, ahogy elképzelték. Arról is beszélt, hogy Novák Eszter, a társulat művészeti vezetője azt kérte, hogy rendezzen valamit, de nem volt meghatározva, hogy mi legyen a projekt.
„Sok mindenen gondolkodtunk, végül aztán neki jutott eszébe, hogy Tamási Áron 125 éve született, és felvetette, mit szólnék hozzá, ha az ő egyik szövegét rendezném színpadra. Nos, a helyzet az, hogy én egy diósgyőri proligyerek vagyok. Erdélyi magyar közegben erdélyi magyar darabot rendezni, ami alapvetően folklorisztikus közegben játszódik… nos, igazából álmomban nem gondoltam volna, hogy valaha Tamási-darabot fogok színre vinni” – mondta Telihay Péter.
„A Csalóka szivárvány története nagyon megfogott. Zavarba ejtően modern a problémafelvetés és -kezelése, tökéletes a dramaturgiája – egészen meglepő, hogy honnan értett Tamási ennyire jól egy történet színpadi felépítéséhez, karakterrajzokhoz. Abszolút hibátlanul van megírva. Néha használ egyfajta műfolklorisztikus nyelvet, néhány szófordulat vagy kép erejéig, ezeknek az értelmezésében a színészek segítségét kértem, de egyébként maga a darab meghökkentően modern” – mondta a rendező.
Kifejti, a csalóka szivárvány olyan problémát taglal, ami a jelenünk része: nem politikai, hanem lételméleti kérdést, amely érdekes módon a Hamlethez is nagyon közel áll: ki vagyok én? „Adott egy lehúzó közeg – mivel Ady városában vagyunk, ezt úgy is jellemezhetném, hogy „a gaz lehúz, altat, befed” –, és ebben van egy férfi, akinek nagyobb álmai vannak, mint amit ez a közeg megenged.
Ezért 45 évesen úgy dönt, hogy megpróbálja elölről kezdeni az életét, megpróbál tanult emberré válni, eljutni egy olyan univerzumba, ami tőle nagyon távol áll” – fejtette ki Telihay Péter.
A rendező részletezte, ez azért is érdekes, mert magának Tamásinak is nagyon szoros az Amerikához fűződő viszonya, Amerika mint a nagy álom – ez a gondolat az egész Tamási-életműben markánsan jelen van. Arra a kérdésre, hogy a címben megjelenő szivárványmotívumnak mi a jelentősége, a rendező azt mondta, azt a kérdést tette fel magának, hogy mit érzett akkor, amikor gyermekkorában először szembesült a természeti jelenséggel.
Czintos, amikor azt mondja, hogy át akar menni a szivárvány alatt, azzal a lehetetlennel kísérletezik, hogy valóságossá tegyen egy illúziót. Mind a darabban, mind az előadásban konkrét módon is megjelenik a szivárvány: van egy gát, ahol zubog a víz, és ott, a zubogó felett, a vízpárában kialakul a szivárvány. Ez a dolog képszerűsége. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a szivárvány biblikus elem is, az Istennel való szövetség szimbóluma” – fejtette ki Telihay Péter.
Az előadás szerepeiben Csatlós Lóránt, Tőtős Ádám, Kardos M. Róbert, Kovács Enikő, Kovács Levente, Trabalka Cecília, Balogh Attila, Szotyori József, Gajai Ágnes, Kocsis Anna, Kocsis Gyula, Sebestyén Hunor, Kiss Csaba, Tasnádi-Sáhy Noémi, Czégényi-Ghent Ferenc Péter és Boross Péter lép színpadra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több száz diák ünnepelte Szatárnémeti központjában a magyar költészet napját pénteken délben.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) harminc tagjának verseit tartalmazza az a román nyelvű antológia, amelyet csütörtökön este mutattak be Kolozsváron a Vallásszabadság Házában a magyar költészet napja alkalmából.
Nem fölösleges, hogy egy ideje külön nap is jut a magyar költészetre, de a hétköznapokat is érdemes a verssel együtt megélni – vallja Egyed Emese költő, író, irodalomtörténész.
Meg tud-e még ma is érinteni minket mindannyiunkat egy opera, az egyre fokozódó eligénytelenedés és kihűlő érzékek világában? A Kolozsvári Magyar Operában kitűnő előadás született Puccini fiatalkori művéből, a Manon Lescaut-ból.
Idei évadában hat nagyszínpadi és hat kamaratermi előadást kínál közönségének a tervek szerint az Aradi Kamaraszínház.
Távozik a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház éléről Balázs Attila igazgató.
Kisné Portik Irén néprajzkutató, szakíró, szakoktató, idegenvezető lesz az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány vendége Kolozsváron április 8-án délután 18 órától. Az esemény keretében kiállítás is nyílik.
Csokonai Karnyóné című komédiájából készült vígopera premierjére készül a Kolozsvári Magyar Opera, a produkcióban négy Kossuth-díjas alkotó működött közre.
Hídszerepet töltene be a különböző művészeti ágak között, népszerűsítené az erdélyi alkotók munkásságát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Erdélyi Bizottsága. A testület és munkacsoport céljairól, programjairól Balázs-Bécsi Gyöngyi társelnök beszélt.
Kölcsönös vendégszereplésen fogadja egymást a közeljövőben a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!