2008. december 22., 18:462008. december 22., 18:46
A kiállításon többek között Kákonyi Csilla, Barabás Éva, Páll Lajos, Fekete Zsolt, Major Gizella, Kuti Dénes alkotásait láthatják január végéig az érdeklődők. A központ vezetője, Fülöp Ilona tiszteletes asszony és fia, Fülöp András főként azokból az alkotásokból válogatott, amelyeket a család akkor gyűjtött össze, amikor a néhai Fülöp G. Dénes még a Vártemplom lelkésze volt, ugyanakkor a tiszteletes asszony felhívást is intézett az erdélyi képzőművészekhez bibliai témájú alkotások elkészítésére.
A tárlatot Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, performer nyitotta meg, aki szerint rendszeresíteni kellene az erdélyi református képzőművészeti seregszemlét. Mint mondta, a rendszerváltás előtti években a vallásos tárgyú témák sokszor rejtőzködve jelentek meg: a művészek olykor az üdvözítőt, a szenvedőt önarcképbe rejtették, munkásnők, kollektivista asszonyok szorongatták madonnaként gyerekeiket, vagy terített asztaloknál ülő munkások idézték az utolsó vacsora hangulatát. Máskor népballadai köntösbe bújtatott kompozíciókon sejlettek át a bibliai jelenetek, a szocialista tanok alapjait elsajátító, öntudatos munkásférfiak bibliaolvasó szent áhítattal tartották a könyvet a kezükben, és megannyi más „áthallásos” jelenetben sejlett fel a Szentírásra való utalás, miközben a keresztény ikonográfia kényszerűségből kommunista ikonográfiává alakult át. Vécsi Nagy szerint ezek „gyáva kísérletek” voltak a kereszténység megvallására. Egyes művészek nemtelen célokra használták fel a vallásos toposzokat, de ezek között is akadtak remek alkotások.
Az erdélyi kortárs művek között, de az egész magyar nyelvterületen, sőt a kortárs egyetemes művészetben is kevés a konkrét példázatokon alapuló alkotás, viszont annál több az elvontabb, filozofikus, mégis bibliai témájú mű – jelezte a művészettörténész, aki szerint ennek az is oka lehet, hogy ma kevesebben olvassák a Bibliát: a vallás gyakorlása ma többnyire csak a nagy ünnepnapokra szorítkozik, ezért a vallásos tárgyú alkotások is a közismertebb bibliai eseményekhez kapcsolódnak, nemigen kalandoznak a Szentírás mélyebb világába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.
Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Látogatottsági adatok