2008. december 22., 18:462008. december 22., 18:46
A kiállításon többek között Kákonyi Csilla, Barabás Éva, Páll Lajos, Fekete Zsolt, Major Gizella, Kuti Dénes alkotásait láthatják január végéig az érdeklődők. A központ vezetője, Fülöp Ilona tiszteletes asszony és fia, Fülöp András főként azokból az alkotásokból válogatott, amelyeket a család akkor gyűjtött össze, amikor a néhai Fülöp G. Dénes még a Vártemplom lelkésze volt, ugyanakkor a tiszteletes asszony felhívást is intézett az erdélyi képzőművészekhez bibliai témájú alkotások elkészítésére.
A tárlatot Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, performer nyitotta meg, aki szerint rendszeresíteni kellene az erdélyi református képzőművészeti seregszemlét. Mint mondta, a rendszerváltás előtti években a vallásos tárgyú témák sokszor rejtőzködve jelentek meg: a művészek olykor az üdvözítőt, a szenvedőt önarcképbe rejtették, munkásnők, kollektivista asszonyok szorongatták madonnaként gyerekeiket, vagy terített asztaloknál ülő munkások idézték az utolsó vacsora hangulatát. Máskor népballadai köntösbe bújtatott kompozíciókon sejlettek át a bibliai jelenetek, a szocialista tanok alapjait elsajátító, öntudatos munkásférfiak bibliaolvasó szent áhítattal tartották a könyvet a kezükben, és megannyi más „áthallásos” jelenetben sejlett fel a Szentírásra való utalás, miközben a keresztény ikonográfia kényszerűségből kommunista ikonográfiává alakult át. Vécsi Nagy szerint ezek „gyáva kísérletek” voltak a kereszténység megvallására. Egyes művészek nemtelen célokra használták fel a vallásos toposzokat, de ezek között is akadtak remek alkotások.
Az erdélyi kortárs művek között, de az egész magyar nyelvterületen, sőt a kortárs egyetemes művészetben is kevés a konkrét példázatokon alapuló alkotás, viszont annál több az elvontabb, filozofikus, mégis bibliai témájú mű – jelezte a művészettörténész, aki szerint ennek az is oka lehet, hogy ma kevesebben olvassák a Bibliát: a vallás gyakorlása ma többnyire csak a nagy ünnepnapokra szorítkozik, ezért a vallásos tárgyú alkotások is a közismertebb bibliai eseményekhez kapcsolódnak, nemigen kalandoznak a Szentírás mélyebb világába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Látogatottsági adatok