A Klasszikusok újramesélve című magyarországi sorozat Jókai Mór Az arany ember és A kőszívű ember fiai, valamint Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényeivel indított – az ajánlás szerint aktualizált, a mai olvasók igényeihez igazított formában és terjedelemben. A három kötet öszszesen nem terjedelmesebb, mint az egri várvédők történetét elbeszélő eredeti műé.
Gumiirodalom: jó cél,
vagy sminkelt üzlet?
Nem csonkolni akar, hanem értékmentő és közvetítő feladatot vállal a Klasszikusok újramesélve – állítja az index.hu portálnak adott interjújában Nógrádi Gergely, a sorozat írója. Szerinte az a cél, hogy a lerövidített és átdolgozott könyvekkel a klasszikusok felé irányítsák az olvasók, elsősorban a fiatalok figyelmét. A magyarországi bulvársajtóban dolgozó szerző – aki saját bevallása szerint idén, 37 évesen olvasta először végig Az arany embert – úgy véli, a bizonyíthatóan megváltozott igényeket figyelembe véve kell biztosítani könyvkínálatot a fiataloknak, mivel az eredeti művek „nem veszik fel a mai gyerekek ritmusát”. Jókai regényeiben például az idegen szavakat, a bonyolult mondatszerkezeteket és az archaikus nyelvezetet kifogásolta a kiadó – így az átdolgozott, cselekményközpontú változat nélkülözi is ezeket. A Klasszikusok újramesélve című sorozat első három darabját egyelőre ötezres példányszámban dobják piacra, várólistán tartva Móra Ferenc Aranykoporsó, Mikszáth Kálmán A fekete város, Fazekas Mihály Lúdas Matyi és Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című műveit. Érdeklődés függvényében megrövidülhet a világirodalom néhány klasszikusa is, például a Twist Olivér, A dzsungel könyve, a Notre Dame-i toronyőr, vagy a Biblia.
Több, mai olvasási szokásokkal foglalkozó tanulmány következtetéseire alapozva elképzelhető a rövidített könyvek sikeres piaci szereplése: a kötelező olvasmányokra szánt idővel spóroló diákok szívesen folyamodnak „áthidaló megoldásokhoz”, a magas példányszám pedig garantálja, hogy a terjesztőhálózatokon keresztül a kötetek eljutnak a magyar nyelvterület egészére – így többek között erdélyi és partiumi könyvesboltokba is.
Botrány lehet belőle
Az alig indult sorozat már parázs vitát kavar. Eredetileg a legnevesebb kortárs magyar írók dolgozták volna át az egykori pályatársak könyveit, ám miután Esterházy Péter visszautasította a felkérést, a kiadó lemondott a tervről. Ennek ellenére néhány közszereplő vállalta a lerövidült klasszikusok népszerűsítését. A sorozathoz ajánlást író Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke szerint például „ha az eredeti műveket nehéz értelmezni, elolvashatjuk ebben a modern feldolgozásban. Így lehet a miénk: tudatunk része. Márpedig azok vagyunk, amit tudunk.” A kiadó internetes fórumán a témához hozzászólók közül többen emelnek szót a kultúra üzleti vállalkozássá alakítása, az értékek sárba tiprása ellen.
Mit mond a célközönség?
A terjedelmes regényeket cselekményszálon összefoglaló kivonatos művek eddig sem voltak ismeretlenek a hazai olvasók számára. Ezek főként a kötelező házi olvasmányok alternatívájaként szerepelnek, és a diákokat veszik célba. Az erdélyi és partiumi iskolákban, könyvtárakban dolgozók véleménye szerint sikerrel.
„A rövidített formában kiadott szépirodalmi alkotások népszerűek a diákok körében. A vizsgakövetelményben szereplő teljes könyvészetre sokszor nem jut idő, így természetes, hogy az áthidaló megoldásokat keresik” – mondta el lapunknak Hollanda Andrea. A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár olvasószolgálatának vezetője állítja, a rövidített változatban elsikkad a regény hangulata, és nem marad meg a mű szerkezete sem. Ezért a házi olvasmányok gyors pótlására sokkal jobb alternatíva a hangoskönyv, vagy a szépirodalmi alkotás alapján készült film. Mint megjegyezte, a rövidített klasszikusok kiadása mindenképpen jó üzlet, hiszen a vizsgára, érettségire készülő diákok mindig vevők lesznek arra, hogy két óra alatt „elolvassanak” egy több száz oldalas könyvet. Nagy Enikő, a szentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium magyar szakos tanára is jelezte, hogy sokan a házi olvasmányokat elemző kiadványokból ismerkednek meg egy mű cselekményével, innen szerzik az átmenő jegyhez szükséges ismereteket. Szerinte viszont nem valószínű, hogy a diákok megvásárolnák a rövidített kiadványokat, inkább az eredeti műért adnak pénzt.
Molnár Judit nagyváradi magyartanár nem híve a rövidített kiadásoknak, és nem is használja ezeket pedagógusi munkája során. „A rövidített kiadás sosem pótolhatja egy regény elolvasását, a tartalom ismerete nem minden. Másrészt meg ki az, aki felülbírálja Jókait, vagy Mikszáthot, és eldönti, hogyan foglaljon össze egy klasszikus művet?” – tette fel a kérdést a tanárnő. „A tapasztalat szerint a tanulók gyakrabban kölcsönzik ki a regényeket, versesköteteket, mint a tartalmi összefoglalókat” – mondta Schönberg Éva, a nagyváradi Bunyitay Vince Könyvtár könyvtárosa. Ha egy keresett könyv nincs meg a könyvtárban, ajánlják például a 111 híres regény, a 77 híres dráma vagy a 44 híres eposz című köteteket, de ezeket leginkább akkor kölcsönzik ki a diákok, ha időhiány miatt nem tudják a könyvet elolvasni.
„Csupán olvasótermi példányaink vannak ezekből a könyvekből” – jelentette ki Bákai Magdolna, a gyergyószentmiklósi városi könyvtár igazgatója, hozzáfűzve, hogy ezeket a könyveket legfennebb akkor ajánlják kikölcsönzésre, ha nincs bent az eredeti mű. Nagy Katalin, a Batthyány Ignác Gimnázium magyartanára úgy vélekedik, hogy a klasszikusok regényeinek rövidített gyűjteményes változata tökéletesen leképezi a mai felgyorsult életritmust. Bár nem tartja helyesnek ilyen módon ismerkedni a művekkel, szerinte mégsem elvetendő az ötlet, mivel egy regényváltozat meghozhatja a diákok kedvét az olvasáshoz.
A székelyudvarhelyi könyvtárban számos olyan kötet található, amely rövid összefoglalót ad regényekről, elbeszélésekről, sőt filmekről is. „Népszerűek ezek a könyvek, véleményem szerint megütik egy jó ismeretterjesztő cikk szintjét az összefoglalók, ezért kölcsönzik gyakran őket” – mondta Szabó Károly, a könyvtár igazgatója. A magyartanárok véleménye azonban nem ennyire kedvező. „Igénytelen a megfogalmazásuk, és kezdetleges a szövegük is az ilyen jellegű könyveknek” – jelentette ki Kovács Ágnes magyar szakos tanárnő. „Csak abban az esetben tartom elfogadhatónak a használatukat, ha ezzel a diák felfrissíti az olvasmányait. De sok értelmét nem látom, hiszen az irodalomoktatás nem tartalomközpontú” – mondta Kovács Ágnes.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.
Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.