Balázs Bécsi Attila, a szamosújvári Téka Alapítvány vezetője
Fotó: Rostás Szabolcs
Meglepetés, megtiszteltetés és további felelősségvállalás – ezt jelenti a Prima díj, illetve a Prima Primissima díjra való jelölés – mondták el megkeresésünkre a Téka, valamint a Napsugár Alapítvány vezetői. Balázs Bécsi Attila és Zsigmond Emese a múlt héten bejelentett elismerést értékelte a Krónikának.
2019. november 10., 13:412019. november 10., 13:41
„Nagy meglepetés volt számunkra, amikor megtudtuk, hogy megkaptuk a Prima díjat, valamint hogy Prima Primissima díjra jelöltek bennünket: mindig úgy tekintettünk erre az elismerésre, hogy elérhetetlen, ugyanis a magyarság legjobbjait jelölik a címre.
Rengeteg feladatunk van, amit elkezdtünk, sok gyerek iránt érzünk felelősséget, itt a szamosújvári szórványkollégiumunk bentlakóira is gondolok” – mondta el megkeresésünkre Balázs Bécsi Attila. Az 1993-ban létrehozott szamosújvári Téka Alapítvány vezetőjét annak kapcsán kérdeztük, hogy a szervezet múlt héten megkapta a Prima díjat, illetve Prima Primissima díjra jelölték magyar népművészet és közművelődés kategóriában.
Nyilvánosságra hozták az idei Prima Primissima Díjak tíz kategóriájának három-három jelöltjét, köztük a Napsugár Alapítványt és a Téka Alapítványt.
A Kolozs megyei Szamosújváron működő alapítvány célja a közművelődés, oktatás, ifjúság- és közösségfejlesztés a mezőségi szórványban. Balázs Bécsi Attila úgy fogalmazott, a szervezet továbbra is magas szinten szeretné folytatni népművészeti, közművelődési tevékenységét.
A mostani elismerés is lehetőséget jelent arra, hogy megmutatkozzunk a nagyobb közönség előtt, a Kárpát-medencei közönségnek is bemutathassuk a munkánkat és terveinket, amiket ezután próbálunk megvalósítani” – mondta az alapítvány vezetője.
Kitért arra is, hogy a mostani díj rendkívüli ösztönzés arra, hogy továbbra is próbáljanak megfelelni a kihívásnak, megtiszteltetésnek. „Fontos a visszajelzés, az, hogy tényleg figyelnek a munkánkra, és elismerik ily módon” – fogalmazott Balázs Bécsi Attila.
Szintén Prima díjat kapott, és Prima Primissima díjra esélyes a Napsugár és Szivárvány gyereklapokat kiadó kolozsvári Napsugár Alapítvány magyar oktatás és köznevelés kategóriában. Az alapítvány elnöke, a lapok főszerkesztője, Zsigmond Emese megkeresésünkre úgy fogalmazott,
„Úgy érezzük, az elismerés nemcsak a gyermeklapoknál dolgozó mostani kis csapat több évtizedes munkájának szól, hanem a 62 éves Napsugár és a 40 éves Szivárvány egész eddigi tevékenységének. A régi nagyoknak, a lap arculatát meghatározó nagyszerű íróinknak, költőinknek, rajzolóinknak, valamint a kortárs művészeknek is, akik irodalmi és művészeti rangot adnak a lapoknak” – fogalmazott a főszerkesztő.
Zsigmond Emese, a Napsugár Alapítvány elnöke, a gyermeklapok főszerkesztője
Fotó: Müller Kati
Hozzátette, az elismerés a tanítóknak és óvónőknek is szól, akik nélkül a gyermeklapok nem érhetnének el ilyen nagy példányszámot, nem juthatnának el a gyerekekhez, de persze a szülőknek és gyerekeknek is, akiknek köszönhetően a Napsugár és a Szivárvány a Kárpát-medence legnagyobb példányszámú folyóirata lehet. „Mindenkinek köszönjük a támogatást, szeretetet, barátságot. Meglepett a jelölés, és megvallom, nagyon jólesett.
– mondta Zsigmond Emese. Rámutatott, hisznek abban, a nyomtatott sajtó halálát jósoló riogatások ellenében egy minőségi folyóiratnak a jövőben is helye van a felnőtt- és a gyerektársadalom életében. „A legkisebbeknek, akik nemrég tanultak meg írni-olvasni, még nagy élmény az írott szó, ők még boldogan olvasnak, és a kézbe fogható színes, érdekes, visszalapozható, lassabban vagy gyorsabban olvasható folyóiratot semmiféle képernyő nem tudja pótolni” – fejtette ki Zsigmond Emese.
Kitért arra is, hogy mennyire fontos szerepet játszik tevékenységükben a kortárs irodalomra való nevelés, az olvasók, akik felfigyelnek a lapra, elsősorban az ismert alkotók nevének köszönhetően olvassák. „Nagy örömünkre a kortárs alkotók, ahogy 62 évvel ezelőtt, így ma is szívesen közölnek a Napsugárban.
Ezek olyanok, mint a ’48-as elvek, amikből nem engedünk. Mindig a legfrissebb erdélyi és magyarországi gyermekirodalmat és gyermekek számára készülő grafikát közöljük a lapban, ezáltal igyekszünk a művészet befogadóivá nevelni a gyermekeket” – mondta el Zsigmond Emese.
A 17 éves Prima Primissima elismerés jelöltjeinek listáján idén is a magyar tudomány, művészet, kultúra és sport példaértékű teljesítményt nyújtó képviselői szerepelnek. A közönség ismét lehetőséget kap a szavazásra, a Prima- és a Junior Prima-jelöltekre is lehet majd voksolni – közölte a díjat finanszírozó OTP Bank az MTI-vel. A díj struktúrája idén sem változott: továbbra is tíz kategóriában hirdetnek „kiválóságokat”.
Fotó: Primaprimissima.hu
Minden kategóriában három jelölt (Prima) közül kerül ki a Prima Primissima díj nyertese. A Primák 5 millió, a Primissimák 15 millió forintot vehetnek át a díj mellé, a Junior Prima díj 2 millió, a megyei Prima díj pedig 1 millió forint jutalommal jár.
A közönségdíjas személye idén is SMS-szavazással dől el. Szavazni november eleje és december eleje között lehet. A közönségdíjas 15 millió forinttal lesz gazdagabb. A szavazás részletei a www.primaprimissima.hu weboldalon lesznek elérhetők. Az idei díjazottakkal együtt 510-re fog nőni az elismerésben részesülő kiválóságok száma, akiknek alkotómunkáját, tehetségük fejlesztését eddig összesen 4,4 milliárd forinttal támogatta a Prima Primissima Alapítvány.
„A Prima Primissima díjazottjainak egyre bővülő névsora bizonyítja, hogy a magyar gondolkodók, alkotók, sportolók értékteremtése rendkívüli, hozzájárulnak a magyar és ennek révén az egyetemes kultúra építéséhez, hazánk hírnevének öregbítéséhez” – idézi a közlemény Csányi Sándort, az alapítvány kuratóriumának elnökét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!