Friedrich Merz együtt kíván működni európai partnereivel Ukrajna további támogatása érdekében
Fotó: Facebook/Friedrich Merz
Választ kell adni arra, hogy Európa miként fogja kezelni az Ukrajna elleni háborút, ugyanakkor világossá kell tenni, hogy hol áll Európa: mégpedig Ukrajna oldalán – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár Brüsszelben pénteken.
2025. május 09., 17:272025. május 09., 17:27
Friedrich Merz megválasztását követő első brüsszeli útjának délelőttjén Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, António Costával, az Európai Tanács elnökével, valamint Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével folytatott megbeszéléseket.
– fogalmazott az új német kancellár. Kijelentette: „határozottan kiállok Ukrajna és Ukrajna ügye mellett. Mindent megteszünk, hogy a lehető leggyorsabban véget vessünk a háborúnak, de ezt csak Ukrajnával együtt érhetjük el”.
Közölte, támogatja a 30 napos tűzszünetre vonatkozó terveket. A német kormány úgy véli, hogy a tűzszünet a helyes út. Oroszország kénytelen lesz beleegyezni egy hosszabb tűzszünetbe, mely megteremti a valódi béketervhez szükséges teret.
hogy az ország hatékonyan meg tudja védeni magát, valamint, hogy továbbra is nyomást gyakoroljanak Oroszországra. „Felszólítjuk Oroszországot, hogy induljon el a tartós béke felé vezető úton. Ha ez nem történik meg, nem fogunk habozni, hogy fokozzuk a szankciós nyomást” – fogalmazott.
Ukrajna külügyminisztere csütörtökön azt mondta, hogy Oroszország többször is megsértette saját háromnapos tűzszünetét órákkal annak kezdete után, és „bohózatnak” nevezte a kezdeményezést, míg Moszkva szerint Kijev folytatta a harcokat.
Az európaiaknak nemcsak többet kell tenniük Ukrajnáért, hanem fel kell töltenünk készleteiket és meg kell erősíteniük a védelmi kapacitásaikat – jelentette ki.
„A jelenlegi fejlemények ismeretében egyesítenünk kell erőinket az európai védelmi ipar kiépítése terén. Szükségünk van a védelmi rendszereink egyszerűsítésére, és többet kell tennünk a védelmi és biztonsági finanszírozás tekintetében” – fogalmazott.
majd közölte: a német kormány nem hirdetett nemzeti vészhelyzetet, de fokozni fogja a határellenőrzéseket az európai joggal összhangban.
Leszögezte ugyanakkor: Németország bevándorlóország. Németországnak szüksége van a bevándorlókra a munkaerőpiacára, ezért a bevándorlást erősíteni és támogatni kívánja. Nem akarja ugyanakkor, hogy a bevándorlás illegális formában történjen és azt, hogy megterhelje a szociális rendszereket.
Végezetül kijelentette: mindenkinek bíznia kell Németországban. Mindenkinek tudnia kell, hogy számíthat Németországra és az új német kormányra – tette hozzá az új német kancellár.
Oroszországnak minden szükséges ereje megvan ahhoz, hogy sikeresen befejezze az ukrajnai „különleges műveletet” nukleáris fegyverek bevetése nélkül, bárhogyan is provokálják erre – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Az uniónak jelenleg 76 kereskedelmi megállapodása van, „örömmel számolnánk közéjük az Egyesült Államokat is” – mondta. E tekintetben megjegyezte: az EU készen áll az ipari termékekre kivetett vámok eltörlésére.
Fontosnak nevezte továbbá, hogy orosz–ukrán fronton harcoló felek elfogadják és végrehajtsák a javasolt 30 napos tűzszünetet. Kijelentette: Ukrajnát erős pozícióba kell juttatni, ami magában foglalja a további gazdasági, katonai és politikai támogatást. „Hangsúlyozzuk, hogy igazságos és tartós békét akarunk elérni” – fogalmazott.
Végezetül közölte: a migráció közös európai kihívás, ami közös európai megoldást igényel. Fontosnak nevezte a menekültügyi és migrációs paktum megvalósítását, aminek végrehajtására – mint közölte – az uniós testület további 3 milliárd eurót biztosít.
Hangsúlyozta továbbá a szomszédos országokkal, valamint a migráció kiinduló országaival ápolt partnerségek megerősítését, a gyorsabb menedékjogi eljárások lefolytatásának, valamint az uniós maradásra jogosulatlanok visszaküldésének fontosságát.
Ezt továbbra is meg tudjuk tenni, ha kéz a kézben dolgozunk, teljes mértékben tiszteletben tartva a közösen elfogadott jogszabályokat” – tette hozzá az Európai Bizottság elnöke.
Fel kell gyorsítani Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz, mert a csatlakozás a legerősebb biztonsági garancia – jelentette ki Ursula von der Leyen szerdán Strasbourgban. Az Európai Bizottság elnöke Ukrajna további támogatását is hangsúlyozta.
Roberta Metsola a sajtóértekezletén leszögezte: Ukrajna uniós támogatásának folytatódnia kell, erősnek, kiszámíthatónak, fenntarthatónak kell lennie a hosszantartó béke elérése érdekében.
A migrációval kapcsolatban azt mondta: a kihívással egyetlen ország sem képes és nem szabad egyedül megküzdenie. A megoldásnak európainak kell lennie, ami hordozza a közös értékeket, ugyanakkor határozottnak azokkal szemben, akiknek nincs joguk belépni, illetve az unió területén maradni – húzta alá.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap.
A magyar kormány nem foglal állást egyik jelölt mellett sem, a jövőbeni megválasztott elnökkel viszont – az RMDSZ-szel egyeztetve – jó kapcsolatot kívánnak kialakítani a jövőben jelentette ki a Híradó.hu kérdésére Nacsa Lőrinc.
Rómában folytatta külföldi turnéját szerdán George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje.
szóljon hozzá!