Papp Attila Zsolt, Visky András és Mărcuțiu-Rácz Dóra beszélget a kerekasztal körül
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Bár a Magyar Széppróza Napja február 18-ára, Jókai Mór születésnapjára esik, az Erdélyi Magyar Írók Ligája (EMIL) már pénteken megünnepelte azt egy izgalmas kerekasztal-beszélgetéssel. A kolozsvári Bulgakov Kávézó kerekasztala körül félkörben Visky András író, költő, Mărcuțiu-Rácz Dóra író, költő és Papp Attila Zsolt költő, szerkesztő foglaltak helyet.
2023. február 18., 13:412023. február 18., 13:41
Szántai János, az EMIL elnöke vezette fel azt a közel másfél órás eseményt, melyre – elmondása szerint – maga Jókai Mór is majdnem ellátogatott – ám a magyar irodalom egyik legnagyobbja végül nem ért fel a kolozsvári kultúrkocsma emeletére, mivel az udvarban zajló szalonnafesztiválon megállt egy abrudbányai bálmos kapcsán üzletelni.
A beszélgetés kezdetén Mărcuțiu-Rácz Dóra kiemelte, hogy a meghívott Visky András Kitelepítés című regénye kevesebb mint fél év alatt a negyedik kiadásnál tart, ami nem csak az erdélyi magyar irodalom színterén kiemelkedő teljesítmény, hanem magyarországi viszonylatban is. Hozzátette, hogy az olvasatok és a könyvbemutatók száma is folyamatosan növekszik, csak Kolozsváron a negyedik ilyen esemény zajlott le.
Visky András hosszasan beszélt arról, hogy már nem is annyira szerzőként, hanem valamiféle „megajándékozottként” viszonyul a könyvhöz: figyeli, miként olvassák azt, hiszen a szöveg mindig többet tud, mint az írója. Ennek kapcsán a kolozsvári író, drámaíró, dramaturg, egyetemi oktató elmondta, nagyon sok levelet, üzenetet kap a könyv kapcsán, melyeket mind igyekszik megválaszolni, hiszen az olvasók sokszor a legszemélyesebb gondolataikat, élményeiket osztják meg, arról beszélnek, hogy olyan, mintha a saját családjuk történetét olvasták volna.
A lágerregénynek is nevezhető mű kapcsán elmondta, szerette volna, ha az aluljáróirodalom része lesz, azaz a metróban olvassák. Ez teljesült, hiszen gyakran kap olyan fotókat, melyeket lesve, titokban készített valaki (egy számára ismeretlen személy) a könyvet a metrón olvasó utasról (egy számára szintén ismeretlen személyről). Azt is elmondta, különös, hogy bár eddig is írt – verseket, színházelmélettel kapcsolatos munkákat, drámákat –, valahogy mindig a szakmai körökön belül maradt. De ez most megváltozott, és izgalmas számára követni egy könyv útját, tulajdonképpen azt, hogy milyen utat bír bejárni.
– fogalmazta meg képletesen a szerző.
Azt is hangsúlyozta, hogy a könyv sikerétől függetlenül már annak megírása közben, amikor még nem is tudta, valaha a végére fog-e érni, be fogja-e fejezni, úgy érezte, ő a regényírás folyamata által mindenképpen jól járt, mert érezte, hogy megy „maga felé”, arra, amerre mennie kell.
„Egy erős forma (a regényforma – szerk.) olyan, mint amikor a követ odagörgetik Krisztus sírjának a szája elé” – vélekedett, viccelődve hozzátéve, titok, de aznap sikerült két oldalt írnia, tehát mintegy továbblépett.
A Kitelepítés egyébként családregénynek is tekinthető, hiszen azt meséli el, hogy édesanyja és hét gyermeke miként vészeli át, éli meg a mindennapokat a Bărăgan egyik lágerében, miután a lelkész édesapát huszonkét év börtönre ítélték. A könyv egyik különlegessége az, ahogyan a családi Bibliából felolvasott történetek egyfajta keretet adnak a történéseknek. Visky elmondta, hogy megírása során édesanyja szekusdossziéját is kikérte, anyagát felhasználta.
Szó esett a könyvben található Biblia-részletekről, s ezek kapcsán a „beszédhibás” Istenről is, akinek szavai nehezen érthetőek, hiszen a régi bibliafordításokban használt nyelvezet a múlt homályába vész. A beszélgetést felolvasás követte, a szerző a közönség által bemondott oldalszámok alapján olvasott fel részleteket a könyvéből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hídszerepet töltene be a különböző művészeti ágak között, népszerűsítené az erdélyi alkotók munkásságát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Erdélyi Bizottsága. A testület és munkacsoport céljairól, programjairól Balázs-Bécsi Gyöngyi társelnök beszélt.
Kölcsönös vendégszereplésen fogadja egymást a közeljövőben a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház.
Pignitzky Gellért, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze újabb egyéni előadást mutat be, amely József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című pszichoanalitikus naplója, versei és tanulmányai alapján készült.
László Noémi és Fekete Vince József Attila-díjas költők a meghívottjai a költészet napja alkalmából szervezett irodalmi rendezvényeknek április 11-én Kolozsváron.
Farkas Árpád költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson szombaton – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.
„Kovács András Ferenc írásművészete sokunk számára minta és mérce. Ma is közöttünk jár-kel. Nógat, hogy dolgozni kell. Gyöngybetűivel listákat ír, védi a jambust és a hexametert” – fogalmazott megkeresésünkre László Noémi kolozsvári költő.
Elhunyt Richard Chamberlain Golden Globe-díjas amerikai színész, a Tövismadarak és A sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője – jelentették amerikai hírportálok.
Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.
Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás