Változások a romániai bútorpiacon

Gombamód szaporodnak az erdélyi és a partiumi városokban a külföldi használt bútorokat kínáló boltok. Ennek apropóján a Krónika arra volt kíváncsi, hogy ezek a kereskedések mennyire hatnak ki a hazai bútorkészítők, -forgalmazók tevékenységére.

Bíró Blanka

Babos Krisztina

Vásárhelyi-Nyemec Réka

2015. június 08., 19:242015. június 08., 19:24

Mint kiderült, egyértelműen változtak az elmúlt időszakban a piaci viszonyok, az új kihívással pedig a termelőknek szembe kell nézniük. Van, aki szerint a faanyag exportjának tiltása is megoldást jelenthetne.

„Nem csak minket érint hátrányosan az úgynevezett second hand üzletek elszaporodása. Ez egy általános jelenség” – állapította meg a Krónika megkeresésére Elena Zârbu, a nagyváradi Romeur igazgatója. Szerinte azonban ez ellen a nagyobb bútorgyártóknak nincs ellenszerük, a vásárlókra pedig nem haragudhatnak azért, mert inkább külföldről importált használt terméket választanak az általuk gyártott új helyett.

„Úgy gondolom, hogy nem is az ár a döntő tényező, mert voltaképp csak 20-30 százalékkal kínálják olcsóbban. A fabútor nagyon drága, az új, modern dizájn viszont sokak lakásába nem illeszkedik” – ecsetelte. Tapasztalata szerint az „új házakba” ritkán vásárolnak használt bútort, viszont amikor egy régebbi bútorzat egyik-másik darabját akarja valaki kicserélni, akkor a gyártók által kínált modern vonalvezetés már „nem passzol”.

„Nem igazán van, mit csináljunk. A vásárló dönti el, hogy mit akar. Lehet, épp olyan termékre vágyik, amiről mi azt gondoljuk, hogy elévült, csúnya, és ezért nem is állítjuk már ki a bemutatótermünkben. Talán mi is megfeledkeztünk arról, hogy nemcsak negyven év alatti vásárlók vannak” – magyarázta Zârbu.

Meglátása szerint a nagy bevásárlóközpontokkal sincs, ahogyan versenyre keljenek, mert azok nemcsak romániai üzleteik számára rendelnek terméket, hanem az egész európai hálózatuk számára, ezért lehetőségük van alacsonyabb árat kialkudniuk. Ezek viszont „low costos termékek”, a vásárló tisztában van azzal, hogy sem összeszerelést, sem garanciát, sem pedig szállítást nem vállal az eladó. „Ezeket inkább albérletnek szánt lakásokba vagy cégek berendezéséhez választják” – magyarázta, hozzátéve, hogy apránként ugyan, de emiatt is veszítenek vásárlókörükből.

Meg kell tanulni élni ezzel

Hasonlóképpen vélekedett megkeresésünkre Kelemen Dénes, az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetségének (UKKSZ) elnöke. Mint kifejtette, piacukat valamelyest leszűkítik a használtbútor-kereskedések, de meg kell tanulniuk ezzel a kihívással is felvenni a versenyt, hiszen a szabadpiacon mindenkinek helye van, a használt bútorokat értékesítők is munkahelyeket teremtenek, és megtalálják a saját vásárlórétegüket.

„Mint ahogy van, aki ugyanazért a pénzért inkább egy használt Mercedest vesz, és nem egy új Daciát, a használt bútorra is megvan a kereslet, annak is megvan a patinája” – magyarázta a szakember. Kelemen Dénes szerint éppen ezért a hazai gyártóknak is meg kell találniuk a hozzáadott értéket, amivel a termékeik versenyképesek tudnak maradni a piacon. „Nem elég csak előállítani a terméket, meg kell találni a pluszt, amitől vonzó a vásárlók számára” – szögezte le.

Nem látja másként a helyzetet Bagoly Miklós, a Kovászna megyei ProWood faipari klaszter elnöke sem. Ő maga is bútorgyártó, s mint hangsúlyozta, mindig vannak olyan megrendelők, akik egy adott térbe szeretnének berendezést, bútort, azt helyben kell lemérni, elkészíteni, oda nem talál a használt bútor.

Bagoly Miklós ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a használt bútor a faiparban vállalkozók számára is lehetőséget jelenthet. Szerinte a lineáris gazdaság – vagyis hogy termelünk, fogyasztunk, majd eldobunk – helyett a körkörös gazdasági modellre való áttérés jelentheti a fenntarthatóságot, elsősorban környezetvédelmi szempontból, tehát az, ha termelünk, fogyasztunk, majd újrahasznosítunk. Bagoly Miklós szerint mindez inkább a nyugati, fogyasztói társadalmakban ültethető gyakorlatba, de a székelyföldi feldolgozók is nyertesei lehetnek.

A ProWood faipari klaszter elnöke egyúttal arról is beszámolt, hogy több partnerklaszterrel együtt finanszírozást nyertek egy Start program projektre, amelynek keretében 40 ezer euróból felmérik, hogy milyen lehetőségek vannak azokra az esetekre, amikor Nyugat-Európában nagy szállodaláncok bútorzatot cserélnek, és a régi berendezés tulajdonképpen hulladékot, problémát jelent számukra. Ez egy nagyobb, millió eurós nagyságrendű projekt előkészítője lehet – vallja Bagoly Miklós.

Betiltanák a feldolgozatlan fa exportját

Egy, a neve elhallgatását kérő bútoripari vállalkozó eközben kérdésünkre arról beszélt, hogy értékesítési problémáik megoldását elsősorban az államtól várnák, azt szeretnék, ha a kormány jelentősen korlátozná vagy akár be is tiltaná a feldolgozatlan fűrészáru exportját, mivel ily módon ők olcsóbban – de külföldi versenytársaikhoz képest mindenképp jobb áron – juthatnának nyersanyaghoz.

Úgy vélte, egy jól kidolgozott jogszabály ezen a területen nem csak a termelőket hozná előnyösebb helyzetbe, de az erdőirtások körüli problémákon is enyhítene, továbbá a gazdaság fehérítése elképzelhető, hogy a hazai vásárlóerőre is pozitívan hatna, hisz a faanyaggal kapcsolatos nem hivatalos bizniszben nagyon sok pénz van. Leszögezte ugyanakkor, hogy ez nem jelenti azt, hogy örülnek a second hand bútorüzleteknek, mert úgy érzik, elvonzzák a klientúrájuk egy részét. Hogy ez arányaiban mennyit tesz ki, az ágazati munkáltatók nem tudják pontosan felmérni.

Nem mindig olcsóbb a használt

A külföldről behozott használt bútorok jelentős hányadát olyanok vásárolják meg, akik számára nem elérhetőek az új készítésű, jelenleg meglehetősen drága bútorok, vélekedett lapunk érdeklődésére az egyik szatmárnémeti second hand üzlet eladója, aki szerint emiatt a turkálók nem kellene, hogy komoly konkurenciát jelentsenek a hazai gyáraknak.

Mint elmondta, tudomása szerint az ő árujuk olyan darabokból áll, amit külföldön, elsősorban Németországban eleve kidobnának. Hozzátette: ennek ellenére kerülnek hozzájuk időnként jobb darabok, sőt egész szekrénysorok vagy vendéglői berendezés is, melyekre – mint elmondta – előszeretettel vadásznak az itteni vendéglátósok is, és azonnal le is csapnak az ilyesmire.

„Az általunk forgalmazott bútordarabok túlnyomó többsége hibás vagy erősen használt, ezért többnyire a kispénzűek számára jelenthet olcsó lehetőséget a nálunk való vásárlás. Ezek az emberek biztos nem vásárolnának üzletből, több ezer vagy több tízezer lej értékben ilyesmit” – magyarázta beszélgetőtársunk, aki nem értette, miért kifogásolják a tevékenységüket a gyártók.

Egy sepsiszentgyörgyi használtbútor-kereskedésben eközben azt tapasztaltuk, hogy az árak nem alacsonyabbak, mint a raktáráruházakban, viszont a Svájcból behozott használt bútor sokkal jobb minőségű anyagból készül, nem préselt lemez, hanem valódi tölgyfa asztalokat kínálnak 500–
600 lejért, egy szék 90–135 lej között van, ám ráférne egy újrakárpitozás, de szép komódok, stelázsik is előkerülnek a kupacból.

A lapunk által megkeresett egyik nagyváradi second hand üzlet ügyintézője megkeresésünkre azt emelte ki, hogy egyáltalán nem tartja könnyű beruházásnak. „Sokan belevágnak, de nem épp olyan egyszerű” – állapította meg. Ők kizárólag Németországból hoznak bútorokat, viszont azok közül sem mindegyik jó minőségű, alaposan utána kell járniuk. Tapasztalata szerint a fabútorokra és az Ikea-termékekre van igény, de hozzátette azt is, hogy ez esetenként változik.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 14., szerda

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben

Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben
2025. május 14., szerda

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt
2025. május 14., szerda

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint

Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint
2025. május 14., szerda

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)

Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)
2025. május 13., kedd

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint

Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint
2025. május 13., kedd

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is

Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is
2025. május 13., kedd

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból

Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból
2025. május 13., kedd

Adóemeléshez vezethet a költségvetési válság Ilie Bolojan szerint

Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.

Adóemeléshez vezethet a költségvetési válság Ilie Bolojan szerint
2025. május 13., kedd

Munkaerőhiányra panaszkodnak a fuvarozók

Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.

Munkaerőhiányra panaszkodnak a fuvarozók
2025. május 13., kedd

Borús kilátások: rontotta Románia gazdasági növekedési kilátásait az EBRD

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.

Borús kilátások: rontotta Románia gazdasági növekedési kilátásait az EBRD