A fogyasztás lassulása alakíthatta a román GDP-t az Erste elemzői szerint
Fotó: Rostás Szabolcs
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
2025. május 15., 18:002025. május 15., 18:00
A szezonálisan kiigazított adatok szerint az idei első három hónapban stagnált a GDP a múlt év utolsó negyedévéhez mérten, a múlt első három hónapjához képest azonban 0,5 százalékkal javult a gazdaság teljesítménye.
Románia gazdasága stagnál, és gyors intézkedésekre van szüksége a recesszió elkerülése érdekében – mondta Ilie Bolojan ideiglenes elnök az Antena 3 CNN-nek adott interjújában. A Ziarul Financiar cikke az elnöki interjú alapján összegzi Románia főbb pri
Az Erste elemzői a számok ismeretében kiadott gyorselemzésükben úgy vélekedtek, hogy a fogyasztás vártnál nagyobb lassulása okozhatta a negyedéves szintű stagnálást, de nem érzik ezt olyan kaliberűnek, hogy most rontanának az év végére várt 1,8 százalékos növekedési prognózisukon.
„Az adatok június 6-ai részletes lebontásáig nehéz pontosan meghatározni a vártnál alacsonyabb adat pontos okait.
A visszaesés ellenére fenntartjuk a 2025-re vonatkozó jelenlegi +1,8%-os GDP-növekedési előrejelzésünket, bár elismerjük, hogy nőnek a kockázatok. Előfordulhat, hogy a jövőben módosulhatnak az adatok” – áll az Erste elemzésében, amelyet az Economedia.ro gazdasági portál ismertetett.
„A jelenlegi költségvetés az uniós forrásokra támaszkodik a jelentős állami beruházások finanszírozásában, ami nagyon fontos a GDP növekedése szempontjából, tekintettel a fogyasztói kiadások várható idei lassulására. A nagyfrekvenciás mutatók arra utalnak, hogy az első negyedévben lassult a fogyasztás, amit a fogyasztói bizalom csökkenése és a kiskereskedelmi forgalom lassulása jelez. Az év első két hónapjának építőipari tevékenységére vonatkozó adatok vegyes képet mutatnak, de összességében úgy tűnik, hogy az ágazat jobban teljesít, mint egy évvel korábban” – húzza alá egyúttal az elemzés.
De a hét elején az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését: úgy számolnak, hogy a bruttó hazai termék 2025-ben várhatóan 1,6 százalékkal nő, szemben az előző, februári becsléssel, amely még 1,8 százalékos gyarapodást vetített előre. A 2026-os évre a gazdasági növekedés várhatóan 2,4 százalékra gyorsul, ám csak akkor, ha az uniós forrásokat sikerül jobb ütemben lehívni – figyelmeztetnek a nemzetközi pénzintézet elemzői.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
de elemzői egyelőre úgy látják, ha lassabban is, de a fogyasztás továbbra is pörgetni fogja a gazdaságot, és Románia elkerüli idén mind a stagnálást, mind pedig a recessziót.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
A múlt héten Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense is arról beszélt a Krónikának, hogy
amelyben tartósan 5 lej felett marad az euró árfolyama, európai uniós pénzek úszhatnak el, a gazdasági mutatók pedig nemhogy nem javulnak, még a tavalyinál is rosszabbak lehetnek. A kolozsvári elemző érvelése szerint ugyanis, ha az elnökválasztáson versenyben maradt jelöltek közül az Európa-párti győz, akkor is a minimum az, hogy megkésnek a reformok, ami mindenképp fékezi a gazdaságot.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Egyértelmű fölényben volt a közalkalmazotti átlagfizetés az országos átlagkeresethez képest az elmúlt tíz évben, ráadásul a bérkülönbség a 2015-ben jegyzett 600 lejről mára 1500 lejre nőtt az állami szektorban dolgozók javára.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az előző három hónaphoz viszonyítva Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) 2025 második negyedévében az Európai Unióban – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
Korlátozza a kormány az Anghel Saligny országos beruházási program, az országos helyi fejlesztési program és az országos építési program beruházásait egy, a kabinet csütörtöki ülésén tárgyalt törvénytervezet szerint.
Az idei második negyedévben a nyers adatok szerint 0,3 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2,1 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mintegy 300 millió euróval tartoznak a napelemes áramtermelő-fogyasztóknak az energiaszolgáltatók a 2023 óta az országos hálózatba betáplált villamos energiáért, ugyanis a törvény szerint a szolgáltatók a számlázás után 2 évvel fizethetnek.
A Pro Infrastruktúra Egyesület arra figyelmeztet, hogy a költségvetési megszorítások miatt a jövő hónapban leállhat az autópálya-építések finanszírozása, ha a közlekedési minisztérium nem kap további 4–5 milliárd lejt a költségvetés-kiigazítás során.
Az óriásira dagadt költségvetési hiány visszafaragását célzó, újabb intézkedéseket jelentett be szerdán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!