Nincsenek jó híreik. A korábban becsült 1,8 százalék helyett már csak 1,6 százalékos gazdasági növekedést vár Romániában az EBRD
Fotó: Orbán Orsolya
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését. Az EBRD ugyanakkor változatlanul tartja 2026-ra vonatkozó előrejelzését, amely azonban csak akkor érhető el, ha javul az európai uniós források lehívásának hatékonysága.
2025. május 13., 13:002025. május 13., 13:00
Az EBRD kedden tette közzé a Regionális gazdasági kilátások című jelentését, amely szerint Románia bruttó hazai terméke (GDP) 2025-ben várhatóan 1,6 százalékkal nő, szemben az előző, februári becsléssel, amely még 1,8 százalékos gyarapodást vetített előre.
A 2026-os évre a gazdasági növekedés várhatóan 2,4 százalékra gyorsul, ám csak akkor, ha az uniós forrásokat sikerül jobb ütemben lehívni – figyelmeztetnek a nemzetközi pénzintézet elemzői.
A fogyasztás 2025 elején a mérséklődés jeleit mutatja. A beruházások jelentősen lelassultak, különösen az utolsó negyedévben, miután lelassult az uniós források lehívása. A kínálati oldalon a lassulás széles körű volt, az ipar, a szolgáltatások és az építőipar jelentős visszaesést regisztrált, míg a mezőgazdaságot súlyosan érintette az aszály” – vázolja az egyáltalán nem túl fényes képet az EBRD friss prognózisa.
Emellett az infláció, bár kissé mérséklődött, továbbra is magas – közel 5 százalékos –, ami az elemzők szerint szigorúbb monetáris politikai irányvonalat követel a Román Nemzeti Banktól (BNR).
A külső kockázatokkal kapcsolatban az EBRD megjegyzi, hogy Románia alacsony kitettséggel rendelkezik az amerikai gazdasággal szemben, de nagymértékben integrálódott a globális autóipari ellátási láncokba, ami külső zavarok esetén sebezhetőséget jelent.
„A fogyasztás csökkenése és a nehéz költségvetési helyzet miatt a román gazdaság 2025-ös alakulására vonatkozó előrejelzést lefelé, 1,6 százalékra módosítottuk. A növekedés üteme 2026-ban visszatér a várt szint közelébe, 2,4 százalékra, feltételezve az európai források felhasználásának felgyorsulását” – fogalmaz a jelentés.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Amint arról korábban írtunk, Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense is arról beszélt a múlt héten a Krónika megkeresésére, hogy nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz, amelyben tartósan 5 lej felett marad az euró árfolyama, európai uniós pénzek úszhatnak el, a gazdasági mutatók pedig nemhogy nem javulnak, még a tavalyinál is rosszabbak lehetnek. A kolozsvári elemző érvelése szerint ugyanis, ha az elnökválasztáson versenyben maradt jelöltek közül az Európa-párti győz, akkor is a minimum az, hogy megkésnek a reformok, ami mindenképp fékezi a gazdaságot.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Az idei első negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 62,7 százalékos volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A magánszemélyek június 19-étől igényelhetnek állami támogatást a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján új gépkocsi vásárlására a 2025-ös roncsautóprogram keretében. Az AFM közzétett egy magyarázó videót az eljárásról.
Az idei első negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,9 millióra csökkent – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz 0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhágazat, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
szóljon hozzá!