Nincsenek jó híreik. A korábban becsült 1,8 százalék helyett már csak 1,6 százalékos gazdasági növekedést vár Romániában az EBRD
Fotó: Orbán Orsolya
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését. Az EBRD ugyanakkor változatlanul tartja 2026-ra vonatkozó előrejelzését, amely azonban csak akkor érhető el, ha javul az európai uniós források lehívásának hatékonysága.
2025. május 13., 13:002025. május 13., 13:00
Az EBRD kedden tette közzé a Regionális gazdasági kilátások című jelentését, amely szerint Románia bruttó hazai terméke (GDP) 2025-ben várhatóan 1,6 százalékkal nő, szemben az előző, februári becsléssel, amely még 1,8 százalékos gyarapodást vetített előre.
A 2026-os évre a gazdasági növekedés várhatóan 2,4 százalékra gyorsul, ám csak akkor, ha az uniós forrásokat sikerül jobb ütemben lehívni – figyelmeztetnek a nemzetközi pénzintézet elemzői.
A fogyasztás 2025 elején a mérséklődés jeleit mutatja. A beruházások jelentősen lelassultak, különösen az utolsó negyedévben, miután lelassult az uniós források lehívása. A kínálati oldalon a lassulás széles körű volt, az ipar, a szolgáltatások és az építőipar jelentős visszaesést regisztrált, míg a mezőgazdaságot súlyosan érintette az aszály” – vázolja az egyáltalán nem túl fényes képet az EBRD friss prognózisa.
Emellett az infláció, bár kissé mérséklődött, továbbra is magas – közel 5 százalékos –, ami az elemzők szerint szigorúbb monetáris politikai irányvonalat követel a Román Nemzeti Banktól (BNR).
A külső kockázatokkal kapcsolatban az EBRD megjegyzi, hogy Románia alacsony kitettséggel rendelkezik az amerikai gazdasággal szemben, de nagymértékben integrálódott a globális autóipari ellátási láncokba, ami külső zavarok esetén sebezhetőséget jelent.
„A fogyasztás csökkenése és a nehéz költségvetési helyzet miatt a román gazdaság 2025-ös alakulására vonatkozó előrejelzést lefelé, 1,6 százalékra módosítottuk. A növekedés üteme 2026-ban visszatér a várt szint közelébe, 2,4 százalékra, feltételezve az európai források felhasználásának felgyorsulását” – fogalmaz a jelentés.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Amint arról korábban írtunk, Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense is arról beszélt a múlt héten a Krónika megkeresésére, hogy nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz, amelyben tartósan 5 lej felett marad az euró árfolyama, európai uniós pénzek úszhatnak el, a gazdasági mutatók pedig nemhogy nem javulnak, még a tavalyinál is rosszabbak lehetnek. A kolozsvári elemző érvelése szerint ugyanis, ha az elnökválasztáson versenyben maradt jelöltek közül az Európa-párti győz, akkor is a minimum az, hogy megkésnek a reformok, ami mindenképp fékezi a gazdaságot.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia fizetésképtelenné válhat, ha a kormány nem csökkenti gyorsan az elmúlt évek túlzott kiadásait – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy, a Bloombergnek adott interjúban.
A Fitch nemzetközi hitelminősítő pénteken megerősítette Románia szuverén minősítését BBB-/ F3 szinten a hosszú és rövid lejáratú devizahitelek tekintetében, de negatív kilátásokat jelez, közölte a pénzügyminisztérium.
Egyértelmű fölényben volt a közalkalmazotti átlagfizetés az országos átlagkeresethez képest az elmúlt tíz évben, ráadásul a bérkülönbség a 2015-ben jegyzett 600 lejről mára 1500 lejre nőtt az állami szektorban dolgozók javára.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az előző három hónaphoz viszonyítva Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) 2025 második negyedévében az Európai Unióban – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
Korlátozza a kormány az Anghel Saligny országos beruházási program, az országos helyi fejlesztési program és az országos építési program beruházásait egy, a kabinet csütörtöki ülésén tárgyalt törvénytervezet szerint.
Az idei második negyedévben a nyers adatok szerint 0,3 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2,1 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mintegy 300 millió euróval tartoznak a napelemes áramtermelő-fogyasztóknak az energiaszolgáltatók a 2023 óta az országos hálózatba betáplált villamos energiáért, ugyanis a törvény szerint a szolgáltatók a számlázás után 2 évvel fizethetnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!