Elkerülhetetlen az adóemelés? Ha az új kormány nem lép gyorsan, a tavalyhoz hasonlóan 9 százalék körül alakulhat a költségvetés hiánya
Fotó: Borbély Fanni
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott – irányította rá a figyelmet szerdán – saját értesüléseire hivatkozva – a Profit.ro gazdasági és pénzügyi portál. Mindez gyors cselekvésre kell hogy kényszerítse az elnökválasztás után megalakuló új kormányt. Nem lesz könnyű dolguk, az elemzők is egyre többször emlegetnek adóemelést, amit amúgy kedden Ilie Bolojan ügyvivő államfő sem zárt ki.
2025. május 14., 17:522025. május 14., 17:52
2025. május 14., 17:542025. május 14., 17:54
A Profit.ro birtokába jutott friss számsorok ugyanakkor azt mutatják, hogy a pénzügyminisztérium 2025 első négy hónapjára vonatkozó eredménye lényegesen gyengébb, mint a 2024. január–április periódusra vonatkozók, mivel 2024 áprilisában a kormány a májusi nyugdíjakat is előre kifizette az ortodox húsvét előtt.
A tavalyi év első négy hónapjának tényleges hiánya 2,7 százalék volt, ha eltekintünk a májusi nyugdíjak idő előtti kifizetésének 0,53 százalékos hatásától – húzza alá az elemzés.
miután tavaly a deficit elérte a GDP 9,3 százalékát, ami a legmagasabb szint az EU-ban, és egyben a legmagasabb arány a 2009-es 9,4 százalékos rekord óta, beleértve a 9,2 százalékos szintet is, ami a pandémia miatt alakult így.
A nehéz költségvetési helyzet pedig azt jelenti, hogy a leendő kormánynak gyorsan kell cselekednie az államháztartás stabilizálása érdekében, és számos elemző szerint a legvalószínűbb, hogy egy esetleges adóemelés már a döntést követő hónaptól életbe lép.
Az Profit.ro újságírója szerint az egyik hónapról a másikra könnyen emelhető adónem az áfa és a jövedéki adók.
Az áfa egy százalékpontos emelése egy év alatt mintegy 6 milliárd lej bevételt hoz. Mivel fél évre vonatkozna, a két százalékpontos emelés a számítások szerint szintén 6 milliárd lejes bevételt jelent.
A többi adónemet 2026. január 1-jétől emelhetné a következő kormány elemzők szerint.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
„A választások eredményétől függetlenül a hiányt csökkenteni kell – és valószínűleg csökkenteni is fogják –, mert ellenkező esetben a finanszírozási költségek jelentősen emelkedhetnek. Meggyőző költségvetési csomag nélkül véleményünk szerint jelentős az ország leminősítésének valószínűsége” – értékelt a Profit.ro megkeresésére Ștefan Posea, az ING Bank Románia közgazdásza, aki szerint
„A hiány csökkentése feltétlenül szükséges. Ha a GDP 9 százaléka felett maradunk, akkor veszélyzónába kerülünk, és reális a kockázata annak, hogy a hitelminősítést bóvlira (angolul junk, ami a befektetésre nem ajánlott kategória – szerk. megj.) rontják. Egy koherens és jól kalibrált költségvetési csomag, amelyet a lehető leghamarabb elfogadnánk, valószínűleg megnyugtatná a piaci feszültségeket” – fogalmazta meg az elemző.
Aki választ próbált adni arra a mindenkiben felmerülő kérdésre is: hogyan képzelne el ő egy ilyen költségvetési csomagot.
Nem mindegy, hogyan hajtják végre ezeket, de Románia esetében a végrehajtás gyorsasága is számít. A legfontosabb intézkedések célja a hatékonyabb adóbehajtás és a szürkegazdaság elleni küzdelem, amelyet az ANAF digitalizációs reformjai, valamint az állami kiadások átcsoportosítása segít. A rövid határidő, amelyen belül az intézkedéseknek eredményt kell hozniuk, az egyik fő adó emelését is eredményezheti” – részletezte Posea azt követően, hogy minap a Költségvetési Tanács elnöke is „elkerülhetetlen” adóemelésről beszélt, és Ilie Bolojan ügyvivő államfő sem zárta ki annak a lehetőségét, hogy ezt valamilyen formában meg kell lépni a deficit visszaszorítása érdekében.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
A közgazdász beszélt ugyanakkor a lej gyengüléséről is.
A pártok közötti tárgyalások egy új, teljes jogkörrel rendelkező kormány megalakításáról elhúzódhatnak, és ez újabb bizonytalanságot hozott a pénzügyi piacokra. Ez újabb kérdéseket vetett fel az ország besorolásának esetleges leminősítésével kapcsolatban, és a piaci szereplők most már egyre inkább számolnak ezzel a valószínűséggel” – vélekedett Ștefan Posea.
„Fontos azonban a tágabb képet is nézni: a pénzügyi piacokon gyakran előfordulhatnak ilyen volatilitási epizódok, amelyek akkor enyhülnek, amikor újra összhangba kerülnek a gazdasági alapelvekkel. Jelen pillanatban nem tartjuk szükségesnek, hogy megváltoztassuk az ING Bank év végi, 5,05 lej/euró árfolyam-előrejelzését. Ez nem zárja ki, hogy a közeljövőben az árfolyam 5,10 közelében marad” – véli Posea.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Gyengült szerdán a lej az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,45 banival (0,09 százalékkal) 5,1036 lejre nőtt a keddi 5,0991 lejről. Ezzel szemben az amerikai dollárhoz képest erősödött a lej, a dollár árfolyama 5,59 banival (1,22 százalékkal) 4,5335 lejre csökkent a keddi 4,5894 lejről. A svájci frank árfolyama 1,56 banival (0,28 százalékkal) 5,4412 lejre csökkent az előző árfolyam szerinti 5,4568 lejről. Az arany grammonkénti ára a keddi 480,3618 lejről 471,3738 lejre esett vissza szerdán.
Az állampapírok után fizetett és a bankközi kamatok kapcsán pedig úgy vélekedett: „ez egy természetes piaci reakció a költségvetési és politikai bizonytalanságra. Egyértelmű hiánycsökkentési terv hiányában a befektetők magasabb kockázati felárat követelnek a kormány finanszírozásáért. Románia pedig – a jelentős hiány és hosszan tartó bizonytalanság miatt – korábban és intenzívebben érzi ezeket a feszültségeket, mint más gazdaságok”.
Ugyanakkor banki elemzők korábban arra számítottak, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) – amelynek amúgy június 16-án, pénteken lesz a soron következő kamatdöntő ülése – idén csökkenteni fogja a kamatlábakat, az elmúlt valamivel több mint egy történései viszont már megvilágításba helyezik a korábbi előrejelzéseket.
Ha gyorsan megjelenik egy világos deficitcsökkentési terv, akkor újra megnyílik a tér a monetáris lazítás előtt. Ennek hiányában azonban a román jegybanknak óvatosnak kell maradnia. Az árfolyam leértékelődéséből eredő inflációs nyomás is alakítja a mutatót” – mondta a közgazdász.
Mint ismeretes, az Országos Statisztikai Intézet (INS) által kedden bejelentette adatsorok szerint áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában. A Román Nemzeti Bank legutóbbi előrejelzésében a korábbi 3,5 százalékról 3,8 százalékra módosította a 2025 végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2026 végére pedig 3,1 százalékos inflációra számít.
Az idei év első három hónapjában 7,656 milliárd euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya, ami 80 százalékos növekedést jelent a 2024 január-márciusában jegyzett 4,201 milliárd euróhoz képest – tájékoztatott szerdán a Román Nemzeti Bank. A közlemény szerint az áruforgalmi egyenleg 1,997 milliárd euróval magasabb deficitet, a szolgáltatási egyenleg 503 millió euróval alacsonyabb többletet, az elsődleges jövedelmek egyenlege 140 millió euróval alacsonyabb deficitet, a másodlagos jövedelmek egyenlege pedig 1,095 milliárd euróval alacsonyabb többletet mutatott. A jegybank adatai szerint 2025 januárjában, februárjában és márciusában a teljes külső adósság 514 millió euróval 205,407 milliárd euróra nőtt. A hosszú lejáratú külső adósság 2025. március 31-én 156,881 milliárd eurót, a teljes külső adósság 76,4 százalékát tette ki, és 1,2 százalékkal volt nagyobb, mint 2024. december 31-én. A rövid lejáratú külső adósság 48,526 milliárd eurót, a teljes külső adósság 23,6 százalékát tette ki, ami 2,7 százalékkal volt kevesebb, mint 2024 végén. A hosszú távú adósságszolgálati ráta 2025 első három hónapjában 11,5 százalék volt, szemben a 2024-es 19,6 százalékkal. Az áruk és szolgáltatások importfedezettsége 2025. március 31-én 5,7 hónap volt, akárcsak 2024. december 31-én.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei első negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 62,7 százalékos volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A magánszemélyek június 19-étől igényelhetnek állami támogatást a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján új gépkocsi vásárlására a 2025-ös roncsautóprogram keretében. Az AFM közzétett egy magyarázó videót az eljárásról.
Az idei első negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,9 millióra csökkent – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz 0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhágazat, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!