Tapsvihar tört ki szerdán a parlament alsóházában, amikor a képviselők elfogadták a közalkalmazottak 10 százalékos fizetésemelését célzó módosító javaslatot – 319 honatya támogatta a kezdeményezést, egyetlen nem szavazatot és hét tartózkodást regisztráltak. A munkaügyi bizottság által egy nappal korábban elfogadott tervezet tulajdonképpen az egészségügyben dolgozók fizetésemelését előíró, 2015/35-ös sürgősségi rendelethez benyújtott módosító indítvány.
2015. november 11., 17:182015. november 11., 17:18
Az ügy pikantériája ugyanakkor, hogy a nemzeti liberális párti (PNL) honatyák is megszavazták a béremelést, amiről tudvalevő, hogy mintegy 5 milliárd lejes lyukat fog ütni a 2016-os állami költségvetésben.
A PNL nevében Cristina Pocora képviselő kedden még úgy nyilatkozott, hogy pártja egy hét haladékot kér, továbbá azt mondta, a hamarosan felálló új kormánynak kellene eldöntenie, hogy finanszírozható-e a fizetésemelés vagy sem. Érdekesség továbbá, hogy az alsóházi honatyák kézfelemeléssel szavazták meg a juttatást, mivel az ülésterem elektronikus szavazórendszere éppen nem működött, és várhatóan csak a következő hetek folyamán cserélik ki.
Az ülésen ugyanakkor részt vettek a szakszervezetek képviselői is. A néhány tucatnyi érdekvédelmis kisebb botrányt is okozott: kifütyülték az indítvánnyal eleinte szembeszegülő liberálisokat, és hangosan követelték a fizetésemelést. Sajtóinformációk szerint egyébként a szakszervezetek képviselői csak azután mehettek be a parlamentbe, hogy azt a főtitkár jóváhagyta.
Ki kap béremelést?
A Klaus Johannis államfő kihirdetésére váró jogszabály értelmében december elsejétől tíz százalékkal nő minden olyan közalkalmazott bére, aki az idei év során nem kapott fizetésemelést. Ebbe a kategóriába tartoznak a közigazgatásban, illetve a kultúra, igazságügy, közrend és nemzetbiztonság területén, a tudományos kutatóintézetekben, a technológiai fejlesztésben és tervezésben dolgozók, a diplomaták, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) és a megyei pénztárak alkalmazottai is.
Egyik utolsó PSD-s húzás
A módosító indítványt alig egy nappal korábban nyújtotta be Adrian Solomon szociáldemokrata párti képviselő. Szerdán a plénum előtt úgy vélekedett, azt tette, amit kellett. „Örvendek, hogy mindannyian felelős hozzállást tanúsítottak” – fogalmazott.
Az alsóházban jelen volt ugyanakkor Rovana Plumb távozó munkaügyi miniszter is, aki szintén üdvözölte a szavazás kimenetelét. „Támogattam a fizetésemelést: ha valóban tisztelni és motiválni akarjuk az embereket, hogy minőségi közszolgáltatásokat nyújtsanak, akkor bérnövelésre van szükség” – fogalmazott.
Az ügyvivő kormány munkaügyi tárcavezetője úgy nyilatkozott, hogy a sürgősségi kormányrendeletben rögzített béremelés hatása a költségvetésre a bruttó hazai termék (GDP) 0,2 százalékát teszi ki. Arról azonban nem beszélt, hogy a PSD indítványa mekkora lyukat üt a büdzsében, illetve arról sem kívánt nyilatkozni, hogy vannak-e már számítások, hogy az intézkedés nyomán mennyivel nő majd az inflációs ráta.
Leszögezte viszont, hogy „a PSD mindig a méltányosság és a fenntarthatóság alapján” hozta meg intézkedéseit. „Továbbra is remélem, hogy a törvényt gyakorlatba ültetik, és nem fogják elhalasztani a hatálybaléptetést. (…) A 2016-os költségvetésen dolgozunk, és ezek a béremelések benne vannak a jövő évi büdzsében” – fejtette ki a távozó tárcavezető.
Miután az újságírók kitartóan arról faggatták, a kormány honnan tervezi finanszírozni a béremeléseket, Plumb kijelentette: „véget kell vetnünk a könyvelői hozzáállásnak”. „Ezek a fizetésemelések a vásárlóerő növekedéséhez vezetnek, ami a fogyasztás bővülését jelenti, amaz pedig hozzájárul a termelés növekedéséhez, vagyis a gazdaság bővüléséhez. (…) Minden szám mögött emberek vannak. (…) Én mindig azt mondtam, hogy a pozitív hatás felől kell nézni” – mondta a szociáldemokrata párti politikus, aki egyébként a plenáris szavazást követően köszönetet mondott a szakszervezeteknek. „Köszönöm mindazt, amit értünk tesznek, mindannyiunkért” – fogalmazott.
Liberális érvek
Eugen Nicolăescu, a liberálisok képviselőházi frakcióvezetője eközben úgy nyilatkozott, hogy alakulata megszavazta a fizetésemelést, ám elismerte, hogy nincs hatástanulmány. „Felhívom azonban az önök figyelmét arra, hogy a törvénytervezet kapcsán a kormány nem fogalmazott meg komoly álláspontot. Itt most arra utalok, hogy nincs hatástanulmány, senki nem tudja, hogy a jövő évi költségvetés fedezni tudja-e a kiadást. Nekük nem kell hazudnunk a polgároknak” – fogalmazott a PNL-s honatya.
A liberálisok egyébként megpróbálták visszaküldeni a szakbizottság elé a módosító indítványt, azonban nem kapták meg az ehhez szükséges voksszámot: a kezdeményezést mindössze 78-an támogatták, 98-an pedig ellene voksoltak. Azt kérték amúgy, hogy a pénzügyminisztérium rukkoljon elő az intézkedés költségvetésre gyakorolt hatását illusztráló számadatokkal.
Később Alina Gorghiu, a PNL társelnöke is elmagyarázta a liberálisok álláspontját. „Fontos nap ez a parlamentben. (…) Arra a következtetésre jutottunk, hogy az erre a tervezetre leadott szavazatunk alapvető fontosságú, emiatt a PNL megszavazza ezt a törvényt, egy egyértelmű módosítással, azzal a kéréssel, hogy várjuk az utólagos hatástanulmányt, amelyből kiderül majd, mennyire megvalósítható ez az intézkedés. Ezt természetesen az új kormány végzi majd el” – mondta Gorghiu.
A törvény egyelőre a parlament előtt marad, hogy lehetőség legyen az alkotmánybíróságon való megtámadására – bár ebbéli szándékát egyik párt sem jelezte –, ezt követően pedig megküldik aláírásra az államelnökhöz. Az egészségügyi bérek 25 százalékos emelése viszont már érvényben van, miután augusztusban megjelent a Hivatalos Közlönyben.
Az idei év első három hónapjában 25 300 vállalkozást töröltek a cégjegyzékből Romániában, 40,53 százalékkal többet, mint 2023 azonos időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
A GDP 52,4 százalékára nőtt februárban Románia államadóssága – közölte szerdán a bukaresti pénzügyminisztérium. Az ország adósságállománya 841,292 milliárd lejt tett ki.
Jóváhagyta a Versenytanács azt a tranzakciót, amely során a német Rheinmetall Landsysteme GmbH átveszi az Automecanica Mediaș Kft.-t és annak leányvállalatát, az Atelierele Speciale Autocamioane Mediaș-t.
„A branddel való találkozás lényege, hogy kontroll alatt tartsuk az összes olyan pillanatot, amikor a célközönségünk velünk találkozik. De ne felejtsük el: nincs olyan, hogy egy vállalkozás mindenkihez szól, bármennyire is szeretnék ezt a cégvezetők”.
Beperelte a román államot a bíróságon a Rompetrol kőolajipari vállalat.
Tíz, nyári szabadságra utazó román állampolgárból közel hatan (59 százalék) étteremben, kávézóban vagy benzinkúton étkeznek az út során, és csupán kisebb hányaduk él az otthoni csomagból.
Növekedésnek indulnak a következő hónapokban a lakásárak, miután a várható kamatcsökkentések nyomán megélénkül az ingatlanpiac ágazati szakemberek szerint.
Az Európai Bizottság 95,3 millió eurós állami támogatást hagyott jóvá a román állami légitársaság számára – közölte hétfőn egy Facebook-bejegyzésben Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter.
Egyetlen nyugdíj sem fog csökkenni az újraszámítás nyomán, viszont méltányos lesz a rendszer – hangsúlyozta újfent Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter, emlékeztetve, szeptemberben folyósítják az újraszámolt juttatásokat.
Az év első három hónapjában 7,2 százalékkal kevesebb építési engedélyt adtak ki lakóépületekre Romániában, mint 2023 ugyanezen időszakában – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!