Fotó: Kiss Gábor
A verespataki arany- és ezüstlelőhely kitermelésére vonatkozó, június 20-án lejáró koncessziós engedély ötéves meghosszabbítása iránti kérelmet nyújtott be Roșia Montană Gold Corporation (RMGC), a blokkolt verespataki aranybányászati projekt fejlesztője az Országos Ásványkincs Ügynökséghez (ANRM).
2024. május 01., 20:012024. május 01., 20:01
Ezenkívül az RMGC megújította az ANRM-hez benyújtott kérelmét a bányászati engedélyek kiadására a Rodu-Frasin és Tarnița lelőhelyekre vonatkozóan a Bucsony-lelőhelyen belül, amelyekre saját állításuk szerint 2007 óta jogosultak. A kanadai-román vegyes vállalat szerint az ANRM 16 éve halogatja a döntést a bucsonyi lelőhelyre vonatkozó engedélykérelmekről, noha törvényileg kötelessége lett volna meghozni azt. „Az RMGC nemrég kérte, hogy az ANRM a kérelmeknek megfelelően adja ki a két projekt működési engedélyét. Az ICSID választottbírósági eljárása során a román állam következetesen fenntartotta azt az álláspontját, hogy a Bucsony-projektekre vonatkozó engedélykérelmek még mindig az ANRM jóváhagyására várnak, és ezen az állásponton alapult a többségi választottbírósági határozat” – áll az RMGC-t ellenőrző Gabriel Resources közleményében.
Fontos történések, illetve megvalósítások nyomába eredtek a kolozsvári Mathias Corvinus Collegium legutóbbi rendezvényének meghívottjai.
A Gabriel Resources több befektetőtől bruttó 5,575 millió dollárig terjedő határozott finanszírozási kötelezettségvállalást tudott szerezni a vállalat által kibocsátott új részvények megvásárlására, 2 cent/részvény áron, ami megegyezik a torontói tőzsdei árral, a várhatóan május 23-a körül lezáruló tranzakciók során.
„A zártkörű forgalomba hozatalból származó nettó bevételt a vállalat folyamatban lévő stratégiai terveinek finanszírozására fogják felhasználni, beleértve a 2024. március 8-i ICSID-határozat (amely Románia javára döntött a verespataki beruházásra vonatkozó választottbírósági eljárásban – szerk. megj.) hatályon kívül helyezése érdekében tett lépések lehetőségét, a Gabriel Resources jogainak és érdekeinek fenntartását a verespataki bányászati koncesszióval és a bucsonyi projektekkel kapcsolatban, valamint a működőtőke-szükségletek finanszírozását″ – jelentette be a Gabriel Resources.
Újabb „csapás” érte a Gabriel Resources-t, miután a verespataki aranybánya-projektben érdekelt kanadai cég kanadai cég elvesztette a román állam ellen a kitermelés leállítása miatt indított pert: az Országos Adóhatóság zárolta a részvényeit.
Mint arról beszámoltunk,
A Gabriel Resources összesen mintegy 6,7 milliárd dollárt kért, kamatokkal együtt, de az ICSID úgy döntött, hogy Romániának nem kell semmit fizetnie. Az ítélet meglepő, mivel a döntést megelőzően mind a miniszterelnök, mind a pénzügyminiszter azt mondta, hogy Románia arra számít, hogy elveszíti az ügyet, és azt sugallták, hogy a román államnak 2 milliárd eurós kártérítést kellene fizetnie.
Mint megírtuk,
„Ez egy mélyen elhibázott döntés” – mondta a cég elnöke, Anna El-Erian, aki rámutatott, hogy a román kormány politikai szerepvállalásával megakadályozott „egy emblematikus bányaprojektet”, amelyről a román állammal kötött partnerségi szerződésben állapodtak meg.
Nincs pénze a Gabriel Resources-nak, hogy kifizesse Romániának az elvesztett Verespatak-per költségeit – jelentette be a kanadai bányaipari vállalat.
A cég még márciusban azt állította: nincs pénze arra, hogy kifizesse Romániának az elvesztett Verespatak-per költségeit.
A kanadai vállalat részvényei meredeken zuhantak az ítélet kihirdetése után. A kanadai vállalat a torontói tőzsdén közzétett közleményében bejelentette, hogy jelenleg mintegy kétmillió dollárnyi pénzeszközzel rendelkezik, és arra számít, hogy ezt a pénzt május végéig elkölti a folyó műveletekre.
A Gabriel Resources akkor azt közölte, hogy az elkövetkező időszakban felülvizsgálja jelenlegi és jövőbeli pénzügyi kötelezettségeit, valamint azt, hogy képes-e forrásokat szerezni adósságának törlesztésére.
Böngészhető a 15. Kolozsvári Magyar Napok teljes programkínálata: a Kárpát-medence egyik legnagyobb kulturális seregszemléjéhez kapcsolódó rendezvények már augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén elkezdődnek.
A határ menti folyók állapotáról tájékozódtak Romániában a napokban magyar vízügyi szakemberek. Romániai kollégáikkal a Körösök, valamint a Szamos és a Tisza vízgyűjtő medencéjében felszerelt szemétgyűjtő gátakat tekintették meg.
Mintegy 70 százalékban készültek el Nagyvárad egyik legimpozánsabb műemlék épületének, a Bihar Megyei Tanács leendő székhelyének felújítási és korszerűsítési munkálatai.
Medve támadt kedd este egy juhászra Maros megyében, Marosliget térségében.
Pró és kontra vélemények kereszttüzében áll az országos jégeső-elhárító rendszer: a gazdák egy része azzal vádolja az üzemeltetőket, hogy emiatt mindenütt kevesebb az eső. A hivatalos szervek szerint egyesek ,,bedőlnek az összeesküvés-elméleteknek”.
Két teherautó és egy haszongépjármű ütközött szerda reggel a 17-es országúton, a Borgói-hágó lábánál – közölte a Beszterce-Naszód megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A szlovák hatóságok által körözött autót és több mint 60 lopott telefont foglaltak le a magyar rendőrök a Csanádpalota–Nagylak határátkelőnél két Romániába tartó férfitől.
Kicserélik a segesvári Óratornyot borító színes zománcos cserepeket és bádogrészeket, miután kiderült, hogy a régi burkolat túlságosan megrongálódott – jelentette be Ioan Iulian Sîrbu, a Maros megyei város polgármestere.
Az elmúlt hét folyamán 17-szer riasztották medvékhez a csendőröket Hargita megyében.
Közel 15 évvel ezelőtt avatták fel az A3-as észak-erdélyi autópálya első, Torda és Gyalu közötti szakaszát, de a 42 kilométeres, letérők nélküli szakaszon csak most épül olyan csomópont, mely a Marosvásárhely és Dés között közlekedők hasznára lehet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!