Az ügy pikantériája ugyanakkor, hogy a nemzeti liberális párti (PNL) honatyák is megszavazták a béremelést, amiről tudvalevő, hogy mintegy 5 milliárd lejes lyukat fog ütni a 2016-os állami költségvetésben.

A PNL nevében Cristina Pocora képviselő kedden még úgy nyilatkozott, hogy pártja egy hét haladékot kér, továbbá azt mondta, a hamarosan felálló új kormánynak kellene eldöntenie, hogy finanszírozható-e a fizetésemelés vagy sem. Érdekesség továbbá, hogy az alsóházi honatyák kézfelemeléssel szavazták meg a juttatást, mivel az ülésterem elektronikus szavazórendszere éppen nem működött, és várhatóan csak a következő hetek folyamán cserélik ki.

Az ülésen ugyanakkor részt vettek a szakszervezetek képviselői is. A néhány tucatnyi érdekvédelmis kisebb botrányt is okozott: kifütyülték az indítvánnyal eleinte szembeszegülő liberálisokat, és hangosan követelték a fizetésemelést. Sajtóinformációk szerint egyébként a szakszervezetek képviselői csak azután mehettek be a parlamentbe, hogy azt a főtitkár jóváhagyta.

Ki kap béremelést?

A Klaus Johannis államfő kihirdetésére váró jogszabály értelmében december elsejétől tíz százalékkal nő minden olyan közalkalmazott bére, aki az idei év során nem kapott fizetésemelést. Ebbe a kategóriába tartoznak a közigazgatásban, illetve a kultúra, igazságügy, közrend és nemzetbiztonság területén, a tudományos kutatóintézetekben, a technológiai fejlesztésben és tervezésben dolgozók, a diplomaták, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) és a megyei pénztárak alkalmazottai is.

Egyik utolsó PSD-s húzás

A módosító indítványt alig egy nappal korábban nyújtotta be Adrian Solomon szociáldemokrata párti képviselő. Szerdán a plénum előtt úgy vélekedett, azt tette, amit kellett. „Örvendek, hogy mindannyian felelős hozzállást tanúsítottak” – fogalmazott.

Az alsóházban jelen volt ugyanakkor Rovana Plumb távozó munkaügyi miniszter is, aki szintén üdvözölte a szavazás kimenetelét. „Támogattam a fizetésemelést: ha valóban tisztelni és motiválni akarjuk az embereket, hogy minőségi közszolgáltatásokat nyújtsanak, akkor bérnövelésre van szükség” – fogalmazott.

Az ügyvivő kormány munkaügyi tárcavezetője úgy nyilatkozott, hogy a sürgősségi kormányrendeletben rögzített béremelés hatása a költségvetésre a bruttó hazai termék (GDP) 0,2 százalékát teszi ki. Arról azonban nem beszélt, hogy a PSD indítványa mekkora lyukat üt a büdzsében, illetve arról sem kívánt nyilatkozni, hogy vannak-e már számítások, hogy az intézkedés nyomán mennyivel nő majd az inflációs ráta.

Leszögezte viszont, hogy „a PSD mindig a méltányosság és a fenntarthatóság alapján” hozta meg intézkedéseit. „Továbbra is remélem, hogy a törvényt gyakorlatba ültetik, és nem fogják elhalasztani a hatálybaléptetést. (…) A 2016-os költségvetésen dolgozunk, és ezek a béremelések benne vannak a jövő évi büdzsében” – fejtette ki a távozó tárcavezető.

Miután az újságírók kitartóan arról faggatták, a kormány honnan tervezi finanszírozni a béremeléseket, Plumb kijelentette: „véget kell vetnünk a könyvelői hozzáállásnak”. „Ezek a fizetésemelések a vásárlóerő növekedéséhez vezetnek, ami a fogyasztás bővülését jelenti, amaz pedig hozzájárul a termelés növekedéséhez, vagyis a gazdaság bővüléséhez. (…) Minden szám mögött emberek vannak. (…) Én mindig azt mondtam, hogy a pozitív hatás felől kell nézni” – mondta a szociáldemokrata párti politikus, aki egyébként a plenáris szavazást követően köszönetet mondott a szakszervezeteknek. „Köszönöm mindazt, amit értünk tesznek, mindannyiunkért” – fogalmazott. 

Liberális érvek

Eugen Nicolăescu, a liberálisok képviselőházi frakcióvezetője eközben úgy nyilatkozott, hogy alakulata megszavazta a fizetésemelést, ám elismerte, hogy nincs hatástanulmány. „Felhívom azonban az önök figyelmét arra, hogy a törvénytervezet kapcsán a kormány nem fogalmazott meg komoly álláspontot. Itt most arra utalok, hogy nincs hatástanulmány, senki nem tudja, hogy a jövő évi költségvetés fedezni tudja-e a kiadást. Nekük nem kell hazudnunk a polgároknak” – fogalmazott a PNL-s honatya.

A liberálisok egyébként megpróbálták visszaküldeni a szakbizottság elé a módosító indítványt, azonban nem kapták meg az ehhez szükséges voksszámot: a kezdeményezést mindössze 78-an támogatták, 98-an pedig ellene voksoltak. Azt kérték amúgy, hogy a pénzügyminisztérium rukkoljon elő az intézkedés költségvetésre gyakorolt hatását illusztráló számadatokkal.

Később Alina Gorghiu, a PNL társelnöke is elmagyarázta a liberálisok álláspontját. „Fontos nap ez a parlamentben. (…) Arra a következtetésre jutottunk, hogy az erre a tervezetre leadott szavazatunk alapvető fontosságú, emiatt a PNL megszavazza ezt a törvényt, egy egyértelmű módosítással, azzal a kéréssel, hogy várjuk az utólagos hatástanulmányt, amelyből kiderül majd, mennyire megvalósítható ez az intézkedés. Ezt természetesen az új kormány végzi majd el” – mondta Gorghiu.

A törvény egyelőre a parlament előtt marad, hogy lehetőség legyen az alkotmánybíróságon való megtámadására – bár ebbéli szándékát egyik párt sem jelezte –, ezt követően pedig megküldik aláírásra az államelnökhöz. Az egészségügyi bérek 25 százalékos emelése viszont már érvényben van, miután augusztusban megjelent a Hivatalos Közlönyben.