Nincs ok aggodalomra. Egyetlen fogyasztó sem marad gáz nélkül, ha csődbe megy a szolgáltatója
Fotó: Veres Nándor
Példátlan helyzet alakult ki a földgázszolgáltatók piacán, egyre több kisebb kereskedő mond le az engedélyéről, a fogyasztóknak védőhálót jelentő végső szolgáltatói státus is inog, a nagyok sem akarnak újabb ügyfeleket, inkább arra összpontosítanak, hogy a meglévőket kiszolgálják. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint a végső szolgáltatói státus és annak intézménye szavatolja, hogy egyetlen fogyasztó esetében sem lesznek fennakadások az ellátásban, és egy tervezett módosítással is a fogyasztók érdekeit próbálják védelmezni.
2021. november 23., 08:192021. november 23., 08:19
2021. november 23., 08:222021. november 23., 08:22
Viszonylag rövid idő, az elmúlt két hónap leforgása alatt romániai viszonylatban 31 ezer ügyfél maradt földgázszolgáltató nélkül. A Profit.ro gazdasági portál elemzése szerint az árak befagyasztásáról szóló törvény vezetett oda, hogy a kisebb szolgáltatók kivonulnak a piacról, ám Romániában még így is jobb a helyzet, ellenállóbbak a kereskedők, mint például Nagy-Britanniában, ahol tömegesen mennek csődbe a szolgáltatók a nagybani földgázpiacon tapasztalható árrobbanás következtében. Bár most egyre több kérés fut be a hatósághoz az engedély visszavonásáért, az év első felében a 80 kiadott földgáz-forgalmazói engedélyből tízet kellett visszavonni, a szintén 80 elektromosenergia-forgalmazói engedélyből pedig négyet.
Aggodalomra – mint ismeretes – nincs okuk ezeknek a fogyasztóknak, hiszen a földgázpiac árliberalizációjáról rendelkező jogszabály értelmében
mivel azonnal átveszi a végső szolgáltatói státussal rendelkező nagy cég.
A fogyasztó szempontjából ezeknek a piaci mozgásoknak az egyetlen kellemetlen része az árak alakulása, ám jövő év áprilisáig ennek sem érzik meg a hátrányát, hiszen az árakat befagyasztották,
Függetlenül attól, hogy a szolgáltató nélkül maradt fogyasztókat melyik céghez osztják vissza, az árbefagyasztást esetükben is alkalmazzák, a kompenzáció is jár nekik, ha beletartoznak a törvény által előírt fogyasztástartományba. Ugyanakkor ezek az ügyfelek a végső szolgáltatói áron kapják a földgázt, ami a kompenzáció és az árbefagyasztás lejárta után, tehát jövő áprilistól jelent veszélyt. „Számukra ugyanis a szolgáltató a rövid távú piacokról kénytelen beszerezni a földgázt, jelenleg a magas kereslet miatt ezeken a piacokon a legmagasabbak az árak, ezt tükrözi a végső szolgáltatói ár” – magyarázta a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke.
Aláhúzta: egyértelműen nem tesz jót a fogyasztó szempontjából, hogy egyre több kereskedő adja vissza a működési engedélyt, kevesebb szereplő marad, a verseny csökken, a piac koncentrációja nő.
– mutatott rá a hatóság alelnöke. Emlékeztetett egyúttal, hogy a szabályzat értelmében, akitől visszavonták a licencet, a következő öt évben nem kérhet újabbat, de lehet más cégek számára is vonzó ez a lehetőség, ha stabilizálódik a piac.
Fotó: Pixabay
„Várható volt, hogy a piaci árnövekedés után elsősorban a kisebb szolgáltatók pénzügyi nehézségekkel szembesülnek, ezért van az, hogy egyre több kereskedő vonul ki a piacról, nem hajlandó tovább szolgáltatni, megtartani az ügyfeleit” – hangsúlyozta Nagy-Bege Zoltán. Elmondása szerint
Ilyen körülmények között a központosított platformokról, egyre magasabb áron tudták beszerezni a földgázt, ami egyre nagyobb veszteséget generált.
Az ilyen esetekre van kitalálva a végső szolgáltatói státus és annak az intézménye, ami biztosítja, hogy senki ne maradjon földgáz vagy villamos energia nélkül, mutatott rá a hatóság alelnöke. Jelen pillanatban hat cég rendelkezik a végső szolgáltatói státussal, ám közülük is három már kérte ennek a visszavonását. „A végső szolgáltató státus önkéntes kellene hogy legyen, vagyis nem volna szabad ráerőltetni arra, aki ezt nem akarja, ám a hatóság arra az esetre is fel van készülve, ha senki nem akarja majd ezt a szerepet” – részletezte Nagy-Bege Zoltán. Hozzátette, a piac alakulását figyelembe véve egyre valószínűbb, hogy egy kereskedő sem kíván magának egyik napról a másikra több ezer új ügyfelet, amikor egyre bonyolultabb a földgáz beszerzése a nagybani piacon. A szolgáltatók most arra összpontosítanak, hogy a meglevő ügyfeleiket kiszolgálják.
A szeptemberi 6,3 százalékról 7,9 százalékra nőtt az éves infláció októberben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szerdán nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Jelenleg a szabályzat azt írja elő, hogy ha nincs legalább három végső szolgáltató, akkor a hatóság a piaci részesedés függvényében olyan cégeknek is visszaoszthatja a szerződés nélkül maradt ügyfeleket, amelyek nem rendelkeznek ezzel a státussal. Az ANRE a múlt héten kezdeményezte a szabályzatmódosítást, hogy ezt a számot emeljék fel ötre, tehát ha már december folyamán több ezer, vagy több tízezer fogyasztó marad szolgáltató nélkül, tudják visszaosztani olyan cégeknek, amelyek képesek rá, hogy egy ekkora ügyfélbázist átvegyenek. „Bízom benne, hogy a szabályzat egy-két héten belül módosul, és a fogyasztók egyáltalán nem érzik meg a piaci mozgások hatását” – szögezte le Nagy-Bege Zoltán.
A technológiai újítások elmaradása és a szolgáltató cégek rossz menedzsmentje miatt vannak gondok a távhő rendszerekkel, de ezekről leválni csak azoknak érdemes, akik elégedetlenek a szolgáltatással.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!