Fotó: Pixabay.com
A szeptemberi 6,3 százalékról 7,9 százalékra nőtt az éves infláció októberben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szerdán nyilvánosságra hozott adatsorokból. Az áram, a földgáz és az étolaj drágult a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
2021. november 10., 10:282021. november 10., 10:28
2021. november 10., 10:432021. november 10., 10:43
Az Agerpres által idézett adatsorok szerint a fogyasztói árak 1,8 százalékkal növekedtek októberben szeptemberhez képest. Az év elejéhez viszonyított infláció 7,4 százalékos, a múlt év októberéhez viszonyított ráta pedig 7,9 százalékos.
A 2021 szeptemberéhez viszonyított 2021 októberi harmonizált fogyasztói árindex 101,32 százalékos volt.
Az októberi különben az első hónap a 2021-es évben, amikor egyetlen termék és szolgáltatás ára sem csökkent a múlt év azonos hónapjához képest. A nem élelmiszer-termékek 11,39 százalékkal, az élelmiszerek 5,25 százalékkal, a szolgáltatások pedig 3,96 százalékkal drágultak.
Részben a kínálat szűkössége, valamint a növényi olajok és a szemestermények jelentős drágulására októberben már a harmadik egymást követő hónapban nőttek az élelmiszerárak a világon az előző hónaphoz képest.
2020 októbere és 2021 tizedik hónapja között a villamos energia 24,65, a földgáz 46,07, az üzemanyagok 23,51, az étolaj pedig 26,29 százalékkal drágult.
Múlt év októberéhez képest az élelmiszerek közül
Az év elejétől a citrusfélék 19,98 százalékkal, az étolaj 22,63 százalékkal drágult.
Múlt év októberéhez képest a nem élelmiszer jellegű termékek közül
Az év eleje óta az áram 23,15, a földgáz 46,07, az üzemanyag 21,38 százalékkal drágultak.
Az év elejétől a víz- és csatornázási díj 6,98 százalékkal, a postai szolgáltatások 5,53 százalékkal drágultak. A repülőjegyek ára 16,2 százalékkal csökkent.
Még épp csak elkezdődött az élelmiszerek drágulási hulláma, a következő hónapokban pedig az átlag fogyasztói kosár értéke 10 százalék körüli értékkel is emelkedhet – vetíti előre Adrian Ariciu, a Metro Románia vezérigazgatója.
Mint ismeretes, a Román Nemzeti Bank (BNR) augusztusban felfelé módosította az inflációs várakozását, Mugur Isărescu kormányzó szerint az idei év végére 5,6 százalékos fogyasztói árindexre számítanak. A jegybank várakozása szerint az éves infláció jövő év végére 3,4 százalékra csökken.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
szóljon hozzá!