Antal Lóránt: nem áll fenn annak a veszélye, hogy télen „elfogy” a gáz
Fotó: Beliczay László
A technológiai újítások elmaradása és a szolgáltató cégek rossz menedzsmentje miatt érhetők tetten gondok a távhőrendszerekkel, de ezekről leválni csak azoknak érdemes, akik elégedetlenek a szolgáltatással – mondta a Krónikának Antal Lóránt szenátor, a felsőház energiaügyi bizottságának elnöke. Az RMDSZ-es politikus szerint feltöltötték a romániai gáztározókat, így nem fenyeget az a veszély, hogy gáz nélkül maradunk a tél folyamán.
2021. november 12., 16:242021. november 12., 16:24
– Temesváron nemrég fűtés- és melegvíz-hiány sokkolta a lakosság egy tekintélyes részét, miután fizetésképtelennek minősítették az önkormányzati tulajdonban lévő távhőszolgáltatót. Kialakulhat-e ilyen helyzet más romániai, erdélyi településeken is?
– A távhő egy támogatott energiatermelési aktivitás. Van egy törvény, amely szabályozza, hogy támogatásban részesítik azokat a városokat, önkormányzatokat, ahol távhőrendszerek vannak. Tény, ez a rendszer akadozott. Az úgynevezett kogenerációs illetéket, amelyet minden lakossági energiafogyasztó is fizet, technológiai újításokra kellett volna használni. Csakhogy ezek a felújítások rendre elmaradtak, és ez a pénz egyszerű fűtéstámogatásként jutott el az önkormányzatokhoz. Az energiaárakat kompenzáló új kormányrendeletbe viszont beiktattunk egy olyan részt, amely szerint a gázár 50 százalékát az energiaügy-minisztériumnak kell állnia. Ezzel tulajdonképpen biztonságba helyeztük a távhőrendszereket. Minden egyes távhőrendszer helyzete más, sok függ a menedzsmenttől is, milyen beruházásokat eszközöltek, mennyire elavult a technológiájuk.
– Az emberekben aggodalmak fogalmazódtak meg a temesvári eset után. Mit javasolna az átlagos lakossági fogyasztónak, maradjon a távhőrendszerben, vagy inkább térjen át a kiskazános fűtésre?
– Ez egyéni döntés. Ott, ahol jobban működik a távhő, ha a fogyasztó elégedett vele, akkor nincs ok a váltásra. Ahol viszont problémák vannak – s ebben Bukarest jár az élen a korszerűsítés elmaradása miatt –, sokan hozzák meg azt a döntést, hogy leválnak a rendszerről. Tehát, ha gondokat észlelnek a fogyasztók a távhővel kapcsolatban, és anyagi hátterük is megengedi, akkor járható út a lekapcsolódás.
Fotó: Kristó Róbert
– Olyan hírek is felröppentek, hogy az Európai Unió környezetvédelmi adót vetne ki a kiskazánokkal fűtő lakossági fogyasztókra. Elképzelhető egy ilyen lépés?
– Ennek a hátterében az áll, hogy az európai zöldmegállapodás, a Green Deal értelmében a dekarbonizációs folyamat eredményeként arról is beszéltek, hogy megadóztatják a kiskazánokat, mert a szén-dioxid-kibocsátása szempontjából a sok kiskazán sokkal több szén-dioxidot bocsát a légtérbe, mintha távhőszolgáltatásról beszélnénk.
Hogy milyen formában adóztatják meg a kiskazánokat, azt most még nehéz lenne megjósolni. De tény, hogy egy ilyen lépés nagyon sok embert érintene Romániában.
– Ugyancsak aggasztó hírként vonult végig a romániai médián, hogy veszélyesen kevés a gáz a tározókban. Valóban gázhiány fenyegethet a télen?
– Ma ez már nem igaz. A gáztározókat feltöltötték. Még a nyár elején valóban csak 20 százalékig voltak feltöltve a tározók, de most már más a helyzet. Az igaz, hogy stratégiai kérdésnek számít egy állam esetében a feltöltés időpontja. Tény, nyáron sokkal olcsóbban tudott volna gázt vásárolni az illetékes vállalat. Hogy ezt miért nem tette meg akkor, az egy jó kérdés. De az a veszély most nem áll fenn, hogy télen elfogy a gáz.
– Az országos gázhálózatok bővítése az egyik nagy ígérete a jelenlegi kormányzatnak. De anyagilag megéri áttérni a gázalapú fűtésre a jelenleg fával fűtőknek?
– Az Anghel Saligny országos fejlesztési terven belül is külön program indult a gázhálózatok fejlesztésére, bővítésére. Komoly pénzösszegek vannak erre a célra. Ne feledjük, hogy a tűzifa ára is igencsak megemelkedett, ma már fával fűteni sem olcsó.
Ott, ahol rosszak a villamos hálózatok, vagy nincs gázhálózat, utópia gazdasági fejlődésről beszélni.
Fotó: Beliczay László
– Korábban az RMDSZ kezdeményezte a kérdést rendező sürgősségi kormányrendeletet. Az utóbbit jóváhagyó törvényt átdolgoztuk, még kézzelfoghatóbb segítséggel egészítettük azt ki. A jogszabályban leszögeztük a villanyáram és a földgáz egységértékét. Így a szolgáltatók nem adhatják 1 lej/ kWh értéknél drágábban az elektromos áramot. Bevezettünk egy átlagértéket fogyasztásra is, amely sokkal nagyobb, mint egy 3–4 szobás lakás fogyasztása. Így amennyiben a villanyáram fogyasztása az 5 hónap alatt nem haladja meg a 1650 kWh-t és a földgáz esetében az 1100 köbmétert egy háztartásban, akkor további kompenzációkban részesülnek a fogyasztók. A villanyáram esetében 0,29 lej kilowattonként, valamint a földgáz esetében 33 százalékkal csökken a kWh értéke. Például ha egy 3 szobás lakás 150 kWh-t fogyaszt egy hónapban, akkor a villanyszámlájának értéke 150 lej, ebből levonjuk a 0,29 lej kompenzálást kilowattonként, amely 43,5 lej értékkel csökkenti a számlát. Így a számla végértéke 106,5 lej lesz. A földgáz esetében, szintén egy 3–4 szobás lakásban a havonta elhasznált 1,59 MWh (150 köbméter) kompenzálással 207,5 lej / MWh egységár alapján fizet a fogyasztó. Így 329,25 lej értékű lesz a számla, amely a törvény hiányában akár 500–600 lejre is rúgna. A háztartási fogyasztókat nem terheli semmilyen további intézkedés, a számlák már a kompenzált értékeket fogják tartalmazni.
Ukrajnával kíván dróngyártásról szóló együttműködési megállapodást kötni Románia.
A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be Florin Barbu.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.
A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 2,3 százalékra nőtt a májusi 2,2 százalékról az éves infláció az Európai Unióban, a tagállamok közül pedig továbbra is Romániában a legmagasabb, 5,8 százalékos az infláció.
Már közlekednek az autók azoknak a sztrádaszakaszoknak a nagy részén, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni – jelentette ki Sorin Grindeanu korábbi közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke szerda este.
Tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül.
Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket Romániában.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
szóljon hozzá!