„Stabilizálódik a gázár tavaszra” – Antal Lóránt szenátor a távhő-gondokról, a hálózatbővítésről és az árkompenzálásról

Antal Lóránt: nem áll fenn annak a veszélye, hogy télen „elfogy” a gáz •  Fotó: Beliczay László

Antal Lóránt: nem áll fenn annak a veszélye, hogy télen „elfogy” a gáz

Fotó: Beliczay László

A technológiai újítások elmaradása és a szolgáltató cégek rossz menedzsmentje miatt érhetők tetten gondok a távhőrendszerekkel, de ezekről leválni csak azoknak érdemes, akik elégedetlenek a szolgáltatással – mondta a Krónikának Antal Lóránt szenátor, a felsőház energiaügyi bizottságának elnöke. Az RMDSZ-es politikus szerint feltöltötték a romániai gáztározókat, így nem fenyeget az a veszély, hogy gáz nélkül maradunk a tél folyamán.

Pataky István

2021. november 12., 16:242021. november 12., 16:24

– Temesváron nemrég fűtés- és melegvíz-hiány sokkolta a lakosság egy tekintélyes részét, miután fizetésképtelennek minősítették az önkormányzati tulajdonban lévő távhőszolgáltatót. Kialakulhat-e ilyen helyzet más romániai, erdélyi településeken is?

– A távhő egy támogatott energiatermelési aktivitás. Van egy törvény, amely szabályozza, hogy támogatásban részesítik azokat a városokat, önkormányzatokat, ahol távhőrendszerek vannak. Tény, ez a rendszer akadozott. Az úgynevezett kogenerációs illetéket, amelyet minden lakossági energiafogyasztó is fizet, technológiai újításokra kellett volna használni. Csakhogy ezek a felújítások rendre elmaradtak, és ez a pénz egyszerű fűtéstámogatásként jutott el az önkormányzatokhoz. Az energiaárakat kompenzáló új kormányrendeletbe viszont beiktattunk egy olyan részt, amely szerint a gázár 50 százalékát az energiaügy-minisztériumnak kell állnia. Ezzel tulajdonképpen biztonságba helyeztük a távhőrendszereket. Minden egyes távhőrendszer helyzete más, sok függ a menedzsmenttől is, milyen beruházásokat eszközöltek, mennyire elavult a technológiájuk.
 
– Az emberekben aggodalmak fogalmazódtak meg a temesvári eset után. Mit javasolna az átlagos lakossági fogyasztónak, maradjon a távhőrendszerben, vagy inkább térjen át a kiskazános fűtésre?

– Ez egyéni döntés. Ott, ahol jobban működik a távhő, ha a fogyasztó elégedett vele, akkor nincs ok a váltásra. Ahol viszont problémák vannak – s ebben Bukarest jár az élen a korszerűsítés elmaradása miatt –, sokan hozzák meg azt a döntést, hogy leválnak a rendszerről. Tehát, ha gondokat észlelnek a fogyasztók a távhővel kapcsolatban, és anyagi hátterük is megengedi, akkor járható út a lekapcsolódás.

•  Fotó: Kristó Róbert Galéria

Fotó: Kristó Róbert

– Olyan hírek is felröppentek, hogy az Európai Unió környezetvédelmi adót vetne ki a kiskazánokkal fűtő lakossági fogyasztókra. Elképzelhető egy ilyen lépés?

– Ennek a hátterében az áll, hogy az európai zöldmegállapodás, a Green Deal értelmében a dekarbonizációs folyamat eredményeként arról is beszéltek, hogy megadóztatják a kiskazánokat, mert a szén-dioxid-kibocsátása szempontjából a sok kiskazán sokkal több szén-dioxidot bocsát a légtérbe, mintha távhőszolgáltatásról beszélnénk.

Idézet
A csoportos leválás a távhőről Romániára volt jellemző, mert más, akár térségbeli államokban is, a távhő kérdését tudták rendezni, beruházásokat hajtottak végre, felújították a hálózatokat.

Hogy milyen formában adóztatják meg a kiskazánokat, azt most még nehéz lenne megjósolni. De tény, hogy egy ilyen lépés nagyon sok embert érintene Romániában.

– Ugyancsak aggasztó hírként vonult végig a romániai médián, hogy veszélyesen kevés a gáz a tározókban. Valóban gázhiány fenyegethet a télen?

– Ma ez már nem igaz. A gáztározókat feltöltötték. Még a nyár elején valóban csak 20 százalékig voltak feltöltve a tározók, de most már más a helyzet. Az igaz, hogy stratégiai kérdésnek számít egy állam esetében a feltöltés időpontja. Tény, nyáron sokkal olcsóbban tudott volna gázt vásárolni az illetékes vállalat. Hogy ezt miért nem tette meg akkor, az egy jó kérdés. De az a veszély most nem áll fenn, hogy télen elfogy a gáz.

– Az országos gázhálózatok bővítése az egyik nagy ígérete a jelenlegi kormányzatnak. De anyagilag megéri áttérni a gázalapú fűtésre a jelenleg fával fűtőknek?

– Az Anghel Saligny országos fejlesztési terven belül is külön program indult a gázhálózatok fejlesztésére, bővítésére. Komoly pénzösszegek vannak erre a célra. Ne feledjük, hogy a tűzifa ára is igencsak megemelkedett, ma már fával fűteni sem olcsó.

Idézet
A gázárak elszabadulása komoly probléma, amelynek oka, hogy több okból kifolyólag nincs gáz az európai piacon. Például sok gázszolgáltató Kínába szállít, ahol hirtelen megugrott az igény a gázra. De azt gondolom, hogy ez a helyzet átmeneti állapot. A gázár jövő tavaszra vélhetően stabilizálódik, azaz megéri a gázhálózatok fejlesztésében gondolkodni.

Ott, ahol rosszak a villamos hálózatok, vagy nincs gázhálózat, utópia gazdasági fejlődésről beszélni. 

•  Fotó: Beliczay László Galéria

Fotó: Beliczay László


 
– Törvény rendezte az elszabaduló energiaárak problémáját november elseje és 2022. március 31. között. Ezek szerint nem érhetnek meglepetések számlaügyben?

– Korábban az RMDSZ kezdeményezte a kérdést rendező sürgősségi kormányrendeletet. Az utóbbit jóváhagyó törvényt átdolgoztuk, még kézzelfoghatóbb segítséggel egészítettük azt ki. A jogszabályban leszögeztük a villanyáram és a földgáz egységértékét. Így a szolgáltatók nem adhatják 1 lej/ kWh értéknél drágábban az elektromos áramot. Bevezettünk egy átlagértéket fogyasztásra is, amely sokkal nagyobb, mint egy 3–4 szobás lakás fogyasztása. Így amennyiben a villanyáram fogyasztása az 5 hónap alatt nem haladja meg a 1650 kWh-t és a földgáz esetében az 1100 köbmétert egy háztartásban, akkor további kompenzációkban részesülnek a fogyasztók. A villanyáram esetében 0,29 lej kilowattonként, valamint a földgáz esetében 33 százalékkal csökken a kWh értéke. Például ha egy 3 szobás lakás 150 kWh-t fogyaszt egy hónapban, akkor a villanyszámlájának értéke 150 lej, ebből levonjuk a 0,29 lej kompenzálást kilowattonként, amely 43,5 lej értékkel csökkenti a számlát. Így a számla végértéke 106,5 lej lesz. A földgáz esetében, szintén egy 3–4 szobás lakásban a havonta elhasznált 1,59 MWh (150 köbméter) kompenzálással 207,5 lej / MWh egységár alapján fizet a fogyasztó. Így 329,25 lej értékű lesz a számla, amely a törvény hiányában akár 500–600 lejre is rúgna. A háztartási fogyasztókat nem terheli semmilyen további intézkedés, a számlák már a kompenzált értékeket fogják tartalmazni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 03., csütörtök

Új gázmezőre bukkant az OMV Petrom

Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.

Új gázmezőre bukkant az OMV Petrom
Új gázmezőre bukkant az OMV Petrom
2025. július 03., csütörtök

Új gázmezőre bukkant az OMV Petrom

2025. július 03., csütörtök

A legszegényebbeknek fog a legjobban fájni: elemző a Krónikának a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról

Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.

A legszegényebbeknek fog a legjobban fájni: elemző a Krónikának a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról
2025. július 03., csütörtök

Tánczosék magyarázzák a deficitcsökkentő „bizonyítványt”

Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.

Tánczosék magyarázzák a deficitcsökkentő „bizonyítványt”
2025. július 03., csütörtök

Még semmi nincs kőbe vésve? Folytatódnak az egyeztetések a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról

Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.

Még semmi nincs kőbe vésve? Folytatódnak az egyeztetések a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról
2025. július 03., csütörtök

Ahelyett, hogy javulna, romlik az életszínvonal a romániai lakosság csaknem fele szerint

A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.

Ahelyett, hogy javulna, romlik az életszínvonal a romániai lakosság csaknem fele szerint
2025. július 03., csütörtök

Hevesen bírálják a vállalkozók a Bolojan-kormány megszorító intézkedéseit

Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.

Hevesen bírálják a vállalkozók a Bolojan-kormány megszorító intézkedéseit
2025. július 02., szerda

Felmérés: a polgárok nagy része szerint a saját anyagi helyzete jobb, mint az országé

A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Felmérés: a polgárok nagy része szerint a saját anyagi helyzete jobb, mint az országé
2025. július 02., szerda

Brüsszel 2040-re 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátását

Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.

Brüsszel 2040-re 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátását
2025. július 02., szerda

Rengeteg pénzt költ el szuper- és hipermarketekben a romániai lakosság

A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.

Rengeteg pénzt költ el szuper- és hipermarketekben a romániai lakosság
2025. július 02., szerda

Nem kérnek a megszorításokból: több ezer közalkalmazott tiltakozott munkabeszüntetéssel szerdán is

A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.

Nem kérnek a megszorításokból: több ezer közalkalmazott tiltakozott munkabeszüntetéssel szerdán is