Öt év alatt közel 1,2 milliárd lej lehet a költségvetésre gyakorolt hatása a magáncsőd intézményét szabályozó törvénynek – vélekedett Alexandru Stănescu, a Világbank tanácsadója.
2015. szeptember 22., 15:072015. szeptember 22., 15:07
2015. szeptember 22., 19:002015. szeptember 22., 19:00
A szakember ezt annak alapján becsülte meg, hogy a jogszabály körülbelül 800 ezer személyt érinthet, egy ügy tárgyalása pedig havonta 100–300 lejbe kerülhet. Stănescu rámutatott: elvárta volna, hogy a jogszabályban szerepeljen becslés arra vonatkozóan, hogy a csődbiztosi díjszabást is beleszámítva mennyibe fog kerülni a magáncsőd bevezetése az államnak, de a kormány nem készített ilyen felmérést.
A tanácsadó ugyanakkor hangsúlyozta: az 1,2 milliárd lej saját becslése, és nem a Világbank álláspontját tükrözi. „Ugyan nem vagyok költségvetési szakember, de ez meglehetősen komoly pluszköltséget jelent az államkasszának, amelyre a pénzügyminisztériumnak és a fogyasztóvédelmi hatóságnak is jobban oda kellene figyelnie” – fogalmazott Alexandru Stănescu.
A Világbank munkatársa a magáncsőd-törvényről azt is elmondta: a jogszabály alapvetően jó, de sok minden függ majd attól, hogy az illetékesek hogyan értelmezik, illetve alkalmazzák a gyakorlatban. A szakember szerint a dokumentum számos tisztázatlan előírást tartalmaz, amelyekről érdemes lenne többet beszélni.
„A törvény például számos iratot sorol fel, amelyeket az érintett magánszemélynek össze kell gyűjtenie, hogy a bíróság tárgyalhassa az ügyét, azonban ezekre a dokumentumokra vonatkozóan nincs standard előírás. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a jogszabály gyenge pénzügyi kultúrával rendelkező embereket érint, akiknek segíteni kell, hogy eligazodjanak az ügyben” – magyarázta a tanácsadó.
Stănescu azt is kifogásolja, hogy a jogszabály olyan megfogalmazásokat tartalmaz, mint a „méltányos jövedelem”, ami ugyancsak nehezen mérhető. „Kíváncsi vagyok, mi alapján fogják kiszámolni, hogy egy jövedelem méltányos-e. Az alkalmazási módszertan ugyan megad néhány kiindulópontot, figyelembe kell venni például a családtagok számát, a lakásfenntartás és gyermeknevelés költségeit, a család autójának árát, de az előírás így sem elég egyértelmű” – hívta fel a figyelmet a Világbank munkatársa.
Példaként azt is felhozta, hogy a törvény például nem tesz különbséget a városban és a falun élők között, hozott ez nagyban meghatározza a mindennapos költségeket. Hozzátette: a jogszabály arra sem tér ki, hogy mi a teendő, amikor egy Romániában felvett hitellel rendelkező, de más uniós tagállamban élő polgár kéri a csődeljárást. Stănescu úgy összegzett: rendkívül fontos, hogy már az elején letisztázott, egyértelmű szabályok legyenek a magáncsődre vonatkozóan, hiszen a rendszer csak így fog hatékonyan működni.
A magáncsőd intézményét előíró jogszabály azt a célt szolgálja, hogy megvédje a kényszervégrehajtástól a bajba jutott adósokat. A fizetésképtelen magánszemélyeknek lehetőséget biztosítanak arra, hogy öt-, illetve hatéves törlesztési stratégiát javasoljanak. Amennyiben valaki magáncsődbe kerül, minden ellen zajló jogi procedúrát felfüggesztenek, és a státus kihirdetése után semmilyen büntetőkamatot vagy egyéb pluszköltséget nem számolnak fel neki.
A kényszervégrehajtásra, vagyis a javak elárverezésére csak legutolsó lépésként kerülhet sor. Az eljárást az igényelheti, akinek 30 napnál régebbi elmaradása van legalább két kölcsön után két vagy több hitelintézettel szemben.
Szatmárnémeti lesz a világ legnagyobb kávéfőzőgyártó központja – igaz, „csak” a De'Longhi számára, de a partiumi város így is repesve örülhet a 40 millió eurós befektetéssel sok száz munkahelyet teremtő olasz multi megtelepedésének.
Marcel Ciolacu kormányfő kedden felkérte Simona Bucura-Oprescu munkaügyi minisztert, intézkedjen annak érdekében, hogy a nyugdíjasok még az ortodox húsvét előtt kézhez kapják nyugdíjukat.
Az Európai Bizottság arra számít, hogy a gázárak csökkenni fognak annak köszönhetően, hogy a cseppfolyósított földgáz (LNG) globális kínálata emelkedik, ami teret ad a megújuló energiaforrásokba történtő befektetéseknek – mondta Ursula von der Leyen.
Ütemterv szerint halad a Nokian gumiabroncsgyártó nagyváradi gyárának építése, ahová a partiumi városból és környékéről, így Magyarországról is munkaerőt toboroznak, mégpedig a térségben nagyon magasnak számító bérkínálattal.
Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint az Európai Unióban az átlagos GDP-arányos költségvetési hiány a 2022-es 3,4 százalékról 2023-ra 3,5 százalékra nőtt, Románia pedig a legmagasabb deficittel rendelkező tagállamok közé tartozott.
A közúti árufuvarozói ágazat 2022-ben 2,41 milliárd eurót, tavaly pedig 2,55 milliárd eurót veszített a határellenőrzések okozta késések miatt – jelentette ki Radu Dinescu, a Romániai Közúti Fuvarozók Országos Szövetségének (UNTRR) főtitkára.
A közel 30 milliárd eurós éves forgalmat bonyolító francia Michelin gumiabroncsgyártó bezárja a lengyelországi Olsztynban található nehéz tehergépkocsiknak abroncsot gyártó üzemét – értesült a Profit.ro.
2023 végére 48 kilométerrel bővült a romániai autópálya-hálózat, a közúthálózat hossza pedig összesen 86 388 kilométer volt, amiből 17 677 kilométer (20,4 százalék) főút, 35 046 kilométer (40,6 százalék) megyei és 33 665 kilométer (39,0 százalék) községi út.
Kétszer népszerűbb az utazni vágyó romániai lakosok körében a hegyvidék, mint a tengerpart, és a gyógyfürdők is megelőzik a Fekete-tengeri kiruccanás iránti vágyat – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
A friss mezőgazdasági termékek internetes kínálata és a kézműves vásárok egyre nagyobb népszerűsége irányváltást mutat a vásárlói szokások alakulásában. Az új trend a multinacionális cégek romániai üzletláncait is alkalmazkodásra készteti.
szóljon hozzá!