Magukhoz akarják édesgetni a nagy üzletláncok a helyi mezőgazdasági termelőket

Magukhoz akarják édesgetni a nagy üzletláncok a helyi mezőgazdasági termelőket

Apahidai retek. A mezőségi gazdák egyik legkeresettebb korai zöldsége ma már több üzletlánc boltjaiban is megvásárolható

Fotó: Kis-Szamos Rét Mezőgazdasági Szövetkezet

A friss mezőgazdasági termékek internetes kínálata és a kézműves vásárok egyre nagyobb népszerűsége irányváltást mutat a vásárlói szokások alakulásában. Az új trend a multinacionális cégek romániai üzletláncait is alkalmazkodásra készteti, aminek első látható jele, hogy országszerte beszállítókat keresnek a helyi termelők körében. A Carrefour virágzó szövetkezeti hálózatot épített ki üzletei köré.

Makkay József

2024. április 20., 10:072024. április 20., 10:07

2024. április 20., 10:112024. április 20., 10:11

A mezőgazdasági kistermelőket Romániában számos gond sújtja, legnagyobb problémájuk azonban az értékesítés. Az 1989-es rendszerváltás utáni vásárlói szokások átalakulásával a vásárlók többsége elszokott a zöldség- és gyümölcspiacoktól: időhiány miatt és kényelemből a legtöbb élelmiszert nagyáruházban vásárolják meg, és itt kerül a kosárba a friss zöldség és gyümölcs is – amit a környékbeli kistermelők helyben és jobb minőségben tudnának előállítani.

Az utóbbi évtizedben a zöldségpiacok nagyjából kiürültek, az őstermelők helyét átvették a viszonteladók. A helyi önkormányzatok felügyelete alá tartozó piacokon ellenőrzik ugyan az őstermelői engedélyt, de ez Romániában könnyen kijátszható.

Aki mezőgazdasági területtel rendelkezik, a helyi polgármesteri hivatalban gond nélkül megkapja a mezőgazdasági termények forgalmazásához szükséges őstermelői igazolványt.

Utána senki nem ellenőrzi, hogy a piacon értékesített terményeit valóban saját családi gazdaságában állítja-e elő. Ezzel magyarázható, hogy a zöldségpiacokon jórészt azt az árut találja a vásárló, amivel nagyáruházakban találkozik, hiszen ugyanazokból a lerakatokból és külföldi szállítóktól származik. A zöldségpiacokon áruló néhány őstermelő üde kivétel, de alacsony számuk jelzi, hogy nehezen birkóznak meg a tömegáruval és a dömpingárakkal.

Galéria

A Kolozsvár környéki szövetkezet nagy tételben forgalmaz zöldhagymát is

Fotó: Kis-Szamos Rét Mezőgazdasági Szövetkezet

Jó irányba változó vásárlói szokások

Számos negatívuma ellenére a koronavírus-járvány időszaka mégis némi fordulópontot hozott a kistermelők életébe. Sokan ebben az időszakban kezdték el interneten, a virtuális térben kínálni portékáikat, és vállalták a zöldség, gyümölcs, méz, sajt és egyéb áruk házhoz szállítását. Sok termelő számolhat be sikertörténetről, voltak, akik ebben az időszakban alapozták meg kis háztáji családi gazdaságuk boldogulását, és azóta bővül klienseik köre.

Ezt a trendet egészítette ki és karolta fel az erdélyi kistermelői vásárok reneszánsza. Nagyváradtól a Székelyföldig helyi civil szervezetek szólítják meg a gazdákat és vásárlókat, hogy közvetítők nélkül találjanak egymásra.

A kezdeti vérszegény próbálkozások mára tömegeket megmozgató vásárokká nőtték ki magukat, amelyekhez egyre több helyi önkormányzat csatlakozik,

hiszen elsősorban a polgármesteri hivatalok jóindulatán és konkrét támogatásán múlik, hogy a kezdeményezés mennyire lesz sikeres. Ebbe a trendbe sorolhatóak az Érmelléki Gazdák Egyesülete által szervezett, Érmellék ízei és termékei elnevezésű vásárok Bihar megyében, amit a nagyváradi önkormányzat égisze alatt futó vásárok egészítenek ki.

Sikeres lett a kolozsvári Bejön a vidék nevű vásársorozat is, ezen kívül a kincses város polgármesteri hivatala is több helyszínen kínál forgalmazási lehetőséget a környékbeli őstermelők számára. A sor folytatható Szatmárnémetivel, Marosvásárhellyel, Temesvárral és több más településsel, ahol a helyi hivatalosságok felismerték, hogy a jó irányba változó vásárlói szokásokat alakíthatják, ha támogatják a minőséget termelő helyi őstermelők piacra jutását.

Galéria

A mezőségi szövetkezet nyári karfiolszállítmánya elsősorban a Kaufland üzletlánc polcaira kerül

Fotó: Kis-Szamos Rét Mezőgazdasági Szövetkezet

A szövetkezeti modellt meghonosító francia nagyáruház

A tudatos vásárlói réteg megjelenése és megerősödése az élelmiszer-termelésben azt jelenti, hogy erősödik a drágább, de jobb minőségű kézműves termékek piaca. A vásárlók egy része mára elszokott a nagy üzletláncok tömegtermékeitől, és tudatosan keresi a helyi termelésű árut, ami a nagy profitra kihegyezett üzletláncok menedzsereinél is megkongatta a vészharangot. A maximalizált profitot szolgáló üzleti modell – a nagy tételben és olcsón importált külföldi, főleg Ukrajnából és más országokból érkező tömegáru – üzletpolitikájukban továbbra is megkerülhetetlen, azonban nyitnak a helyi termelők felé.

A Romániában működő áruházláncok közül elsőként a francia tulajdonban lévő Carrefour üzletlánc részesíti előnyben a helyi termelőket a Mi kertünk (Grădina Noastră) elnevezésű projektjével.

A projekt a multinacionális cégóriás égisze alatt létrehozott romániai szövetkezetként indult, amibe elsőként a Giurgiu megyei Vărăști faluból négy zöldségtermesztő családot kooptáltak. Az utóbbi három évben Vărăști-ból és a környező településekről több tíz családi gazdaság kapcsolódott be beszállítóként a nagyáruház szövetkezetébe: jelenleg 140 Giurgiu megyei gazda látja el friss zöldséggel a Bukarest környéki Carrefour üzleteket.

A helyi gazdákkal kötött együttműködés annyira bejött a francia üzletláncnak, hogy 2023 végén országszerte már tíz helyi szövetkezettel dolgoztak, amelyek közül kettő erdélyi. A Bihar megyei Belényesen hat családi vállalkozás működik együtt: erdei gyümölcsöket és gombákat értékesítenek, ma ők látják el ezekkel a termékekkel a romániai üzletláncot.

A Carrefour az első romániai üzletlánc, amelyik rendszeresen forgalmaz székelyföldi krumplit: fő beszállítójuk a mintegy 90 hektáron gazdálkodó kézdivásárhelyi termelők szövetkezete, tavaly 800 tonna pityókát értékesítettek a romániai áruházlánc keretében.

Galéria

A gazdák által összecsömagolt árut a szövetkezet tagjai szállítják a nagyáruházak lerakataiba

Fotó: Kis-Szamos Rét Mezőgazdasági Szövetkezet

Megerősödő családi gazdaságok

A Carrefour szövetkezeti modelljét a vetélytársak is másolják. Romániában nem kell felfedezni a spanyolviaszt, hiszen a két világháború között csak Erdélyben 800 szövetkezet működött, amelyek egy része a mezőgazdaság terén tevékenykedett.

Kolozsvár környékén tíz éve jött létre 16 taggal a Kis-Szamos Rét Mezőgazdasági Szövetkezet, amely első szerződését a Kaufland üzletlánccal kötötte meg, az utóbbi években a Lidl és a Profi üzleteibe is szállítanak. Napjainkban összesen 27 zöldségfélét termelnek, legnagyobb mennyiségben fehér- és vöröskáposztát, padlizsánt, paradicsomot, uborkát, cukkinit, karfiolt, gyökérzöldségeket, fehér és piros krumplit, de kapor, lestyán és más fűszernövény is szerepel a listán.A Kolozsvár melletti Apahidán bejegyzett szövetkezetnek néhány mezőségi magyar gazda is a tagja.

A belga tulajdonú Mega Image Román ízek helyi termelőktől (Gusturi Românești de la gospodari) elnevezésű programja mintegy kétszáz, zömében a Kárpátokon túli zöldségtermelőt ,,édesgetett” az üzletlánchoz, akik egynegyede szezonális zöldségeket szállít az üzleteknek. A romániai cég őket is igyekszik valamilyen szövetkezetbe tömöríteni, hogy jobban követhető legyen a gazdák beszállítása.

Az elmúlt években a szintén francia tulajdonban lévő Auchan is nyitott a helyi termelők felé: 17 megyében kötött szerződést családi gazdaságokkal, elsősorban zöldségre és gyümölcsre.

Hasonló útkeresésbe fogott a Profi és a Lidl üzletlánc, hogy helyi termelőkkel és szövetkezetekkel karöltve próbálják behozni üzleteik választékába a vásárlók által egyre inkább keresett hazai és helyi terméket.

A Kaufland saját zöldségtermesztő farmot létesített Ploiești térségében, hogy legalább Kárpátokon túli üzleteinek egy részét elláthassa helyi áruval, a disznóhúst hat hazai hizlaldától szerzi be. A romániai piacot elárasztó spanyol importhús áradatában a Penny és a Kaufland romániai – főleg bánsági – disznóhúsa jelzésértékű más üzletláncok számára is, ha meg akarják őrizni vásárlóikat.

A jó irányba változó vásárlói igényekhez próbál ma már mindenki igazodni, amiből egyértelműen a gazdák és a vásárlók jöhetnek ki nyertesen. Ez adhat impulzust a hazai családi gazdaságok megerősödésének, kínálatukra ugyanis egyre nagyobb igény lesz a jövőben.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 21., kedd

Nőtt a betöltetlen állások száma, a feldolgozóiparban a legnagyobb a munkaerőhiány

Az idei első negyedévben 35 000 betöltetlen állás volt Romániában, 1700-zal több, mint az előző negyedévben, viszont 12 100-zal kevesebb, mint 2023 első három hónapjában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Nőtt a betöltetlen állások száma, a feldolgozóiparban a legnagyobb a munkaerőhiány
2024. május 21., kedd

Bezzeg Románia vagy bezzeg Magyarország? – Elemzővel az elmúlt időszakban kipattant parázs vitáról

„Bezzegromániázástól” volt hangos az elmúlt időszakban mind a magyarországi ellenzéki sajtó, mind pedig a romániai közbeszéd. Bálint Csaba közgazdásszal jártuk körül a témát.

Bezzeg Románia vagy bezzeg Magyarország? – Elemzővel az elmúlt időszakban kipattant parázs vitáról
2024. május 17., péntek

Jóval olcsóbb erdélyi járatokkal „nyomná le” a Taromot egy másik román légitársaság

Új bel- és külföldi repülőjáratokat jelentett be az AnimaWings, mely immár száz százalékban román tulajdonban van.

Jóval olcsóbb erdélyi járatokkal „nyomná le” a Taromot egy másik román légitársaság
2024. május 17., péntek

Már negyedik hónapja Romániában a legmagasabb az infláció európai uniós összevetésben

Március után áprilisban is 2,6 százalék volt az éves infláció az Európai Unióban, ám Románia már a negyedik egymást követő hónapban a legmagasabb inflációval rendelkező tagállam – derült ki az Eurostat által pénteken közzétett adatsorokból.

Már negyedik hónapja Romániában a legmagasabb az infláció európai uniós összevetésben
2024. május 16., csütörtök

Felsrófolták a munkadíj árát az autószerelők

Jelentősen nőtt tavaly az autószerelő műhelyekben alkalmazott munkadíj – derül ki a biztosítótársaságok szövetsége (BAAR) által készített elemzésből.

Felsrófolták a munkadíj árát az autószerelők
2024. május 16., csütörtök

Nem ellensúlyozza az agrártámogatás a súlyos piaci zavarokat okozó olcsó ukrán termékek hatását

Román állami támogatásból egészíti ki a bukaresti mezőgazdasági minisztérium a gazdáknak nyújtott uniós dotációt. A kormányfő által a napokban aláírt jogszabályok értelmében a romániai gazdák mintegy 400 millió euró többlettámogatásra jogosultak.

Nem ellensúlyozza az agrártámogatás a súlyos piaci zavarokat okozó olcsó ukrán termékek hatását
2024. május 16., csütörtök

Csaknem 35 százalékkal több földgázt importált Románia az első negyedévben, mint egy évvel korábban

Az idei év első három hónapjában 323 tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt importált Románia, 34,5 százalékkal (82 800 toe) többet, mint az előző év azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adataiból.

Csaknem 35 százalékkal több földgázt importált Románia az első negyedévben, mint egy évvel korábban
2024. május 16., csütörtök

Rendelet készül a zsugorinfláció leleplezésére, a mosóporok piacára lecsap a Versenytanács

Jelentős előrelépés történt a csökkentett tömegű, de azonos áron eladott termékek ügyében – jelentette ki Marcel Ciolacu. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a Versenytanács ellenőrzést fog végezni a mosószerek „indokolatlan” drágulása miatt.

Rendelet készül a zsugorinfláció leleplezésére, a mosóporok piacára lecsap a Versenytanács
2024. május 16., csütörtök

Nevet változtatott az RCS & RDS elektronikus hírközlési szolgáltató

Az RCS & RDS elektronikus hírközlési szolgáltató május 15-i hatállyal Digi Romániára változtatta nevét.

Nevet változtatott az RCS & RDS elektronikus hírközlési szolgáltató
2024. május 15., szerda

Problémásabbnak tartja Románia gazdasági helyzetét a magyarnál a bukaresti jegybank elnöke

A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 4,7 százalékról 4,9 százalékra módosította az idei évre szóló inflációs előrejelzését, 2025 végére 3,5 százalékos pénzromlást vár a jegybank – jelentette be szerdán Mugur Isărescu, a központi pénzintézet elnöke.

Problémásabbnak tartja Románia gazdasági helyzetét a magyarnál a bukaresti jegybank elnöke